Kutatásainak fókuszában a Schumann-rezonanciák, a globális zivatartevékenység és az alsó ionoszféra vizsgálata áll. Kiadó: Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Az intézetben zajló geodéziai és geofizikai alapkutatások tárgya a Föld-rendszer fizikai állapotának és folyamatainak megfigyelése, modellezése, értelmezése, valamint az ezekhez kapcsolódó elméleti (matematikai, fizikai) és gyakorlati módszerek, vizsgálati eszközök fejlesztése, létrehozása. Gyenge földrengés volt Borsodban. Az alapfeladatok körébe tartozik a szilárd Föld és a Föld körüli térség (geodinamika, geomágneses tér, aeronómia) folyamatos obszervatóriumi megfigyelése, az országos szeizmológiai hálózat és szolgálat fenntartása, a nemzetközi együttműködésekkel járó adatszolgáltatási feladatok ellátása, valamint időszakos megfigyelőrendszerek működtetése. Az intézet alapkutatási tevékenységével összefüggésben részt vállal természeti erőforrások kutatásában, természeti kockázatok tudományos elemzésében, továbbá a hazai és az európai kritikus infrastruktúra védelmében.
A rengéshullámok terjedéséből következtetéseket von le a mélybeli folyamatokról. A szeizmológia mindezen információkat felhasználva előrejelzéssel is foglalkozik, bár az ezen a téren eddig elért eredmények nem nevezhetők nagynak. A szeizmológia a törési zónát – ahonnan a földrengés ered – pontszerűnek tekinti és hipocentrumnak, fészeknek vagy fókusznak nevezi. Jele: H. A hipocentrum földfelszínre vetített helyzete az epicentrum, jele E. A fészekmélység ( h) az epi- és hipocentrum közti távolság. Alapfogalom még az epicentrális távolság ( Δ), amely a hipocentrum és az észlelés helyének szögtávolsága. Országos szeizmológiai intérêt général. Tudománytörténete [ szerkesztés] A szeizmológia tudományának születése konkrét személyhez és dátumhoz köthető: Ernst Rebeur-Paschwitz 1889 -ben a földfelszín árapály hatására bekövetkező deformálódását akarta vizsgálni. Április 17-én a műszerein szokatlan jelek jelentek meg, amelyek – mint később megtudta – egy tokiói földrengés hatására keletkeztek. Ez volt az első alkalom, hogy bizonyítékot nyertek a nagyobb földrengések globális hatására és vizsgálhatóságára.
A Richter-skála szerinti 6, 1-es erősségű földrengés rázta meg Pápua Új-Guinea Bougainville nevű régióját vasárnap – közölte a földközi-tengeri szeizmológiai intézet (EMSC). A szakemberek szerint a földmozgás centruma 656 kilométerre északnyugatra volt Honiarától, a Salamon-szigetek fővárosától, 408 kilométeres mélységben. Egyelőre nincsenek értesülések áldozatokról vagy károkról, s szökőárra sem adtak ki figyelmeztetést. Pápua Új-Guinea a csendes-óceáni tűzgyűrű térségében fekszik, ahol a Tonga közelében szombaton kitört vulkán is. Országos szeizmológiai intérêt collectif. A tűzgyűrű nagy része a csendes-óceáni térség hegységrendszerét érinti, de beletartozik Jáva és Szumátra területe is. A mintegy 40 ezer kilométeres régióban alakult ki a Föld összes tűzhányójának 75 százaléka, és itt tört ki a valaha mért földrengések 90 százaléka is. A térségben több mint 450 szunnyadó és működő vulkán található. A Csendes-óceán déli térségében szombaton szökőárriadót is elrendeltek, amikor kitört a tenger alatti Hunga-Tonga-Hunga-Ha'apai vulkán Tonga közelében.
Számos mélyvénás trombózist észre sem veszünk, ugyanis a vérrög magától felszívódik, a legtöbb esetben azonban fájdalom és körfogat-különbség tapasztalható. Amennyiben mélyvénás trombózist diagnosztizálnak nálunk, a kezelés elengedhetetlen, hiszen annak hiányában akár életveszélyes állapotba is kerülhetünk. Ha ugyanis a lábban kialakult vérrög elmozdul, a vérkeringés segítségével eljut a tüdőnkbe, ahol komoly problémát okozhat. A mélyvénás trombózis kialakulásának rizikója a műtét következtében fennálló érsérülés és az ágynyugalom következtében nagy műtétek után a legmagasabb, így az ilyen beavatkozásat követően olyan speciális készítményeket kapnak a betegek, melyek megakadályozzák a vérrögképződést. A mélyvénás trombózis tünetei A legismertebb tünet a fájdalom akár a lábban, akár a medence tájékon. Ezen kívül sok esetben nyomásra érzékeny a terület, illetve duzzadt, meleg, a bőr pedig kivörösödött, esetleg kékes színű. Vannak azonban olyan esetek is, amikor semmiféle tünet nem figyelhető meg, ezt nevezzük néma trombózisnak.
