Ingmar Bergman: Jelenetek egy házasságból (Európa Könyvkiadó, 1987) - Fordító Kiadó: Európa Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1987 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 167 oldal Sorozatcím: Európa Zsebkönyvek Kötetszám: 312 Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 11 cm ISBN: 963-07-4078-8 Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg "Három hónapig írtam ezt a könyvet, de egy fél élet tapasztalatai sűrűsödnek benne. Nem vagyok benne biztos, hogy fordítva jobb lett volna. Talán választékosabbnak hatna. Valahogy megszerettem ezt a két embert, míg velük foglalkoztam. Eléggé ellentmondásosak lettek, néha félénkek, gyerekesek, néha egészen felnőttek. Rengeteg butaságot összebeszélnek, néha meg valami okosat mondanak. Ingmar bergman jelenetek egy házasságból rt. Félénkek, vidámak, önzők, buták, kedvesek, okosak, önfeláldozók, ragaszkodók, mérgesek, szelídek, szentimentálisak, kiállhatatlanok és szeretetre méltók. Egyszerre. " Az írónak is egészen kiváló nagy svéd filmrendező "regénye" egy mai házasság felbomlásának történetét mondja el, a szeretet és taszítás bonyolult lélektanát elemzi.
Amikor a Terápia egyik külföldi verzióját promózta Svédországban, azt nyilatkozta, a sorozathoz rengeteg inspirációt talált a Jelenetekben, nem sokkal később pedig a legenda fia, Daniel Bergman kereste fel, volna-e kedve újragondolni az apja történetét. Hagai Levi © Fazekas István Levi végül egy pofonegyszerű trükkel lehelt új életet a majdnem ötvenéves alapműbe: felcserélte a szerepeket, amellyel egyrészt napjainkra is reflektál, másrészt egy rakás plusz izgalmat visz bele azzal, hogy ezúttal a nő jelenti be, hogy beleszeretett valaki másba, szóval akkor ő most lelépne. Ingmar bergman jelenetek egy házasságból gmar bergman video. Johanból Jonathan (Oscar Isaac) asztmás filozófiaprofesszor lett, aki modern ortodox zsidó családban nőtt fel, ám később elhagyta a vallását, Marianne-ből Mira (Jessica Chastain), egy techcég alelnöke, a család kenyérkeresője, aki igazi nagyágyú, ám többet van távol a családtól, a gyerekkel (itt csak egy, a négyéves Ava) főleg a rugalmasabb beosztásban dolgozó Jonathan foglalkozik többet. A bostoni pár tíz éve él házasságban, és épp akkor kapcsolódunk be az életükbe, ahol Bergman sztorijában is, ám itt nem egy női magazinba készül velük interjú, hanem egy doktori hallgató faggatja őket a kutatásához, amelynek témája a fejlődő nemi normák monogám házasságokra gyakorolt hatása.
Hogy fog az ember valaha is megérteni másokat, ha magáról sem tud semmit? Bennem megvan a lehetőség a szeretetre, de az egész benne van egy elzárt térben. A szomorú az, hogy ez az élet, amit élek, csak egyre inkább betokosítja a lehetőségeimet. Nem siratom az elveszett édent. A gyerekek felnőnek, a kapcsolatok felbomlanak. A szeretetnek vége, ugyanúgy a gyöngédségnek, barátságnak és összetartozásnak is. Ingmar Bergman: Jelenetek egy házasságból. Nincs ebben semmi rendkívüli. Ez a dolgok rendje. A maskara-élet a bölcsőben kezdődik, és tart egy egész életen át. Nincs senki a földön, aki meg tudná találni magát. Tulajdonképpen olyan mindegy, hogy hol lakom. Én minden lakóhelyet ideiglenes valaminek tekintek. Az embernek a biztonságát magában kell kiépítenie. A barátaink szerencsétlenségében mindig van valami, amit tulajdonképpen nem is bánunk. A pokol olyan hely, ahol az ember már nem hisz semmilyen megoldásban.
