§ A vízjogi engedély módosítására, visszavonására és a tevékenység szüneteltetésére a vízjogi engedély kiadására vonatkozó szabályok a 11-14. §-ban meghatározott eltérésekkel alkalmazandók. " " 11. § (1) A vízjogi engedély az engedélyes kérelmére módosítható, amennyiben: a) az engedélyes a vízilétesítményt át akarja alakítani, vagy az engedélyben meghatározott műszaki megoldástól eltérően kívánja megterveztetni, megépíteni, illetőleg üzemeltetni, továbbá a vízhasználatot az engedélytől eltérő módon (mértékben) kívánja gyakorolni; b) megváltozott a tulajdonos vagy az üzemeltető személye; c) megváltoztak az engedély alapjául szolgáló körülmények és feltételek. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt esetben az engedélyes köteles a vízügyi hatóságnak 30 napon belül bejelentést tenni. Ennek elmulasztása esetén az engedély gyakorlásával összefüggő kötelezettségek az engedélyest terhelik. Tervezés, engedélyeztetés, kornyezetvédelmi megbízott feladatkör. (3) A vízjogi engedélynek az (1) bekezdés alapján történő módosításához az engedélyesnek csatolni kell mindazokat az adatokat, műszaki terveket, szükséges egyéb hatósági engedélyeket, közmű kezelőjének (üzemeltetőjének) hozzájárulását, amelyek az érvényes vízjogi engedélyhez képest a módosítással összefüggő kérelmet megalapozzák. "
Szennyvíztisztító telepek, árvízvédelmi létesítmények, infrastrukturális beruházások, vasút és autópálya építések esetében célszerű elvi vízjogi engedélyezési eljárást lefolytatni. Az elvi vízjogi engedély lényege, hogy a vízügyi hatóság a beruházás megkezdését megelőzően, már a tervezési szakaszban megvizsgálja a beruházó által elképzelt műszaki megoldást. 1. Vonatkozó hatályos jogszabályok Az elvi vízjogi engedélyezési eljárást érintő jogszabályok: a) a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény b) vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22. ) Korm. rendelet c) a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13. ) KHVM rendelet d) a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4. rendelet e) a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. 123/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet - Nemzeti Jogszabálytár. (III. 31. ) BM rendelet 2. Mi minősül engedélyköteles vízilétesítménynek, illetve vízimunkának?
Vízjogi engedélyezési tervezés és engedélyeztetés lebonyolítása Cégünk teljes körű szolgáltatás nyújt a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29. ) BM rendelet hatálya alá tartozó vízjogi engedélyezési folyamatban, ami a rendelet/jogszabály alapján kiterjed minden olyan vízi létesítményre, mely kapcsolatban van a felszíni, vagy felszín alatti vizekkel. Szakértőink rendelkeznek a tervezéshez és engedélyeztetéshez szükséges mérnöki jogosultsággal, így mind a öttípusú vízjogi engedélyeztetés ügyintézését vállaljuk. - Elvi vízjogi engedély Fogalma: A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22. Objektum azonosítás - ATIVIZIG. ) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése szerint: A vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó tevékenység tervezését megelőzően elvi vízjogi engedély kérhető, amely az építtető által a tervbe vett vízgazdálkodási cél megvalósításának általános műszaki megoldási lehetőségeit, feltételeit határozza meg, de vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, illetőleg vízhasználat gyakorlására nem jogosít.
A műszaki megoldások számára vonatkozóan nincs korlátozás. 8. Melyik hatóságtól lehet kérelmezni az elvi vízjogi engedélyt? Területi vízügyi hatóságként és szakhatóságként, továbbá területi vízvédelmi hatóságként és szakhatóságként – első fokon –az illetékes megyei vagy a fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóság jár el [223/2014. 10. § (1) bek. ].
Az integrált szennyezés-megelőzésről és csökkentésről az Európai Parlament és a Tanács ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelve (Industrial Emissions Directive – IED) rendelkezik, amely irányelv az EU kiemelkedő fontosságú környezetvédelmi jogszabálya. A környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25. rendelet 2. számú melléklete tartalmazza az egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek listáját. Cégcsoportunk vállalja – kiemelten – mezőgazdasági, élelmiszeripari, valamint hulladékgazdálkodási tevékenységekkel összefüggő tervdokumentációk elkészítését és a teljes engedélyezési folyamat irányítását, IPPC engedéllyel már rendelkező telephelyek 5 éves felülvizsgálati dokumentációjának elkészítését, módosítását. A Korm. rendelet 3. számú melléklete pedig az előzetes vizsgálat köteles tevékenységek körét tartalmazza, amely tervdokumentációk elkészítését szintén vállaljuk.
