A járvány alatt többszörösére nőtt a rollerrel megtett átlagos utak hossza. A Jövő Mobilitása Szövetség szakértőinek számításai szerint 30-40 ezer rollert használhatnak jelenleg közlekedési eszközként Magyarországon, és jellemzően négy-nyolc kilométert tesznek meg egy-egy eszközzel. Elektromos roller – Razor - Magyarország. Ez a táv a koronavírus-járvány ideje alatt nőtt meg átlagosan két kilométerről, aminek hátterében valószínűleg a közösségi közlekedés nagyobb arányú elkerülése áll. A szövetség szerint a rollerek segítségével harminc-negyven perces autóutak, hosszan tartó parkolóhely-keresések nyolc-tíz percre csökkenthetők, ráadásul egy saját tulajdonú e-roller nagyon olcsón fenntartható, 20-40 kilométeres hatótávra elegendő feltöltése 20 forint alatti költség. A rollerek ingyen szállíthatók a közösségi közlekedésben, összecsukva pedig elférnek egy kisebb méretű autó csomagtartójában is, tehát alkalmasak arra, hogy használójuk messzebb parkolva, onnan rollerrel érkezzen meg a céljához. A Bubi is pörög A közlemény szerint a Mol Bubi bérbringarendszerében csaknem 100 ezren regisztráltak már.
A Nagykörútra kiérve azt a lehetőséget választottam, hogy ahelyett, hogy a járókelőket kerülgetem a belvárosban, a biciklisávot használom célom eléréséhez. Jegyezzük meg, hogy az e-rollerek a közlekedési senki földjén helyezkednek el: biciklinek nem bicikli, így azt a sávot legálisan nem használhatnók. A járdán közlekedni a járókelőkre nézvést, míg az autók között a rollersofőrökre nézvést életveszélyes. A vezetési élmény valóban élménynek nevezhető, különösen, hogy középkorú pocakosként ciszheteró férfiként előzhetjük a huszonéves szálkás hipsztereket. Ráadásul még rosszalló tekinteteket is begyűjthetünk a "hétköznapi" (értsd: nem rollerrel közlekedő) budapestiektől egy-egy merészebb manővert követően, ami szintén csökkentheti kapuzárási pánikunk erősségét. Viszonylag pontosan, pár perccel a foglalt időpontom előtt érkeztem a borbélyhoz, leparkoltam a XIII. kerületi üzlet elé. Magyar elektromos roller bike. Ekkor ért a sokk. Le akartam zárni az utat, amikor is az alkalmazás nem engedte ezt, ám csak annyit írt ki: "Itt nem parkolhatsz".
Európa vezető mikromobilitási szolgáltatója, a TIER 150 elektromos járművel indítja el budapesti rollermegosztó szolgáltatását. Budapest a legújabb nagyváros, ahol a berlini székhelyű TIER elérhetővé teszi a közlekedés megújítására irányuló szolgáltatásait. Magyar elektromos roller club. Így mostantól a magyar főváros belső kerületeiben is a nap huszonnégy órájában a felhasználók rendelkezésére állnak a társaság elektromos rollerjei. A világ több mint százharminc városában jelen lévő TIER a városvezetéssel szoros együttműködésben kiemelt figyelmet fordít a különböző kerületekre vonatkozó, az e-rollerek használatát és parkolását szabályozó előírások betartására. "Új, környezetbarát és fenntartható közlekedési alternatívát kínálunk a budapestieknek, illetve az ide látogató vendégeknek. A TIER elektromos rollerjeinek segítségével károsanyag-kibocsátás nélkül juthatunk el a város egyik pontjából a másikba. A fővárosi utak forgalmának enyhítése mellett járműveinkkel Budapest legizgalmasabb helyeit is gyorsabban és egyszerűbben felkereshetik a felhasználók, így szolgáltatásunk elindításával az újranyitást is segítjük" – mondta el Lendvai Tímea, a TIER magyarországi képviselője, a TIER budapesti City menedzsere.