Itt az ősz, egyre több a hűvös, nyirkos napok száma, úgyhogy mi sem hasznosabb foglalatosság az apróságok számára, mint egy egészséggel teli gyümölcssaláta elkészítése. Sok kicsi gyerek érkezett újonnan a bölcsi lakói közé, úgyhogy nagy érdeklődéssel vetették bele magukat az izgalmas foglalatosságba. Az asztal közepén érett gyümölcsök mosolyogtak vidáman rájuk, melyek kiváló alapanyagnak bizonyultak egy jó kis gyümölcssaláta elkészítéséhez. Ebben a munkálkodásban nemcsak az a jó, hogy a végén meg lehet enni, hanem közben annyi mindent érdekes felfedezni való vár a világ kis felfedezőire. Az apróságok nagy lendülettel hozzá is láttak vizsgálgatni a gyümölcsöket, rakosgatták, nézegették, pucolgatták, szemezgették őket, de a legnagyobb elszántsággal a kóstolgatás műveletét végezték. Juhász Magda: Gyümölcsérlelő ősz Hogyha itt az ősz, nevetek nagyot, és a piros almámba jól beleharapok. Az alma után szőlőt is eszem, ha fúj a szél, én akkor is vígan szemezem. Juhász Magda gyerek versei: Gyümölcsérlelő ősz. (... ) A szilva kacsint, körte mosolyog, mind megeszem és az után fürgén szaladok.
Hogyha itt az ősz, azért nevetek, mert a finom gyümölcsöktől erősebb leszek. Mentovics Éva: Őszi kincsestár Megzörren a rőt falomb, díszes inget ölt a domb, s nézd a tölgyek üstökét! Makkot hullat szerteszét. Ha a napfény rákacsint, ökörnyálak szála ring, s a pincénél – mily remek! tőke érlel kincseket. Mosolygósat, ragyogót, aranyfényű, szép bogyót. A szilva is megérett, dió potyog temérdek. A rigó is rákapott. Amint a Nap ráragyog, alma virít; piros, sárga… szedd le fürgén, tedd kosárba! Kemény héjú mandula, szilva, körte, naspolya… Mennyi íz és mennyi illat! Kamraajtók, pincék nyílnak, telik a polc, hordó, láda, must aranylik a pohárba'. Juhász magda gyümölcsérlelő os x 10. Reméljük, még itt időz sokáig a kincses ősz. Erdő, mező átöltözött, szél dúdol az ágak között. Suttognak a nyírfagallyak, vége-hossza nincs a dalnak. Galambos Bernadett: Galagonya Árokszélen, az út mellett, piroslik az ág. Roskadozik, hajladozik, kosaradba vágy. Kis madárkák csemegéje, fehértöviság, rigónak és cinegének ad jó vacsorát. Nagymami is örül neki, rotyog a fazék.
"Árnyas erdők ösvényein látták jönni már az őszt. Lomb hajlongott, levél rezdült fenn, a tölgyek ága közt. Leszüretelt, krumplit szedett, diót vert a határba', hol az almát, körtét, szilvát teljes díszben találta. Októberben kosárba tett sok -sok ízes gyümölcsöt, s izgatottan leste-várta, sárguljon a sütőtök. " (Mentovics Éva: Az ősz vándorútja) "Áll a diófa, és érett kincsei válnak tőle: szellő ha bántja az ágat, buknak a földre. Szaporább kopogás, csörgés támad, ha jön az ember, s bottal az ágak bogára boldogan ráver. Földre, fejekre, kosárba kopog a dió-zápor, burkos dióra a gyermek kővel kopácsol. " (Nagy László: Dióverés) Reichard Piroska: Őszi dal Piroslik már a vadszőllőlevél, bogyója kékül; temetni készül a könnyező szél: mit tettél el a tavaszból, a nyárból őszi menedékül? Már hamvas a szilva, a barack nevet, sorsod is érik; gyümölcstelen fáid félik a telet, míg mások őszüknek gazdagon áldott szüretét élik. Juhász magda gyümölcsérlelő os 5. Míg más maga tűzhelyén melegül: bús bolyongásból van-e, kinek szivére menekülj, sötét szemed ki csókjával lezárja levélhulláskor?...
Online rádió hallgatás program