Rendeltetése: Az engedély a tulajdonos, az építtető vagy a vagyonkezelő részére adható. Kizárólag továbbtervezésre jogosít, a vízjogi létesítési engedély alapját képezheti. Általában nagyobb volumenű beruházások esetén kérik az elvi vízjogi engedélyt. Az elvi vízjogi engedély a hatálya alatt köti a vízügyi hatóságot a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás során hozott döntésnél, az abban foglalt vízgazdálkodási előírások és feltételek tekintetében. - Vízjogi létesítési engedély Fogalma: A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. rendelet 3. § (1) szerint A vízimunka elvégzéséhez, vízilétesítmény megépítéséhez (átalakításához, megszüntetéséhez) szükséges vízjogi létesítési engedélyt az építtető, a tulajdonos vagy a vagyonkezelő köteles megszerezni. A kérelemhez a külön jogszabályban meghatározott mellékleteket - ideértve az engedélyezési terveket (tervdokumentációt) - kell csatolni. Rendeltetése: A hatóság a tervdokumentációban szereplő műszaki megoldást akkor engedélyezi, ha azt kivitelezhetőnek, műszaki megvalósításra alkalmasnak tartja.
A megvalósítást követően is lesz lehetőség a rákötésre, azonban ekkor a jelenleginél drágább lesz a csatlakozás. Az önkormányzat határozza meg a közműfejlesztési hozzájárulás összegét, ha nem lehet pályázni támogatásra, akkor nagy a valószínűsége, hogy nem a jelenlegi 30%-os önrészt kell az ingatlantulajdonosnak megtérítenie, hanem sokkal magasabb százalékát a teljes beruházásnak. Egyéb kedvezőtlen tényező, hogy esetleg akkor már nem vehetnek igénybe pl. részletfizetési konstrukciót. A 60/2000/EK Víz Keretirányelv alapján elkészült Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve a parti sáv csatornázását, mint intézkedést tartalmazza, 2015-ig történő megvalósítási határidővel. Ezért mindenképp érdemes most csatlakozni a projekthez, mert 2015-ig előírás, hogy a parti sávot csatornázzák. Újra bíróság előtt az üllői polgármesteri hivatalban történt víziközmű-zsarolás ügye | atlatszo.hu. Ha ez nem ennek a projektnek a keretében valósul meg, akkor biztos, hogy nem 30%-os, hanem sokkal magasabb önrész megfizetésével lesz erre lehetősége az ingatlantulajdonosnak. A Víziközmű Társulat megalakulásával a 2/3-os támogatottság biztosított, tehát az érdekeltségi hozzájárulás a további érintett 1/3-nyi ingatlantulajdonosra nézve (akik vagy nem nyilatkoznak, vagy nemleges választ adtak vagy nem fizetik a részüket) kötelező érvényűvé válik a RSD Víziközmű Társulat alapszabálya szerint.
Csizekék annak a megnyugtató tisztázását kérik továbbá, hogy a helyi szennyvíztisztító telep beruházást költségeit nem terhelték rá a buckaikra, ami méltánytalan lenne, hiszen nem lehet a városnegyedre terhelni a város egészét kiszolgáló közmű költségeit. Az önkormányzat szerint ez nonszensz Értesüléseink szerint a beperelt önkormányzat azzal védekezik, hogy Csizekék mást akartak az közérdekű adatokat igénylő kérelmükben, és mást kérnek a pontosított keresetükben. Az önkormányzat jogi képviselője utalt arra, hogy egy korábbi adatigénylést azért nem tudott teljesíteni az önkormányzat, mert az egyesület által kért úgynevezett csatornaügyi iratjegyzék nem közérdekű adat. Azért is kérik Csizekék keresetének elutasítását, mert értelmezése szerint Csizekék valójában azt kérik: azokat az adatokat adják ki, amelyek cáfolják a 153 ezer forintos visszafizetési kötelezettséget megállapító elszámolás helyességét. Ez pedig – az önkormányzat jogi képviselője szerint – jogi nonszensz, lehetetlen kérés.
Ebből Fricsovszky-Tóth Péter szerint egyértelműen kiderült, hogy a közművek és az utak minősége kifogásolható volt. Ezután a társulat közgyűlése új tisztségviselőket választott, akik túlnyomórészt az önkormányzat alkalmazásában álló személyek voltak; a társulat jogi képviselője például az a dr. Szikora Gábor lett, aki az üllői önkormányzat jogi képviselője is egyben. Perek sora Fricsovszky-Tóth, aki nem értett egyet a társulat átláthatatlan gazdálkodásával, aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy tagként a törvényben meghatározott módon a víziközmű-társulat elnöke lehessen. Miután a megfelelő számú aláírást összegyűjtötte, értesítette a helyi képviselő-testületet és a társulat vezetését a szándékairól. Ekkor hívta be őt a társulat ügyvezetője, Szabó Zsolt a polgármesteri hivatalba, ahol dr. Szikora Gáborral együtt megzsarolták és megfenyegették abból a célból, hogy ne vállalja el az elnöki tisztséget. A férfi valóban elállt a szándékától, ezt azonban elsősorban várandós felesége nyugalma érdekében tette.