3. § (1) Az egészségügyi szolgáltatások azonos szakmai tartalommal illetik meg az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira jogosult személyeket. (2) Az egészségügyi szolgáltatásra hajléktalanként jogosult személyt az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásai külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint illetik meg. 4. § Az állam az e törvényben meghatározott ellátások teljesítését akkor is biztosítja, ha az ahhoz szükséges kiadások az E. Alapból nem fedezhetők. 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez. 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.). 5/A. § Az utazási költségtérítéssel, a külföldön történő gyógykezeléssel összefüggő eljárásokkal, a méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokkal, a méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátásokkal (ideértve az egyszeri segélyt is) kapcsolatos ügyekben, valamint a Tbj. 13. §-a alapján indult eljárásokban az elektronikus kapcsolattartás kizárt, kivéve ez utóbbi esetben az európai egészségbiztosítási kártyával és az alkalmazandó jogszabályok meghatározásával kapcsolatos eljárásokat.
(3) Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára a Magyar Köztársaság területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján e törvény hatálya alá tartozik. 2011. januári állapot szerint.
szerint társadalombiztosítási járulékot fizető személyekre és szervezetekre, d) az egészségbiztosítási ellátások teljesítésében szerződés alapján részt vevő szolgáltatókra, e) az Egészségbiztosítási Alapból (a továbbiakban: E. Alap) finanszírozott ellátásokra terjed ki. (2) A megváltozott munkaképességű személyek egészségbiztosítási ellátások körébe tartozó ellátásairól külön törvény rendelkezik. Alapelvek 2. § (1) Az egészségbiztosítási ellátások közül az egészségügyi szolgáltatások – e törvény keretei között és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott finanszírozási, vizsgálati és terápiás eljárási rendek figyelembevételével, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvényben foglalt kivételekkel – az egészségi állapot által indokolt mértékben vehetők igénybe. (2) A pénzbeli egészségbiztosítási ellátások – az e törvényben foglalt kivételekkel – a pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettséggel arányosan vehetők igénybe.
Látnivalók egerben és a város környékén A Dobó István tér Eger történelmi belvárosának főtere. A nagyjából trapéz alakú, hosszúkás tér hossztengelye északkelet–délnyugati tájolású. A tér határa délkeleten a Minorita rendház, a Minorita templom és a városháza, délnyugaton barokk lakóépületek, északnyugaton a Centrum Áruház épülete, míg északkeleten az Eger-patak, de a patak túlsó partját is a térhez számolják, és gyakran kis Dobó térnek nevezik. Eger belvárosában a Dobó téren találjuk a Városházát és a Minorita templomot. Az egri Minorita templom vagy Szent Antal-templom a város főterének, a Dobó István térnek meghatározó épülete (Dobó tér 4. ) Keleti oldalán az 1773–75 között épített, egykori Minorita rendház áll, nyugati oldalán pedig a Városháza. Az egykori rendházban jelenleg a Szent Hedvig Középiskolai Leánykollégium működik. Látnivalók bogács környékén. A palotát 16. századi épületek felhasználásával Erdődy Gábor püspök kezdte építtetni: az 1715–1732 között elkészült részeket Giovanni Battista Carlone tervezte.
Bogács Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 30 km-re, Egertől 18 km-re keletre található a Bükk-hegység kiszélesedő völgyében. A Hór és a Szoros-patak völgyének találkozásánál fekszik. Bogács a nemzetközi hírű termálfürdőjéről, valamint borkultúrájáról ismert. A települést 1248-ban említik először, Bogach néven. A lakosság főként szőlőtermesztéssel foglalkozott. 1323-ban birtokaik nagy része az egri káptalanhoz került. A török időkben elpusztult, csak a 18. Bogács szállás :: Siesta Vendégház :: Fontos. században népesült be újra. Bogács település autóval, busszal és vonattal egyaránt megközelíthető, Mezőkövesden át. Bogács látnivalók Szent Márton Műemléktemplom A község 1248-as írásos említésekor már állt a Szent György tiszteletére emelt templom. A mai templom egy egy régebbi templomnak az alapjára épült, az építés pontos ideje ismeretlen. A főoltáron ívül ekkor két mellékoltára volt, az egyik Szent Mihály tiszteletére, a másik Mindenszentek tiszteletére. Az 1724-ből származó adatok már Szent Mártont említik a templom védőszentjeként.
E különleges földtani és régészeti-néprajzi értékeket képviselő sziklaalakzatok a kaptárkövek. A kaptárköveket a természet és az ember közösen alkotta meg. A kaptárkövek oldalában fülkék helyezkednek el, és olyan vakablakokra emlékeztetnek, amelyek felfelé keskenyednek, többnyire boltozatosan záródnak. A fülkék rendeltetéséről még napjainkban is megoszlanak a vélemények. A néphagyomány egységes emléket nem őriz róluk. A fülkékben valószínűleg a késői vaskorszakban egy itt lakó kelta eredetű néptörzs elégetett halottainak hamvait tartalmazó urnáit helyezték el. A helyi identitás és kohézió erősítése Bogácson és környékén. Bogács határában a Hintóvölgyben található egy ötfülkés kaptárkő. Horgásztó A Szoros patak felduzzasztásával a fürdőtől 300 méterre létesült 26 hektáros mesterséges tó ma horgászparadicsom. A tóban telepített halak horgászhatók: csuka, ponty, keszeg, amur. Telelő telepe a vadrécének, vonuláskor pihenőhelye a költöző madarak közül a hattyúnak, vadlibának. A horgásztó kulturált vízparttal, főzési lehetőséggel, esőbeállókkal és pihenőpadokkal rendelkezik, ezzel kellemes kikapcsolódási lehetőséget biztosítva nemcsak a horgászoknak.
2 km-re emelkedő Mész-tetőn késő bronzkori, kora vaskori telep sáncai láthatóak. Ódor-várrom A Hór-völgy fölé kiugró egyik keskeny, sziklás gerincen állt egykoron az Ódorvár, amely építésének és pusztulásának körülményei nem ismertek. A romokról csodálatos kilátás nyílik a környékre. Oszlai tájház Az Ódorvár alatt elterülő tisztáson álló tájház az erdőt gondozó erdészek életét, tevékenységét, mindennapos használati eszközeit mutatja be. Gazdaház Az 1911-ben épült oldaltornácos ház egy XX. század eleji középbirtokos család életmódját mutatja be, helyben gyűjtött anyagok felhasználásával. Ördögtorony A falutól északkeletre néhány tufakúp magasodik. Ezek egyike az Ördögtoronynak nevezett kaptárkő, melyen három darab kaptárfülke található. Kisamerika barlanglakások Cserépfalu házainak jelentős része korábban barlanglakás volt, melyet riolit tufába vájtak. Néhány jellegzetes, tufába faragott portát a falu keleti részén lévő Kisamerika barlanglakásoknál még ma is láthatunk. Millenniumi kilátó A rekultivált kőbányából kialakított Berezdi sétányon épült fel a Csete György Kossuth-díjas építész által tervezett Milleniumi kilátó, mely a kaptárkövek alakját idézi.