Németországban az idén júniusban elfogadott törvény értelmében elektromos rollerekkel tilos járdán közlekedni. Az elektromos rollereknek az autóút szélén kell közlekedni, vagy ahol van, ott kerékpárúton. A UBA-tanulmány leszögezi: az elektromos rollerek csak abban az esetben tekinthetők környezetbarát közlekedési megoldásnak, ha robbanómotoros járművet, autót vagy motorkerékpárt váltanak ki. 30-40 ezer roller közlekedhet Magyarországon | Az online férfimagazin. Amennyiben viszont gyalogos vagy kerékpáros közlekedés helyett alkalmazzák, akkor környezetkárosító megoldásnak számítanak. Németországban még nem állnak rendelkezésre statisztikailag értékelhető felmérések az elektromos rollerek használatáról, de egy Berlinben végzett vizsgálat előzetes adatai szerint a rollereket átlagosan két kilométer megtételére használják. Egy Párizsban végzett, négyezer felhasználó bevonásával végzett felmérés szerint a megkérdezettek 47 százaléka gyalog indult volna el, ha nem áll rendelkezésére bérelhető elektromos roller, 29 százalékuk a tömegközlekedést vette volna igénybe és kilenc százalékuk ült volna kerékpárra.
A szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy egy saját tulajdonú e-roller az eszköz vételárán felül nagyon olcsó közlekedési eszköz, 20-40 kilométeres hatótávra elegendő feltöltése 20 forint alatti költséget jelent. A rollerek ingyen szállíthatók a közösségi közlekedésben, de összecsukva elférnek egy kisebb méretű autó csomagtartójában is, tehát alkalmasak arra, hogy használójuk messzebb parkolva, onnan rollerrel érkezzen meg a céljához. A közlemény szerint a Mol BUBI bérbringa rendszerében csaknem 100 ezren regisztráltak már. A BUBI-t átlagosan mintegy 15 percig használják, 2021-ben több mint 2, 5 millió kilométert tettek meg a használóik, ennek köszönhetően 414 tonna szén-dioxid kibocsátásától mentesül a főváros évente. Magyar elektromos roller balls. A Jövő Mobilitása Szövetség szerint a mikromobilitási eszközök a fenntarthatósági szempontokat figyelembe véve is jó választást jelentenek. Míg egy benzines autó egy kilowattórányi energia felhasználásával csak 2 kilométert képes megtenni, addig egy elektromos autó 6, egy elektromos robogó 35, egy elektromos roller pedig 100 kilométert.
Az elektromosság ereje A Razor elektromos rollerekben elég kakaó van ahhoz, hogy bárhova elvigyenek, ahova szeretnéd. A gazdaságos városi rollerektől a vidéki cirkálókig minden elektromos rollerünk élménnyé változtatja az utazást. Magyarországon 30-40 ezer rollert használhatnak közlekedési eszközként - Bp-i Autósok Közössége. Lépj fel, indíts, és irány a tökéletes szórakozás! E Prime Elektromos roller E300 Elektromos roller, Top Performance E300S Elektromos roller, Sit or Stand Power Core E100 Power Core E90 Elektromos roller
A társaság piacra lépésének részeként nemrégiben nyitotta meg Tech Hub néven magyarországi technológiai innovációs központját a Makery magyar digitális termékfejlesztő csapat felvásárlását követően. Ezzel Berlin és London mellett Budapest lett a harmadik olyan város, ahol az it-szakemberek és designerek a TIER felhasználóinak szánt alkalmazásokon dolgoznak. A magyar szakemberek – kezdetben még a Makery munkatársaiként – már 2018-tól, vagyis szinte a TIER elindítása óta együtt dolgoznak a német vállalattal. "A budapesti fejlesztőközpontnak jelenleg harminc munkatársa van, de már a rövidtávú terveink között is szerepel a létszám megduplázása. Rengeteg új feladaton dolgozunk, mivel minden új város, új jármű, új szabályozás, új fizetési megoldás egyben új fejlesztési feladatot is jelent. Mindemellett a TIER-re a kezdetektől jellemző a folyamatos innováció, ami további fejlesztéseket igényel" – mondta el Zsédely Balázs, a budapesti Tech Hub igazgatója. Európai alapítású vállalatként a TIER kifejezetten a kontinens nagyvárosainak adottságait figyelembe véve alakította ki járműveit.
