A Concerto Budapest Szimfonikus Zenekar és a online felületein közös kezdeményezésre március 31. és április 6. között (19:30 órai kezdettel) négy koncertfelvétel válik elérhetővé egy jótékonysági akció keretében. A kétnaponta megjelenő négy különböző koncertfelvételen négy segélyszervezet elérhetőségét és számlaszámát olvashatja folyamatosan a közönség. "A zene felkarol" segélyakció célja, hogy a Concerto Budapest legsikeresebb koncertközvetítéseinek közreadásával minél szélesebb körben adakozásra buzdítsa a közönséget egy-egy segélyszervezetre külön fókuszálva. A Concerto Budapest Szimfonikus Zenekar és a ily módon szeretné kifejezni támogatását és szolidaritását a háború áldozatai felé. A koncertek a háborús helyzet fennmaradásáig korlátlanul elérhetőek lesznek a világhálón. Április 6-án Brahms D-dúr hegedűversenye hangzik el Baráti Kristóf és a Concerto Budapest előadásában. Vezényel: Keller András. A negyedik koncerttel a Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítvány közvetítésével a nehéz helyzetben élő ukrajnai családok alapvető élelmiszerekkel, higiéniai termékekkel és gyógyszerekkel való ellátására kívánunk gyűjtést szervezni.
– Hegedűs Zsuzsa, a Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítvány kuratóriumának elnöke Az adakozni kívánók a 11794008-20534156 számlaszámra küldhetik adományaikat. A koncertfelvételek jótékonysági hozzájárulásaihoz a közleménybe kérjük tüntessék fel: "A zene felkarol".
Vagy legalábbis kevesebb gyűrűt viselnek. Tudom, nehéz a rászorultságot megállapítani. Az egy főre jutó jövedelem alapján megállapított listákon sokan szerepelnek. Olyanok is, akik a valóságban nem feltétlen tartoznak oda. Bár az is lehet, csak a fotós döntött rosszul, és nem ügyelt arra, hogy a tartalom és az illusztráció illeszkedjen egymáshoz. Nem is ezzel van bajom. Kapjon az is, aki megvehetné pár száz forintért a naposcsibét, vagy kacsát, mert mindenkinek nehéz most, mindenhol jól jön a segítség. Valamilyen szempont alapján döntöttek, amibe sokan belefértek. Senki sem járt rosszul. A bajom inkább az, hogy a szervezők azt gondolták, ettől egy csapásra megváltozik mind, azonnal gazdálkodó lesz a kertet sosem művelő, a haszonállatot sosem tartó. Akiknek tényleg éheznek a gyermekei. És akikkel az önkormányzatok sem tudnak mit kezdeni. Ebből lett a baj. Mert hamar kiderült, eltűntek a jószágok, pénzzé tették őket, vagy egyszerűen megdöglöttek, a nagyobbakat pedig megették. Sok ilyet hallottam már.
Ezek az énekek magyar- zsidó népdalokká lettek, melyeket ma is széltében énekelnek Deutsch Gábor tanárkollégánk a Gyökér, szár, virág... című kötetében költői szavakkal emlékezik meg a Rebbéről. Dolgozatának címe. " Sírnak, rínak a bárányok ". E kis tanulmányban is központi szerepet kap a leghíresebb szerzemény a Kállói Rebbe "nótája" a Szól a kakas már... A pásztorfiútól hallott szövegben, dallamban, melyet átitat és megszépít a Szentírás nyelvezetének csodája, újra felcsillan a megváltásba vetett remény himnusza: újból felépül a Jeruzsálemi Szentély... Először az eredeti textus: Taub Eizik Izsák, a nagykállói csodarabbi a hászidizmus első jelentős hazai cáddikja volt a 18. század végén. Közeleg az 5. Magyar Népdal Napja - f21.hu - A fiatalság százada. "Egy legenda szerint sokat időzött a környező erdőkben és mezőkön, mert nagyon szerette és élvezte a természet szépségeit. Gyakran beszélgetett az egyszerű pásztorokkal és erdészekkel. Egyik sétája alkalmával a rabbi az erdő szélén egy pásztorfiút hallott énekelni. A dal nagyon megtetszett a mesternek, és állítólag felajánlotta a fiúnak, hogy megvenné tőle.
