Megnyugtató érzés volt az őszszagú, hűvös szurdokban bóklászni. 3 / 8 Már a szurdok elején kisebb-nagyobb andezittömböket láthatunk a meder alján Fotó: Joó Annamária A gömbölyű kavicsokkal teletűzdelt falakat elnézve nem is olyan nehéz elképzelni, hogy több millió évvel ezelőtt egy hatalmas folyó kanyargott itt (vagy egy sekély tengerpart terült el errefelé), amely lerakta messziről hozott hordalékát. A folyóvízi keletkezésre utalhat az is, hogy a lerakódott kőzetrétegek nem párhuzamosak, hanem hajlottak, több helyen metszik is egymást. Paris patak völgye hotel. 4 / 8 Sok millió éven át hömpölygő folyó medre Fotó: Joó Annamária Majd az elmúlt kb. 10 000–20 000 évben egy újabb patak vájta az idősebb kőzetekbe a mai völgyet, láthatóvá téve a földtörténeti korok emlékeit és a több millió évvel ezelőtti geológiai folyamatokat. Az üledékes falakba ágyazódott kavicscsíkokat, a tufás márga vagy riolittufa-, tufitrétegek különböző színű sávjait több helyen is megfigyelhetjük a szurdokban. A kavicsok között található finomabb szemű anyagok pedig a háttérben egy időben zajló vulkáni működés bizonyítékai.
Helyi jelentőségű védett természeti terület. Megközelítése A köztudatban "Palóc Grand Canyon"-ként elhíresült védett szurdokvölgy elnevezése földrajzi szempontból ugyan nem helyes, de a terület különlegességét és egyediségét jól tükrözi. Megközelítése Ráróspuszta irányából Nógrádszakál felé haladva az országútról bal kézre letérve a vasúti sínen áthaladva lehetséges. Páris-patak völgye - Hetedhétország . Eligazodásunkat segíti az Ipoly Erdő Zrt. által, a közút mellé nemrégiben kihelyezett információs tábla, amely a védett területről ad részletes leírást. Felszínalaktani jellemzők A Páris völgy az Ipoly bal oldali mellékvölgye, mely Nógrádszakáltól északra, Rárósmúlyaddal szemben torkollik. A Páris-patak, amely egyébként nem rendelkezik állandó vízfolyással, a szurdokvölgyben többféle kőzetbe vágódott be. A száraz, 15-20 m mély, meredek falú völgyben csapadékos időben és hóolvadáskor viszont látványos vízesések képződnek. A terület a hajdan az Osztrovszki-hegységhez tartozó, Litke és Nógrádszakál között emelkedő, andezittakaró része.
Ezek közül kiemelendő védett fajok a feketelábú szitakötő (Gomphus bidentatus), a Geoparkkal érintett területről csak innen előkerült csermely szitakötő (Onychogomphus forcipatus) és a nem védett, de országos szinten is ritkának számító fenékjáró poloska (Aphelocheirus aestivalis). A szurdokvölgyben felhalmozódott, egyre nagyobb mennyiségű, hatalmas kőzettömbök és a bedőlt fák nehezítik a közlekedést. Páris-patak völgye | Ipoly Erdő Zrt.. Legyünk óvatosak és körültekintők! Minden évszakban látogatható.
2021. 10. 29., 08:34 484 0 Tisztelt Szakértő! Miután az irodában nem tudtam elérni a munkáltatói jogkör gyakorlóját (nincs szabadságon), e-mailben nyújtottam be a felmondásomat (szöveggel és scannelt verziót is csatolva a lentebbi beállításokkal). A levelezőrendszerem alkalmas arra, hogy kétféle visszaigazolást küldjön: az egyik, az a "klasszikus" átvételi igazolás, amire persze lehet úgy kattintani a címzettnek, hogy nem történik visszaigazolás, ekkor bizonyítani sem egyszerű. Eddig nem történt visszaigazolás. Felmondás közlése emailben - Jogászvilág. A másikhoz viszont nem szükséges visszaigazolás, ennek lényege, hogy "az üzenet a címzett tárhelyére megérkezett. " Ez meg is érkezett hozzám. Azt szeretném kérdezni, hogy tud-e olyan bírói döntésről, mely valamelyiket elfogadta felmondásnak, és ha igen, melyiket és melyik fél oldaláról (ha ez kiderül, akkor már az olvashatóság kérdését úgy hiszem, meg tudom oldani, bizonyítani tudom). Ha nem tud ilyen gyakorlatról, akkor azt szeretném tudni, mi az álláspontja. Köszönettel! Szakértőnk válaszát csak előfizetőink olvashatják belépést követően.
Kétségtelen, hogy az eltelt időben született néhány, a munkáltatókra kedvező bírósági ítélet az elektronikus nyilatkozatok témájában, de egyrészt az adott tényállások mellett nem volt vita a peres felek között abban, hogy a jognyilatkozat-tévő jognyilatkozatát a címzett változatlan formában megkapta, másrészt az ítéleti tényállások alapján világos és egyértelmű, minden esetre vonatkoztatható kialakult bírói gyakorlatról nem beszélhetünk. Ráadásul azt is meg kell jegyeznünk, hogy a Munka törvénykönyve vonatkozó 22. §, illetve a Ptk. vonatkozó 6: 7. §-a szó szerint megegyezik. Logikai képtelenség tehát amellett érvelni, hogy az elektronikus írásbeliség máshogy alakulna a munkajogban mint a polgári jogban. A munkajogász szerint érdemes megnézni ehhez hogyan szól a vonatkozó törvényi szabály: "Írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot, ha annak közlése a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban kerül sor. "
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2021. 11. 13., 17:35 Frissítve: 2021. 13., 12:24 7099 Szabályszerű és elfogadható-e az, ha egy munkavállaló e-mailben küldi el a felmondását a munkáltatónak? Ebben az esetben mi számít a közlés időpontjának? Olvasói kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő válaszolt. A kérdés részletesen így hangzik: miután az irodában nem tudtam elérni a munkáltatói jogkör gyakorlóját (nincs szabadságon), e-mailben nyújtottam be a felmondásomat (szöveggel és szkennelt verziót is csatolva a lentebbi beállításokkal). A levelezőrendszerem alkalmas arra, hogy kétféle visszaigazolást küldjön: az egyik, az a "klasszikus" átvételi igazolás, amire persze lehet úgy kattintani a címzettnek, hogy nem történik visszaigazolás, ekkor bizonyítani sem egyszerű. Eddig nem történt visszaigazolás. A másikhoz viszont nem szükséges visszaigazolás, ennek lényege, hogy "az üzenet a címzett tárhelyére megérkezett".