A kultúrtörténeti szempontból legnevesebb aquincumi (Budapest) és tác-gorsiumi római kori települések rekonstrukciójának befejeztével újabb lelõhelyek után kutatnak a régészek. Magyarországon megkülönböztetett figyelmet fordítanak római kori (i. sz. I. -V. század közti) mûemlékek megóvására és folyamatos feltárására, valamint arra, hogy mind fejlettebb és korszerûbb módon mutassák be a hazai és a nemzetközi érdeklõdõ közönségnek. A kultúrtörténeti szempontból legnevesebb aquincumi (Budapest) és tác-gorsiumi római kori települések rekonstrukciójának befejeztével újabb lelõhelyek után kutatnak a régészek. A budapesti Szépmûvészeti Múzeum vezetõi pedig januárban bejelentették, hogy 375 ezer dollárért megvásároltak külföldrõl egy korabeli dombormû-részletet, amely az emlékezetes actiumi csatát (i. Sopianae, vagyis Pécs a római korban — Föld, Kaland, Ilyesmi | Régészet. e. 31. ) idézi fel. A carrarai márványból készült relief további részei már a XX. század eleje óta Budapesten, magyar tulajdonban vannak, s az új szerzeménnyel kiegészítik a világviszonylatban is figyelemre méltó dombormû-kuriózumot.
Ezt szépen bizonyítja az az ókeresztény nekropolisz, ami méretében és gazdagságában a legjelentősebb ilyen építmény, amit az Itáliai-félszigeten kívül találtak. Különösen lényeges a Cella Septichora (hétkaréjos épület), aminek a funkciója máig kérdéses, sírokat nem találtak benne, vélhetőleg szertartások rendezésére, vagy kegyhelynek szánhatták. Ha pedig már erre járunk, mindenképp nézzük meg az Ókeresztény Mauzóleumot is, ahol láthatunk korabeli, megmaradt vallási témájú freskókat, illetve a vélelmezhetően pogány motívumokkal is ellátott szarkofágot, ami a különféle vallások, illetve hiedelmek érdekes keveredését tárja elénk. Mithrász-szentély (Fertőrákos, Győr-Moson-Sopron megye) Forrás: Wikipédia Fertőrákos környéke már a római korban is lakott volt, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az itt található Mithrász-szentély, ami Nyugat-Magyarország legértékesebb római kori emléke. Dr. Póczy Klára: Közművek a római kori Magyarországon (Műszaki Könyvkiadó, 1980) - antikvarium.hu. Mithrászt a Kr. 1. és 5. század között tisztelték a rómaiak, egyébként régi perzsa deitás volt, Rómában a legyőzhetetlen napistenként hódoltak előtte és a korszakban a kereszténység komoly riválisának számított.
Az egykori római települést és katonai tábort 89 körül alapították, virágkora a 2-3. századra esett, de egészen a 4. századik létezett. A főváros területén talált római emlékek legjelentősebb (és természetesen mozdítható) darabjait az Aquincumi Múzeumban tekinthetjük meg (itt találhatóak a római kori polgárváros maradványai is). A m úzeum weboldalán található térkép pedig hasznos segítség, ha a főváros összes római emlékét szeretnénk megismerni. Római emlékek Magyarországon by Eszter Szabo. Gorsium hazánk egyik legjelentősebb római kori települése - a mai Tác község területén (Székesfehérvártól kb 15 km-re) található. A város már az 1. században létezett, több támadást is túlélt, végül hanyatlása a 4. században kezdődött meg, de az eredetileg 400 hektáros területén még évszázadokig laktak. A mai romterület, azaz a Gorsium Régészeti Park, nagyjából 200 hektáros, bejárása közel két órát vesz igénybe - a romok között palota, ókeresztény bazilika, közfürdő, hivatalos épületek, lakóházak és laktanya maradványai láthatóak. Talán kévésbé ismert Brigetio neve - a mai Szőny (Komárom) területén a római időkben jelentős katonai tábor és polgárváros volt.