A rebbe leszármazottai vitték tovább a kállói hászidizmust. Hetedik generációs, egyenes ági leszármazottja volt a neves Menáchem Mendel Taub rabbi (1923-2019), aki holokuaszt túlélőként egész életét a vészkorszak áldozatai emlékének szentelte. A Magyarországra is többször ellátogató rebbe Jeruzsálemben alapított zsinagógát és oktatási központot. Www.magyarnota.com - Kultúrblog - A magyar népdal. A nagykálló cádik egyik másik leszármazottja, Mose Taub rabbi New Yorkban vezet közösséget. Ő szintén többször járt Magyarországon, ahol számos zsidónak adott személyes útmutatást és tanácsot. Ha érdekel, milyen volt első évadunk, és van kedved 19 percben kikapcsolódni és elmerülni a vidéki zsidóság általunk felfedezett kincseiben, ne hagyd ki legfrissebb videónkat: BEST OF OUR BEST 12 Hónappal ezelőtt egy friss kutatócsapat nekivágott a vidéki és a határon túli zsidóság emlékeinek és aktív szereplőinek a felkutatására. Eddig erre jutott… Ebben a fenti összefoglalóban sok-sok tanulmányból szemléztünk. Megkerülhetetlen Grünwald Lipót munkássága, de nem elhanyagolható Cseh Viktor barátunk több dolgozata sem, amelyekben ő maga korabeli újságcikkekből és visszaemlékezésekből citál.
Mindezek után vajon modhatjuk-e azt, hogy a fiú és a rabbi dala azonos? A két szöveg vajon variánsa-e egymásnak? Az őket összekötő kapcsolat genetikus vagy inkább intertextuális jellegű? Látható az is, hogy a közösségi emlékezet egyúttal a szöveg feletti uralomért folyó versengés helyszíne is, s bár a legenda hangsúlyosan állítja, hogy a fiú örökre elfelejtette a dalt, a szöveg variánsát a mai napig éneklik sokfelé magyar népdalként is (Orlovszky Géza) Szól a kakas már, Majd megvirrad már, Zöld erdőben, sík mezőben, Sétál egy madár. De micsoda madár, de micsoda madár, Kék a lába, gyöngy a szárnya engem odavár Várj madár, várj! Te csak mindig várj! Ha az Isten nékem rendelt, Tiéd leszek már. De miért nincs az már, de miért nincs az már Mipné chátoénu gálinu méárcénu, Azért nincs az már. De mikor lesz az már, de mikor lesz az már? Jibáne Hámikdás Ir Cijon temálé Akkor lesz az már Most lássuk a héber fordítást: A dal önálló életet él, nem véletlen, hiszen mondanivalójának örök aktualitása van.
114 éve hunyt el Savanyú Jóska, akit az utolsó magyar betyárnak tartanak. De vajon miért és hogyan váltak garázda rablókból romantikus történetek főszereplőivé a 19. század útonállói, és kik voltak a legismertebb betyárok? A hetvenes évek egyik legnépszerűbb tévésorozata volt itthon az Oszter Sándor főszereplésével forgatott Rózsa Sándor, melynek forgatókönyve Móricz Zsigmond 1941-es regényén alapult. A regénynek és a betyárokról szóló mondáknak és elbeszéléseknek köszönhetően mindig is egyfajta romantika lengte körül a magyar betyárok életét és cselekedeteiket. Nagyjából a kalózokhoz, cowboyokhoz és Robin Hoodhoz hasonlíthatnánk ezt a hatást, hiszen a betyárok is törvényen kívüliek voltak, raboltak, sőt, nem egyszer gyilkoltak is, mégsem ez jut róluk először eszünkbe. Forrás: Youtube A 18-19. században a politikai és gazdasági szélsőségek közepette sok országban megszülettek a helyi banditák, nálunk sem volt ez másképp, az alföldi pusztavilág és az egymástól távol eső mezővárosok létrejötte pedig csak segítette a "betyárkodást".