Bővült továbbá az igazolásként felhasználható okiratok köre azok esetében is, akik a parkolási igazolványt magasabb összegű családi pótlékban részesülőként igénylik. Ők ugyanis a tartós betegség, fogyatékosság tárgyában kiállított szakorvosi igazolás mellett mostantól a családi pótlékra való jogosultságot megállapító határozatot is felhasználhatják erre a célra. Mire is használhatják a jogosultak a részükre kiadott parkolási igazolványt? Ez, az egyébiránt közokiratnak és biztonsági okmánynak minősülő dokumentum a közúti közlekedés szabályairól rendelkező 1/1975. (II. 1 éve lejárt személyi igazolvány megújítása?. 5. ) KPM-BM együttes rendelet, ismertebb nevén KRESZ alapján járó kedvezmények igénybevételére jogosít. E jogosultságokat a mozgásában korlátozott, illetve más, súlyosan fogyatékosnak minősülő személy, valamint az veheti igénybe, aki az ő szállításáról gondoskodik, amennyiben a parkolási igazolványt a járműben megfelelő módon elhelyezte. Fontos hangsúlyozni, hogy az igazolvány használata a szállító személy részéről csak akkor minősül jogszerűnek, ha magát a mozgásában korlátozott vagy például látássérült személyt szállítja, illetve a parkolás az ő érdekében történik.
Megkeresésünkben javasoltuk az ügyfelek egyenlő bánásmódhoz fűződő jogát sértő szabályozás felülvizsgálatát, annak lehetővé tételét, hogy a parkolási igazolványra való jogosultság igazolásához a vakok személyi járadékában részesülők esetében legyen egyaránt elfogadható akár az ellátás megállapításáról rendelkező határozat, akár a folyósító szerv jogosultság fennálltáról szóló igazolása. Hangsúlyoztuk, hogy érthetetlen és indokolatlan, továbbá a jogalkotás alapvető követelményeivel sem összeegyeztethető az a szabályozás, amely alapján ezen dokumentumok helyett a hatóságok csak olyan iratot fogadhatnak el bizonyítékul, amit az érintett nem tud beszerezni, így csatolni sem. Januártól módosultak a rendelkezések A közlekedési hatósági jogalkalmazással összefüggő egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról rendelkező 789/2021. 27. ) kormányrendelet alapján bővült azon dokumentumok köre, melyek a parkolási igazolványra való jogosultság igazolására felhasználhatóak. Ennek következtében a vakok személyi járadékában részesülők a parkolási igazolvány igénylése, hatályának meghosszabbítása esetén az eljárásban mostantól a vakok személyi járadékának megállapításáról szóló határozatot vagy a folyósító szerv vakok személyi járadékának folyósításáról kiadott igazolását is csatolhatják a jogosultság tanúsításához.
Ők ugyanis a szabályozásnak köszönhetően csak a 6/1971. (XI. 30. ) EüM rendelet 4. számú mellékletében meghatározott nyilvántartási lap benyújtásával tanúsíthatták, hogy vak személyként jogosultak a parkolási igazolványra. Ezzel az okirattal viszont az érintettek jellemzően nem rendelkeztek, hiszen a vakság tényét igazoló nyilvántartási lapot – az azóta egyébként már hatályát vesztett szabályozás folytán – nem a vak személynek, hanem az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének kellett megküldeni, az érintett személy részére pedig csupán az ennek alapján meghozott, az ellátás megállapításáról rendelkező határozatot kézbesítették. A szabályozás felülvizsgálatának kezdeményezése Miután több konkrét ügy kapcsán észleltük, hogy a most részletezett rendelkezések hatására rendre születnek elutasító döntések azzal az indokkal, hogy az ügyfél nem tudta megfelelően igazolni a parkolási igazolványra való jogosultsághoz előírt fogyatékosság tényét, és ez ráadásul olyan esetekben is megtörtént, ahol csupán a korábban már kiadott igazolvány hatályának meghosszabbítására lett volna szükség, az MVGYOSZ az Emberi Erőforrások Minisztériumához, majd az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz fordult.
