Az önkormányzat a Csalán Egyesülettel közösen új területen hirdet programot a közösségfejlesztés jegyében. Elindult a közösségi kertészkedés, amely egyszerre tanít meg a természettel harmóniában élni, jó hatással van az egészségre a szabadidős tevékenység és biztosítja, hogy a veszprémi asztalokra a legkiválóbb minőségű zöldségek kerüljenek. A helyi közösségek erősítését számos városi és civil projekt a zászlajára tűzte már, többek közt az Európa Kulturális Főváros Programban is kiemelt hangsúlyt kap, viszont a város legújabb projektjében olyan irányból közelítik meg ezt a célt, amire ezidáig nem volt példa. Napelem pályázat 2021 november 5. Az önkormányzat a Csalán Egyesület szakmai koordinálása mellett közösségi kertészkedésre hívja a veszprémieket, aminek végeredményeképp a mélymulcsos gazdálkodással megtermelt termények is a helyi háztartások konyháiba kerülnek majd. A mélymulcsos módszert Gyulai Iván, ökológus, biológiai-kémia szakos tanár alkotta meg, lényege, hogy a föld felszínére kerülő elhaló vegetatív részek védik a talajt a kiszáradástól, a tápanyagok kimosódásától, a víz és a szél talajkoptató hatásától.
Fontos változás továbbá, hogy a tervezés költségénél legfeljebb az elszámolható kivitelezési költség 10 százaléka számolható el mostantól. A pályázati oldalon felhívták az érdeklődők figyelmét, hogy akik rendelkeznek már a kivitelezővel megkötött előszerződéssel, azokat semmilyen hátrány nem éri majd a változások miatt. A módosítások részletesebb megismeréséért érdemes átfutni a vonatkozó jegyzéket.
2022-es napelem támogatás és pályázati feltételeket March 28, 2022 by Bekk Dóra GINOP 4. 1. 5-22: Energiahatékonysági támogatás March 23, 2022 / by Eniko Szabo Miért éri meg vállalkozásoknak a napelem? Napelem megtérülés és a napelem rögzítés hírek. February 28, 2022 / by Bekk Dóra All Black napelemek February 25, 2022 / by Dejager Roland A nyílászárók és a rezsi February 14, 2022 / by Dejager Roland Időjárás és napelem February 8, 2022 / by Bekk Dóra Trina Solar January 28, 2022 / by Dejager Roland Napelem árak emelkedése és piaci trendek 2021 December 9, 2021 / by Bekk Dóra GINOP Plusz 1. 2. 3-21 December 9, 2021 / by Dejager Roland Melyik áramszolgáltatóhoz tartozom? November 23, 2021 / by Eniko Szabo Napelem támogatás és pályázatok KKV-nak 2021 November 19, 2021 / by Bekk Dóra JinKo Solar napelem panelek és típusaik November 5, 2021 / by Dejager Roland Napelemes rendszere bővítése – hogyan? October 14, 2021 / by Dejager Roland 100%-os VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ NAPELEMES TÁMOGATÁS September 2, 2021 / by Bekk Dóra Okos fogyasztármérés napelemes rendszerhez August 31, 2021 / by Eniko Szabo Energiatárolás napelemes rendszerrel June 21, 2021 / by Eniko Szabo A Solar Kit Magyarország legstabilabb vállalkozásai között June 16, 2021 / by Eniko Szabo 55%-os vissza nem térítendő támogatás napelemes rendszerre May 20, 2021 / by Eniko Szabo Bruttó elszámolás – mire számíthatunk?
A Magyar Nemzeti Múzeum Magyarország első országos múzeuma, 1802 óta gyűjti, őrzi és mutatja be hazánk tárgyi és szellemi örökségét. Budapesten, a Múzeum körúton található klasszicista stílusú épület 1837–47 között épült, Pollack Mihály tervei alapján. Alapítója gróf Széchényi Ferenc volt. 1848. március 15-én a homlokzat előtti tér a forradalom egyik fontos színhelye volt, amivel a szabadság szimbólumává vált. Magyar Nemzeti Múzeum Gyűjtemény létrejötte A magyarság kiemelten fontos tárgyait, műkincseit a 14. századtól őrizték királyi gyűjtemények. Mátyás király a Corvinák mellett már képzőművészeti anyagot is gyűjtött. A török időkben a királyi gyűjtemények szétszóródtak és részben megsemmisültek, helyüket a főurak gyűjteményei vették át. A 18. századra már oktató céllal is létrejöttek gyűjtemények Debrecenben, Pápán és Sárospatakon. A felvilágosodás és romantika hatására Európa-szerte – elsőként a British Museum – nemzeti múzeumok létesültek. Gróf Széchényi Ferenc 1802-ben engedélyért fordult I. Ferenc császárhoz, hogy Magyarországra vonatkozó gazdag nagycenki gyűjteményét a nemzetnek ajándékozhassa.
