Duna Vízgyűjtő Területe

Sunday, 19-May-24 06:05:36 UTC

A tevékenységek, ezekre az alábbi célterületekre összpontosulnak az elkövetkező finanszírozási időszakban: veszélyes anyagok, szennyvíz, ivóvíz, vándorló halak, éghajlatváltozás, mezőgazdaság és kommunikációs feladatok témaköreihez. A továbbiakban a fenti célterületekhez kapcsolódó, 2021-ben elkészült kiadványok kerülnek bemutatásra. 2021. december 10. 15:50 Az EUSDR magyar koordináció megjelenése a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozón Áder János köztársasági elnök kezdeményezésére és fővédnökségével 2021. november 29. és december 5. között, a Hungexpón rendezték meg a visegrádi országok első közös fenntarthatósági expóját, a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozót. Az esemény kiemelt célja Magyarország, illetve a visegrádi országok fenntarthatósági teljesítményének bemutatása és láthatóvá tétele volt. 2021. A Bognár József Közgazdaság-kutató Alapítvány 2022. évi pályázati felhívása | MTA. 8:05 Mikroműanyagok szennyvizekben – új eredmények Duna menti szennyvíztisztítók hatékonysága kapcsán A PA4 vízminőségi terület korábbi tanulmánya a szennyvíziszap Duna régióban történő kezeléséről 2020-ban jelent meg jelentős nemzetközi érdeklődésnek örvendve és a tanulmány témájához kapcsolódóan egy sikeres szakmai műhelymunka is megszervezésre került a 2021. évi Európai Zöld Hét (EU Green Week) keretében.

A BognÁR JÓZsef KÖZgazdasÁG-KutatÓ AlapÍTvÁNy 2022. ÉVi PÁLyÁZati FelhÍVÁSa | Mta

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned. Ha még nem regisztráltál, itt regisztrálhatsz. Beléphetsz fikanickkel is, így nem tároljuk az adataidat és név nélkül kommentelhetsz. Mindezt megspórolhatod, ha a Facebook segítségével lépsz be: Belépés facebook -kal

A tanulmány eredményei megmutatták, hogy azokban a térségekben, ahol jelentős a vízszennyezés, az édesvizek eutrofizációban szenvednek, azaz a szennyvízben lévő foszfor és nitrogén túl nagy mennyisége a víz elalgásodásához vezet. Az elalgásodás a halak és a növények pusztulását idézi elő, mivel kevés a vízben az oxigén és a fény - magyarázta Joep Schyns, a hollandiai Twente Egyetem kutatója. Az édesvizek foszforszennyezésének 30 százalékáért Kína a felelős, 8 százalékért India, 7 százalékban az Egyesült Államok. A tanulmány szerint a tanulmányozott időszakban a mezőgazdaságból származó foszforterhelés 27 százalékkal nőtt. A leginkább szennyezett térségek közé tartoznak továbbá Ausztrália és Észak-Afrika ritkán lakott területei is, itt ugyan a foszforterhelés kisebb, mint Kínában vagy Európában, de jóval kevesebb víz áll rendelkezésre annak helyreállításához.