A gyerekek hisznek a tapsifülesben, aki ezen az ünnepen titokban fészket készít az udvarban és mindenféle finomságot rak bele nekik. Húsvéti fészek Ennek hagyománya tipikusan nyugat-európai, azonban Magyarországon is régi tradíció. Itthon és többek között az Egyesült Államokban is előszeretettel készítenek húsvéti fészket az ajándékok és tojások számára. Egyes források szerint a húsvéti nyúl a XVI. századi Németországban vált a keresztény ünnepkör részévé, ugyanis itt készítették az első kosárfészket, később pedig az első édességből készült nyulat. A vallási eredettől, a húsvéti ételeken át, egészen a mentes húsvéti tortáig. Fészekrakó nyúl A fészekrakás valószínűleg onnan származik, hogy az egyik nyúlfajta, a Lepus a többi, üreget készítő cimborájától eltérően fészket rak, melyben kicsinyei nyitott szemmel jönnek a világra. Franciaországban és Belgiumban azonban nem a húsvéti nyúl számlájára írható a fészekben lapuló tojássereg, hanem úgy tartják: a húsvéti harangok (cloches de Pâques) pottyantják le őket. Tortát az ünnepi asztalra A tojásrakó nyúl után kanyarodjunk vissza picit a húsvéti lakomához.
A pennsylvaniai holland telepesek az "Osterhase" vagy "Oschter Haws" (azaz a Húsvéti Nyúl) ünnepéről meséltek gyerekeiknek, melynek szerepe ekkor igen hasonló volt a Mikuláséhoz. Csak a jó gyerekek kaphattak színesre festett tojásokat, méghozzá a korábban kitett sapkáikba, melybe akkor kerültek azok akkor kerültek bele, mikor a húsvéti nyúl arra járt, vagy a gyerekek nem figyeltek oda. Bár az ünnep Halloweenhez és Valentuin-naphoz hasonlóan a 18. Húsvéti nyúl, avagy a titokzatos húsvéti nyuszi - Nevezetes napok. században formálódott ki, elég hamar elterjedt, és a három közül talán ez a szokás terjedt el a leghamarabb és leginkább szélesebb körben- persze szorosan hozzákapcsolódva a keresztény-zsidó ünnepkörhöz.
A lakoma közben ünnepélyesen ürítették borral telt kelyheiket, miközben a legidősebb résztvevő a legfiatalabb kérésére elmondta a Biblia alapján az egyiptomi szabadulás történetét. Az egy hétig tartó ünnep minden napján különleges áldozatokat mutattak be a jeruzsálemi templomban, az első és a hetedik napon szombati munkaszünet volt, az ünnepet követő szombat utáni napon pedig egy marék friss gabonát kellett felajánlani. Ezek az ősi szokások az idők folyamán sokat módosultak, az ünnep és annak lényeges tartalma azonban ma is megvan a zsidóknál. Napjainkban az ünnep előestéjén ünnepi vacsora keretében az egyiptomi kivonulásról szóló rabbinikus hagyományokból olvasnak fel. Húsvét, nagyhét, szent napok A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, melyen Jézus Krisztus feltámadását ülik meg. A keresztény húsvétban zsidó és pogány elemek is ötvöződnek. A keresztények az i. sz. Húsvéti tojásfestés és a nyuszi eredete. 2. század elejétől hozták kapcsolatba a zsidók pészachját Krisztus halálával és feltámadásával. A húsvét megünneplésének napja kezdetben nem volt egységes.
A tojás az ősi termékenység szimbóluma, amely a világ szinte összes népénél fellelhető, a kereszténységben pedig a feltámadás jelképévé vált. Régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. Húsvéti bárány: A bárány az egyik legelterjedtebb húsvéti jelkép, amelynek szerepe az utóbbi időben jelentősen csökkent és helyét a húsvéti sonka vette át. A mediterrán országokban azonban napjainkban is az ünnepi asztal elmaradhatatlan eleme a sült bárány. A jelkép eredete bibliai és több történetre is visszavezethető. A bibliai tíz csapás közül a zsidó népnek az utolsót nem kellett elszenvedniük, mivel áldozatként házaikat egy bárány vérével jelölték meg, de Jézus kereszthalála is az áldozatot hordozza magában, hiszen halála által váltotta meg az emberiséget. Locsolkodás: Húsvéthétfőn van a magyarok lakta terülteken a locsolkodás napja. A szokás eredete a régi időkbe nyúlik vissza, alapja pedig a a víz megtisztító és megújító erejében gyökerezik, modern formában pedig a mai napig megmaradt.
Forrás: Múlt-Kor A keresztény világ ezekben a napokban üli legnagyobb ünnepét, a húsvétot. A Krisztus szenvedésére, halálára és feltámadására emlékező keresztény húsvét gyökerei a zsidó ünnepekre nyúlnak vissza, azok pedig még ősibb, természetimádó ünnepekre. Miért jelent meg azonban az ünnep szimbólumai közt a nyúl és a tojás? Pészach, a kivonulás ünnepe A pészah az egyik legnagyobb, évente megtartott zsidó ünnep, az Egyiptomból való kivonulás emléknapja. Eredetileg az i. e. 9. században az aratás ünnepe volt, és valószínűleg kánaáni hatásra alakult ki a másik két mezőgazdasági ünneppel, a pünkösddel és a sátoros ünnepel együtt, azonban fokozatosan elvesztette természeti jellegét és történeti magyarázatot kapott. A hétnapos ünnep előestéjén (Nizán hónap 14-én) egy egyéves, hibátlan bárányt öltek le, amelyet a csont megtörése nélkül sütöttek meg, és kovásztalan kenyérrel fogyasztottak el maradéktalanul. A húsvéti lakomán, amelyhez legalább tíz és legfeljebb húsz személyre volt szükség, kovásztalan kenyeret (maszóth, "macesz") és keserű salátát ettek.