Mit számít a Te, az Ő, az én halhatatlanságom – egyedül küzdelmünk számít az egyetemes megmaradásért. Értetlenül él-hal, aki az érzelmek dialektikájához nem ért. Sajnálhatod a hímnős fajokat – kettős: tehát kettőzött magányukért, kik sosem tudják fölfogni, hogy az élet, – mert hisz meghalunk – a reménytelenül szeretett: egymásra-utaltság -, s az egymásra-utaltság legmagasabb fokon szervezett formája a szeretet. Minden élőre ezer halál jut – könnyezik a kő is. A borzalom napjaiba belefárad az idő is. Dolgos állat az ember; a cél: remény is egyben. Így hát a félt halál sem oly kérlelhetetlen. Éjek zuhogó titkát engeszteli a nap. Ki messze fényekig ellát az boldogabb. Az a boldogabb s fájóbb. Már nem áltatja semmi. Unokák szeme tükrén jó lesz elpihenni. Ha azt mondod... : hungary. Sok csillagot túlélsz – s ha hisszük, neked is hisszük el, hogy nem azért, mert a vég közel. Az élettel ekvivalens reményt – mely mindegyikünk asztalán jelen lehet naponta (hisz kenyér-só magában kevés), haszonnal esszük akkor is, ha meg sem köszönjük talán.
Ez a táj ébredő öntudattal enyémnek vallja magát.
A versek szuggesztív ritmikája és rímelése mellett talán a tragédiákon is átfénylő, apró vázlatokban felvillanó kamaszos hit és humorérzék a kötet legvonzóbb jellegzetessége. Szerelmek tánca 1965 A lázadás kezdete: a kötet versei a tudatos lét, a gondolkodás kínja jegyében fogantak, ahol az eszmény és a hétköznapi valóság rutinja feszül egymásnak. Ez a Számvetés az örök elégedetlenséget sugallja, amelyből talán csak a jobb életben való hit, a természet (Hegyek, fák, füvek), a zene (Mozart, Honegger) és a szerelem szabadsága (Ünnepek) jelenthet kiutat és némi nyugalmat az emberi állapot gyötrő nyugtalanságában (Kis szerelmes himnuszok). A hatalmas ívű Bartók Amerikában nagyívű, sokszólamú szintézise ezeket a lehetőségeket foglalja össze. Garabonciás 1967 A kételyek kora. Szilágyi domokos versek teljes film. A versek szerkezete lassanként kezd átalakulni, többértelműbbé válni: a polifón, zenei ihletésű kompozíciók ellenpontozó szerkezetében kétely és bizonyosság váltogatja egymást, ám a versegész érzelmi egysége mindvégig megmarad.
Búcsú a trópusoktól 1969 A kötet címe voltaképpen az is lehetne: Búcsú az utópiától. Az állandó kétely végeredménye az a felismerés, hogy Isten híján nincs többé biztos viszonyítási pontja az embernek. Szilagyi domokos versek. Az egyéni válság után a költő az egyetemes létparadoxonokkal néz szembe. A kötet alapkérdése: létezhet-e megváltás. Szilágy Domokos lelkész fia volt, de a tragikus történelmi tapasztalatok birtokában többé nem tartotta lehetségesnek a keresztényi szempontú világértelmezést. Már a versek címei is (A próféta, Kényszerleszállás) kiábrándulásról tanúskodnak, és az egzisztenciális kétely elvezet az írásban való kételkedéshez: az erről szóló Hogyan írjunk verset és Ez a nyár csapongó asszociációi és tobzódó trópusai leszámolást jelentenek a költészettel mint megváltással, de ugyanakkor kimondják a felismerést: ha nem is akkora mint a valóság, de egész az én mindenségem. Fagyöngy 1971 A feldolgozhatatlan és feloldozhatatlan világ kiábrándult költője a vallás és a misztikum fogódzói nélkül mégis megpróbál egyensúlyt keresni az egyre szorongatóbb történelmi korszakban, egészen a végtelenig terjesztve ki szabadságigényét.