Erre a célra mintegy 270 millió forintos támogatást kapott a Kert. Gróf Széchenyi Ödön 1865-ben vásárolt egy birtokrészt Alsógödön, majd miután Törökországba költözött, a birtokot Arany János fia, Arany László vásárolta meg. Az 1800-as évek legvégén került az ingatlan Huzella Elek tulajdonába. Kertben arany janoskians. Fia, a neves orvosprofesszor Huzella Tivadar 1930-ban itt hozta létre a nemzetközileg is elismert Alsógödi Biológiai Kutatóállomást, és a villa körül rendezett arborétumot alakított ki a domborzatot követő, ligetes szerkezetben. A kertben állt két lakóház is, több faházban pedig az itt dolgozó egyetemistákat és kutatókat szállásolták el. Huzella Tivadar 1950-ben halt meg, végakaratának megfelelően örökösei a villát hatalmas parkjával együtt átadták az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetemnek. Azt követően először Növénybiológiai Kutatóállomásként működött. 1959-ben felépült a Magyar Tudományos Akadémia Duna-kutató állomása, amely 2014-ig működött a kert területén. A Huzella Kertet Göd város önkormányzata az 54/2007 számú rendeletével helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánította.
Csodás párhuzamos és metaforák sora, objektív és szubjektív látleletek, egyedi szemszögek: a középkori magyar irodalomról például végig hun-magyar irodalmi hagyományról értekezik, külön fejezetekben szól a műfajtörténetről, Erdély emlékíróiról, valamint az ókori nagy mondakörök meséiről. A kézirat lejegyzője, Sigray Pál 1839-ben született Bócsán. A Nagykőrösi Gimnáziumban tanult, tanára volt Szász Károly és Arany János. Feléled és átalakul a Huzella Kert. Ezt követően jogot végzett a pesti egyetemen. Igen sok munkával és szorgalommal, a teljes vagyontalanságból kiindulva visszaállította a család anyagi helyzetét, közéleti munkájával, vagyonával sokat tett az ország felemelkedése érdekében. Ügyvédi tevékenységét követően az Atheneum Kiadó ügyésze és főtitkára, a Pesti Első Hazai Első Takarékpénztárnak évtizedeken keresztül Igazgatósági tagja, a Takarékpénztár Kolozsvári bankjának alelnöke, a Budapest Törvényhatósági Bizottságának évtizedeken keresztül tagja volt. A református egyház életében mint egyházmegyei tanácsbíró, a Kálvin téri egyházközség presbitere és a Dunapentelei Egyházközség főgondnoka vett részt.
Ezután új szerkezeti egység kezdődik, a látvány leírása elmélkedésbe vált át. A váltást, amely az 5. strófa elején történik, a legelső sor (" Kertészkedem mélán, nyugodtan ") megismétlése jelzi. Eddig amolyan általános részvétlenséget tapasztaltunk, és most kiderül, hogy a lírai én viselkedése is olyan, mint a többieké: Kertészkedem mélán, nyugodtan, A fák sebeit kötözöm; Halotti ének csap fülembe… Eh, nékem ahhoz mi közöm! A lírai én a kert, a zárt világ magányát, vagyis a menekülést választja. Szeretné távol tartani magát a kertjén túl történő tragikus eseményektől, amelyekhez "semmi köze", de ekkor megüti fülét a halotti ének. Bizony, nemcsak a külvilág közönyös, hanem ő maga is, és közönyét saját terheivel, egyéni fájdalmával indokolja: Nem volt rokon, jó ismerős sem; Kit érdekel a más sebe? Elég egy szívnek a magáé, Elég, csak azt köthesse be. Arany János: Kertben (elemzés) – Oldal 4 a 5-ből – Jegyzetek. Vagyis azzal mentegeti magát, hogy az embert a saját fájdalma érzéketlenné teszi a más fájdalma iránt. Ez felszínes, hamis védekezés, és ezt a vers beszélője nagyon is jól tudja.
Kiderül azonban, hogy a szituáció mégsem olyan mindennapi, minthogy a szomszédban temetésre készülődnek. A vers beszélőjének csupa rideg, bántó benyomással kell szembesülnie: minden az élet sivárságának levegőjét árasztja magából. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5
Elég egy szívnek a magáé, Elég, csak azt köthesse be. Közönyös a világ... az élet Egy összezsúfolt táncterem, Sürög-forog, jő-megy a népség Be és ki, szűnes-szüntelen. És a jövőket, távozókat Ki győzné mind köszönteni! Arany janos kertben. Nagy részvétel, ha némelyikünk Az ismerőst... megismeri. az ember Önző, falékony húsdarab, Mikép a hernyó, telhetetlen, Mindég előre mász s - harap. S ha elsöpört egy ivadékot Ama vén kertész, a halál, Más kél megint, ha nem rosszabb, de Nem is jobb a tavalyinál.