Bizonyos azonban, hogy a múzeumi kisharangot 1848-ban használatba vették, valószínűleg a forradalom előtt néhány héttel, talán éppen az ideiglenes nyitvatartási rend bevezetésének napján, 1848. január 24-én. A múzeum udvarában ma is látható kisharangot évtizedekig egy ember, a kapus- (portás-) állást elsőként betöltő Kovács Péter (idősebb korábban: "Kovács bácsi") kongatta meg. Az 1848 elején 34. életévében járó múzeumi kapus 1845 májusától majd fél évszázadon át fogadta a látogatókat. A Nemzeti Múzeum harangját évtizedekig használták, de hogy pontosan meddig, nem tudjuk. Mindenesetre a harang, amely egykor mindennap megszólalt, már régen hallgat. Ha beszélni tudna, sok érdekeset mesélhetne az elmúlt százhatvanöt esztendőről. Az Erimtan Múzeum Ankarában Baselitz. Újrajátszott múlt Kiss Múzeum múzeumaspiráns
Hagyomány A Magyar Nemzeti Múzeum északi udvarában három és fél méter magasságban egy kicsi harang hívja fel magára a figyelmet. Debreczeni-Droppán Béla 2013-03-15 12:00 Nincs felirata, semmi különös nincsen rajta, mégis érdekes a története. Volt idő, amikor ezt a harangot is mindennap megkongatták. De nem délben. 1845 tavaszán, amikor már a Nemzeti Múzeum palotájának építési munkálatai a végéhez közeledtek, József nádor megbízta Kubinyi Ágostont, a múzeum igazgatóját, hogy készítse el "a minden tekintetben kimeritő házirendet". Az elkészült tiszti utasításokat és a hozzá kapcsolt házirendet a múzeumigazgató 1845. május 11-én terjesztette fel a nádornak jóváhagyásra. Ebben jelent meg először az udvari kisharang, a következő megfogalmazásban: "A 'kapushoz közel a' belső udvarba egy kis harang lészen, melly a 'kabinetek kinyitása és becsukatása, valamint a' kapu csukás és nyitás óráin, vagy valami rendkívűli eset alkalmával jeladás, 's hirtelen való összehívás végett, millyen a' netaláni tűz vagy tolvajság jelentése meghúzatik. "
MAGYAR NEMZETI MÚZEUM Magyar Múzeumok Online 2018-03-15 11:00 " Nemzetemnek vagyok katonája" (Arany János) A Magyar Nemzeti Múzeum az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulója alkalmából először mutatja be ezt a kivételes értékű műtárgyat. A nemzetőrt ábrázoló dagerrotípiát a Magyar Művészeti Akadémia vásárolta meg és helyezte el letétként az ország legnagyobb történeti fotógyűjteményében, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában. A nagyközönség két héten keresztül láthatja a múzeumban. A dagerrotípia az első ismert és széles körben használt fényképészeti eljárás. A dagerrotípiák anyaga ezüstözött rézlemez. A dagerrotípiák direkt pozitívok, vagyis a valóság képét azonnal – negatív közbeiktatása nélkül – pozitív képként adják vissza. Igazában nem sokszorosíthatók, minden felvétel egyedi példány. Ezzel a technikával kb. 1839–1859 között készültek fotográfiák. Érdekességük, ha felületükön fehéret tükröztetünk, akkor negatív, ha feketét, akkor pozitív képként látjuk a képet.
Kultúra 2021. 03. 15. NG #magyar sajtó napja #Nemzeti Múzeum National Geographic Magyarország Március 15-én kezdődött az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc, célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség kivívása volt. 1990 óta hivatalosan is nemzeti ünnep. Ezen a napon ünnepeljük a magyar sajtó napját is. 1848-ban ezen a napon nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad termékeit.
Kiosztják a Tizenkét pont és a nemzeti dal frissen kinyomott példányait a Landerer és Heckenast nyomda előtt összegyűlt tömegnek ( egykorú metszet) Forrás: Wikimedia Commons/ Vasárnapi Újság Ez utóbbi így szólt: "Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés. 1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését. 2. Felelős minisztériumot Buda-Pesten. 3. Évenkénti országgyűlést Pesten. 4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben. 5. Nemzeti őrsereg. 6. Közös teherviselés. 7. Úrbéri viszonyok megszüntetése. 8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján. 9. Nemzeti Bank. 10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk. 11. A politikai státusfoglyok szabadon bocsátassanak. 12. Unió. Egyenlőség, szabadság, testvériség! " A Tizenkét pont eredeti példánya Forrás: Wikimedia Commons Kevéssel dél előtt Irinyi József személyesen osztotta szét a röplapokat, a szabad sajtó első példányait. A Tizenkét pont szövegén később kisebb változtatásokat hajtottak végre, az utolsó pontot így egészítették ki: "Unió Erdéllyel. "