Adóiroda Adatbejelentési kötelezettségek a településen: Építményadó, telekadó, helyi iparűzési adó, talajterhelési díj, desztilláló berendezések bejelentése Elérhetőségek ügyfélfogadási időben: Hétfő 13. 00-17. 00 Szerda 8. 00-12. 00 és 12. 30-16. 30 Péntek 8. 00-11.
A Fővárosi Törvényszék eljárási illeték számlájára banki utalással megfizetett illeték visszaigénylése a 44/2004. (XII. 20. ) PM rendelet értelmében abban az esetben, ha a megfizetett illeték konkrét bírósági eljáráshoz köthető, akkor az eljárási szabályok által meghatározott alakiságok megtartásával a perben eljáró bírósághoz intézett kérelem, abban az esetben pedig, ha a megfizetett illeték eljáráshoz nem köthető, akkor a NAV eljárásra jogosult illeték osztályának címzett, a Fővárosi Törvényszék Elnöki Kezelőirodáján előterjesztett kérelem segítségével lehetséges. EFER elszámolási számla számlaszám: 10032000 - 01483013-02000006 IBAN: HU70 1003 2000 0148 3013 0200 0006 Az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer (EFER) elszámolási számla a SZEÜSZ Korm. rendeletben foglaltak alapján az EFER-hez csatlakozott bíróságnak az EFER igénybevételével indított fizetések elszámolására szolgál. Technikai számla, közvetlen befizetést ne kezdeményezzen rá! Számlaszámok | Székesfehérvári Törvényszék. Központosított beszedési számla számlaszám: 10032000-01040016-00000000 IBAN: HU32 1003 2000 0104 0016 0000 0000 A központi költségvetést megillető bírság bevételek beszedésére szolgál.
Átutalás esetén a közlemény rovatban fel kell tüntetni az eljáró bíróság és az eljárási illetékfizetésre kötelezett fél nevét, a beadvány bírósági érkeztetési azonosító számát és – ha ismert a – lajstromszámát. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény vagy cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 119. §-a alapján elektronikus úton kezdeményezett eljárásokban utalással fizetendő bírósági eljárási illeték az illetékes törvényszék illeték bevételi számlájára fizetendő. A közlemény rovatban fel kell tüntetni az érintett (az adós, illetve a törölt cég) nevét, cégjegyzékszámát és az eljárás tárgyát oly módon, hogy abból – jogorvoslati eljárás kezdeményezése esetén – kitűnjék a jogorvoslat ténye. Az illeték bevételi számlára fizetett összegek visszatérítésére (téves befizetés, magasabb összegű illeték befizetés esetén) a 22/2004. ) PM rendelet 7 §-a vonatkozik.
Itt írta két tanulmányát: Valami az asszonánczról (1854) és A magyar nemzeti versidomról; ez utóbbi a kőrösi iskola tudósítványában jelent meg 1856-ban. Lírája itt termette a legszebb gyöngyöket. Ez időben jelentek meg: Nagyidai czigányok (1852), Toldi II. (1853) és III. Arany János összes költeményei I-II.. kiadása (1857), Toldi estéje (1854 és 1859). Kisebb költemények (1856). Itt kezdte írni Csaba királyfi, Mátyás diadalünnepe, Bolond Istók, Daliás idők, Edua, Csanád, Az utolsó magyar czímű hosszabb műveit, melyek azonban töredékek maradtak. Helyi vonatkozású a Vén gulyás, A vén gulyás temetése és a Tetétleni halmon, melyet Tanárky Gedeon tetétleni pusztáján írt, hová tanártársaival kirándult. Hogy egyesekkel mily bizalmas baráti viszonyban volt, mutatja az, hogy hozzá közelállók elhunytakor sírjukra verses sírfeliratot készített. Arany János kőrösi tanársága alatt több helyen lakott. Előbb a Beretvás-féle kuriában s ezt az utczát most Arany János-utczának nevezik, majd 1856-tól 1860-ig a régi gimnáziumi épület mellett volt kis házban, melyet a gimnázium kibővítésekor bontottak le.
1910. szeptember 25-e a nagykőrösi Arany János szobor avatásának napja. Magas oszlop tetején látható a költő életnagyságú bronz mellszobra. A talapzaton ülő férfi, haraszti kőből faragva. Ez volt az első színezett szobor Magyarországon, s a második olyan emlékmű, ahol egy nagy nevet viselő alakot egy névtelennel, egy paraszttal ábrázolnak. (Az első Fadrusz János Wesselényi-szobra volt Zilahon, mely az Arany-szobor állításakor még Magyarországhoz tartozott. ) Nagykőrös, Arany János szobor. A vén gulyás kutyás szobrával. Arany jános szobor csoport. Már ez is különlegessé teszi a szobrot. Számunkra azonban van még egy érdekessége, mégpedig az, hogy kiről mintázta a szobrász a mű mellékalakját. A budapesti, a Nemzeti Múzeum előtt álló mű után a nagykőrösi Arany-szobor elkészítésével is Stróbl Alajost bízták meg. A művész nagy becsvággyal kezdte a munkát. Amit Pesten nem tudott megvalósítani, azt Kőrösön akarta pótolni: népies és egyben nagykőrösi vonatkozású szobrot kívánt alkotni. Arany János egyszer a szomszédos Tetétlen pusztára kirándult tanártársaival.
Ebben a listában időrendi csökkenő sorrendben nyomon követheted a műlap változásait, bővüléseit és minden lényeges eseményét. Ez a publikus lista minden látogatónk számára elérhető.