Jáki nemzetségi monostor Mindezzel együtt is nagyon kevés művészeti alkotás maradt fenn ebből a korból, mert az ország olykor viharos története, a háborús pusztítások maradandó nyomot hagytak. Egyházi építészet Szent István és Szent László törvényei egyértelműen előírják a templomépítési kötelezettséget, például: minden 10 falu építsen egy templomot. A korai Árpádok idején az uralkodók jelentős anyagi támogatást is biztosítottak az építkezésekhez. E korai épületek jó részét nyilván fából emelték, a tartósabb, kőből épült templomok Szent László uralkodása alatt jelentek inkább meg. A XI-XII. századi építkezéseink szellemi irányítói javarészt a királyi udvartartásban is jelentős szerepre jutó bencések lehettek, hiszen ők rendelkeztek megfelelő ismerettel, tapasztalattal. Klasszikus román stílusú templomok épültek Magyarországon is: vaskos falakkal, keskeny, lőrésszerű ablaknyílásokkal. A késő romanikában jelenik meg a kapu feletti homlokzati részt uraló nagyobb rózsaablak. A templomok mennyezetét kereszt- illetve dongaboltozással fedték, mely csak kis fesztávok áthidalására alkalmas, ezért fontos szerepe volt az oszlopnak és a pillérnek.
Budapesten 124 napot kell várni szakemberre, Komárom-Esztergom megyében 126 napot. A legmagasabb a szakemberhiány Nógrád megyében, 154 nap, és Csongrád-Csanád megyében, 152 nap. Országosan a legkevesebbet kőművesre kell várni, átlagosan 94 napot, ácsokra 106, festőkre 115 napot. A legtöbbet gépészre, átlagosan 148 napot, bádogosra 140 napot, burkolóra 136 napot, villanyszerelőkre 135 napot. Fékező áremelkedés A Mapei Kft. kutatása megvizsgálta az építési és felújítási költségek áremelkedésének hatását. Az eredmény megdöbbentő: az áremelkedések hatására az építkezők, felújítók 33 százaléka döntött úgy, hogy bizonyos mértékig változtat a tervein. Ezen belül a válaszadók hét százaléka felhagyott az építkezési, illetve felújítási terveivel, míg további 27 százalék lejjebb adott belőlük, például olcsóbb, alacsonyabb minőségű anyagok beépítésével. A tervezett beruházás meghiúsulása Csongrád-Csanád és Baranya megyében a legmagasabb, egyaránt 10 százalék. A legalacsonyabb, három százalék a tervezett beruházások meghiúsulása Tolna megyében, valamint Békés megyében, ahol 4 százalék.
Legtöbben Budapesten (25 százalék), a legkevesebben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (14 százaék) voltak ilyen szerencsések. Markovich Béla úgy véli, hogy mind a szakemberhiány, mind az emelkedő építési költségek miatt létfontosságú, hogy az építkezők és felújítók sokkal jobban figyeljenek a megrendelésekre, hogy elkerüljék a kontárokat. A szakember azt tanácsolja, csak valós referenciákkal rendelkező szakembert bízzunk meg, aki már bizonyított a múltban! Csak akkor adjunk megrendelést, ha ismerjük a szakembert, láttuk már a munkáját és a munkája alapján megbízhatónak. A borítókép illusztráció. Fotó: Pixabay/danisampa
A város leghíresebb épülete és egyben a jelképe a Porta Nigra, azaz az ókori északi városkapu, a fekete kapu. Elnevezése a középkorból származik, az időjárás viszontagságaiban elszíneződött homokkőre utal. Másik neve Porta Martis, azaz Mars kapuja volt. A helybéliek egyszerűen csak Porta névvel jelölik. Néhány fő épület az ókor óta használatban van. A mai Konstantin-bazilika eredetileg az Aula Palatina volt, ahol előbb a császári audienciákat tartották. Később a frank grófok palotájaként szolgált, majd a püspöki palota nagyterme lett. Nagy Konstantin két, 326-ban épített és a 11-13. században csaknem teljesen helyreállított bazilikájából lett a Szent Péter-dóm és a Miasszonyunk templom. Tier további látnivalói A város sétáló utcáján juthatunk el a Fekete kaputól a templomokig. Itt és főterén szép favázas és hagyományos építésű épületeket is láthatunk. A Szent Péter-dóm és a Miasszonyunk templom szinte teljesen összeépült. A legszűkebb részen kevesebb, mint egy méter választja el őket egymástól.