Közben a hangnem is változik: a fáradt, beletörődő, elégikus hangot keserű irónia váltja fel. Ezt jól érzékeltetik a 6-7. strófa uralkodó metaforái: az élet = "összezsúfolt táncterem", az ember = "önző, falékony húsdarab", "telhetetlen hernyó". Közönyös a világ… az élet Egy összezsúfolt táncterem, Sürög-forog, jő-megy a népség Be és ki, szűnes-szüntelen. És a jövőket, távozókat Ki győzné mind köszönteni! Kertben arany jános. Nagy részvétel, ha némelyikünk Az ismerőst… megismeri. Vagyis a születés és a halál örökös körforgásában folyamatosan jön-megy, tülekedik az ember, váltja egyik nemzedék a másikat, de az emberek idegenek egymásnak, érzéketlenek egymás iránt, életüket nem tudják tartalmassá, emberivé, értékessé tenni. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5
— Ami nem történhetett volna meg, az nincs a filmben — kommentálta az alkotást íróként és rendezőként jegyző Pozsgai Zsolt — ugyanakkor A föld szeretője nem dokumentarista életrajzi film, az emberi történeten, a tehetség kibontakozásán van a hangsúly. A XIX. század második fele egy érdekes kor, a lehetőségek kinyíltak, és kellő összefogás jött létre, hogy a tehetségek kibontakozzanak és maradandót alkossanak, ez az, ami úgy gondolom, a ma emberének is érdekes és tanulságos lehet — mondta el a nagyjátékfilmről rendezője. A történet szerint a fiatal Zsolnay Vilmost apja kereskedőnek szánja, de a fiú titkos utakon jár. Festegetni próbál, készül a művész életre. Furcsa szokásai vannak, szeret rég halott nővére szobájában időzni, és "beszélgetni" vele. Majd feltűnik egy titokzatos, olasz öregember, aki kamasz-korától kísérti. Vilmos bátyja, a nagyvilági életet élő fiatalember edénygyárat alapít a városban, de ennél a munkánál sem tud megnyugodni, újabb és újabb kihívások felé siet. Így egy nap az edénygyár Vilmosra marad.
A FÖLD SZERETŐJE - Pozsgai Zsolt filmje - YouTube | Film, Crown, Newsboy
Egy utat kellett volna csak kiválasztani, és azon végighaladni, mert ha a lábnyomok ennyire összekuszálódnak, abból jó nem sülhet ki. A film pozitívuma a gyönyörű pécsi táj. Van mit megmutatni a városból, s igen büszkék lehetnek… a környékre. A film már más tészta. A zene elég jól összeillett a képekkel, s habár néhol idézte a hongkongi filmek egy-egy pillanatát, vagy akár egy b-kategóriás horrorfilmét, a zenét az "elmegy" címszó alá vehetjük, összhangban van a filmmel. Az alkotás maga nem való a moziba, inkább tévében képzelném el a jeleneteket, így kevésbé lennének szembetűnőek a hibák. Hova tovább, ha nagylelkűen szemet hunyunk Majka szerepvállalása felett, nem is annyira szörnyű a végeredmény, jól bemutatja a kor hangulatát. A Föld szeretője rendező: Pozsgai Zsolt zeneszerző: Gulyás Levente operatőr: Nádorfi Lajos szereplő(k): Őze Áron (Zsolnay Vilmos) Koncz Gábor Auksz Éva Sunyovszky Szilvia Kézdy György Görög László Lux Ádám Tarsoly Krisztina Szalkai Evelin, – A Flag Polgári Műhely partnere
A Föld szeretője című film Zsolnay Vilmos életéről szól, játékfilm formájában. A bátyjától örököl egy téglagyárat Zsolnay, Pécsett. Ekkor kezd el ismerkedni a keramikus művészettel, és fedez fel egy új, egyedülálló módszert az anyagok megformálására. Ezzel válik elismert művésszé, és az általa készített kerámiák globálisan keresett termékké. A fiatal Zsolnay Vilmost apja kereskedőnek szánja, de a fiú titkos utakon jár. Festegetni próbál, készül a művész életre. Furcsa szokásai vannak, szeret rég halott nővére szobájában időzni, és "beszélgetni" vele. És feltűnik egy titokzatos, olasz öregember, aki kamasz-korától kísérti. Vilmos bátyja, a nagyvilági életet élő fiatalember edénygyárat alapít a városban, de ennél a munkánál sem tud megnyugodni, újabb és újabb kihívások felé siet. Így egy nap az edénygyár Vilmosra marad. És a titokzatos, öreg olasz átadja neki a titkot, egy gubbiói váza receptjét, mely alapvetően változtatja meg Zsolnay Vilmos életét. Ettől kezdve a film története egy később világhírre szert tett ember útja önmaga megismeréséig.
És milyen áron? Rendezte: Pozsgai Zsolt Operatőr: Nádorfi Lajos Vágó: Eöri Szabó Zsolt Zene: Gulyás Levente Szereplők: Őze Áron, Koncz Gábor, Auksz Éva, Sunyovszky Szilvia, Kézdy György, Görög László, Lux Ádám, Tarsoly Krisztina Műfaj: dráma Játékidő: 100 perc Ország: Magyarország Hazai moziforgalmazó: Horatio Film
A fiatal Zsolnay Vilmost apja kereskedőnek szánja, de a fiú titkos utakon jár. Festegetni próbál, készül a művész életre. Furcsa szokásai vannak, szeret rég halott nővére szobájában időzni, és "beszélgetni" vele. És feltűnik egy titokzatos, olasz öregember, aki kamasz-korától kísérti. Vilmos bátyja, a nagyvilági életet élő fiatalember edénygyárat alapít a városban, de ennél a munkánál sem tud megnyugodni, újabb és újabb kihívások felé siet. Így egy nap az edénygyár Vilmosra marad. És a titokzatos, öreg olasz átadja neki a titkot, egy gubbiói váza receptjét, mely alapvetően változtatja meg Zsolnay Vilmos életét. Ettől kezdve a film története egy később világhírre szert tett ember útja önmaga megismeréséig. Szerelmek, tragédiák, örömök kísérik ezen az úton. Apák és fiúk szenvedélyes viszonyainak lehetünk tanúi, híres aranycsinálók és csodadoktorok tűnnek fel – és a fiatal boltosfiú elindul azon az úton, mely az öröklétig vezet. Zsolnay Vilmos eljut odáig, hogy megvalósítja élete célját, és a rábízott titkot megőrzi – de vajon lesz-e kinek tovább adnia?