A mélyvénás trombózisról röviden A mélyvénás trombózis során a vér szabad áramlását gátló vérrög képződik a mélyen fekvő, elsősorban az alsó lábszári vénákban, ami életveszélyes szövődményekhez – például tüdőembóliához vezethet. A mélyvénás trombózis előfordulása Átlagosan 2000 embernél egyet érint évente ez a betegség, ami a nőknél valamivel magasabb számban fordul elő. Viszont ha már egy trombózison túl van a beteg, jóval nagyobb eséllyel alakul ki a következő. A mélyvénás trombózis okai Az okokat három csoportra lehet osztani. Elsőként az érfal sérülését kell megemlíteni, amit több tényező is előidézhet. Ilyen például valamilyen gyulladás, sugárkezelés, meszes plakk vagy külső behatás. Ilyenkor az érfalból jelentős mennyiségű véralvadási faktor szabadul fel és a vérlemezkék összetapadnak a sérülés helyén. A lassú, illetve lelassult véráramlás szintén rizikófaktora – ma még tisztázatlan okok miatt – a trombózisnak. A lassú véráramlás különösen tartós ágyhoz kötöttség, sérült végtagok rögzítése, szívelégtelenség vagy jelentős visszértágulat esetén fordul elő.
Így mélyvénás trombózis esetén az orvosok minden beteget gondosan megfigyelnek. A mélyvénás trombózist nem szabad a tágult felületes vénák gyulladásával összekeverni, ami fájdalmas, de ezzel szemben nem veszélyes. Okok Három kiváltó ok vezethet mélyvénás trombózis kialakulásához: a vénafal sérülése; a véralvadási hajlam fokozódása, ami számos daganatos megbetegedésben megtörténhet, vagy ritkán fogamzásgátló tabletta szedése folyamán alakulhat ki; és a vénákban történő véráramlás lelassulása, ami hosszan tartó ágyban fekvés következtében alakul ki, mivel a lábszár izmai nem húzódnak össze, és így nem préselik a vért a szív felé. élyvénás trombózis alakulhat ki például szívinfarktus után, ha sokáig ágyban fekszik a beteg anélkül, hogy mozgatná a lábát, vagy paraplégiás (mindkét alsó végtagi bénulásban szenvedő) betegeknél, ahol hosszú időn keresztül nem dolgoznak az izmok. Sérülés vagy nagyobb sebészeti beavatkozás szintén növeli a véralvadási hajlamot. Ritkán egészséges emberekben is kialakulhat a trombózis hosszan tartó ülés következtében, például hosszú vezetés vagy repülőút alatt.
A homociszteinszint mérsékelt emelkedése a népesség 5-10%-ában fordul elő, a trombózis kockázata ilyenkor a normális homociszteinszintű személyekéhez képest csaknem 3-szoros. Az emelkedett homociszteinszint örökletes oki tényezői közül leggyakoribb a metiléntetrahidrofolát-reduktáz (MTHFR) enzim génjének egyik pontmutációja. Az MTHFR enzim génjének mutációja homozigóta formában is igen gyakori: mintegy 5-15% az előfordulása az átlagnépességben. A mutációt hordozókban a homociszteinszint emelkedésének nagyobb a valószínűsége, ha nem elég bőséges a szervezet fólsavellátottsága (sok fólsavat tartalmazanak például a "leveles" zöldségek: sóska, spenót, saláta). A trombózisnak ezek az egyébként enyhe genetikai kockázati tényezői igen kifejezett trombózishajlamot okoznak, ha ugyanabban a személyben Leiden-mutációval párosulnak. Genetikai tanácsadás Felhívjuk figyelmét, hogy a 2008. évi XXI. törvény (a humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a biobankok működésének szabályairól) 6.
Ennek egyik fő tünete az erős mellkasi fájdalom, valamint a köhögés, légzési nehezítettség súlyosabb esetben vérköpés (a fájdalom hasonlíthat a szívrohamhoz is). Légszomj, szapora pulzus A tüdőembólia a mellkasi fájdalom mellett légszomjjal és szapora pulzussal is járhat, ugyanis a vérrög megakadályozza a véráramlást, így lelassítja az oxigén áramlását. Mi a teendő, miután bekövetkezett a trombózis? Amennyiben az említett tünetek jelentkeznek, az első lépés mentőt hívni, hogy elhárítsák az életveszélyes állapotot. Ezután nagyon fontos a megfelelő terápia elindítása, hiszen akinél egyszer már kialakult az állapot, akkor utána már sokkal nagyobb valószínűséggel alakul ki újra trombózis. A kezelőorvos meghatározott ideig véralvadásgátló terápiát és kompressziós harisnya viselését írja elő, valamint különböző vizsgálatokat javasol, hogy kiderüljön, mi is állt a trombózis hátterében (előfordulhat, hogy trombofília, pitvarfibrilláció vagy valamilyen daganat (pl. mióma) vezetett a vérrög kialakulásához).