A február 22-i adás tartalmából. Gigantikus óriásgépek, melyek egy letűnt korszakot idéznek. Ma már nehezen tudjuk elképzelni, hogy a magyar – pontosabban a zalai – olajmezők egykor exportra is termeltek. Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum | GoTourist. Sajnos a hőskornak vége lett, ám a hazai olajipar nem veszett a múlt ködébe. Zalaegerszegen működik ugyanis a Magyar Olaj-és Gázipari Múzeum, mely sajátos gyűjteményei mellett egy több hektáros szabadtéri kiállítótérrel is rendelkezik, a zalaegerszegi skanzen mellett. Kedden folytatjuk a zalai olajipar történetét. A Hely – Kossuth – február 22., kedd, 11:07 Szerkesztő: Varga Tünde Műsorvezető: Farkas Erika Tovább a műsoroldalra >>>
A Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum fontosnak tartja a hazai közlekedéstörténet bemutatását Zalaegerszegen a múzeumban, ugyanis az elmúlt bő egy évszázadban a közlekedés és az olajipar elválaszthatatlanul összefonódtak, hiszen a a gépjárművek üzem- és kenőanyagát az olajipar biztosította, s biztosítja nagyrészt napjainkban is. A kiállításban a Volánbusz Zrt. Zalaegerszeg.hu • Múzeumok Éjszakája. jóvoltából kiállításra került az éppen Zalaegerszegen restaurálás alatt álló emeletes Ikarus eredeti JÁFI típusú ritkaságszámba menő motorja, valamint egyéb érdekességek is. Az Ikarus-örökség gondozása a Közlekedési Múzeum kiemelt missziója. Az intézmény 2016 óta megkezdett gyűjteményfejlesztési programjának keretében számos autóbuszt mentett meg, éppen egy hete, augusztus 27-én adta át frissen restaurált Faros Ikarusát, amelyet egy méhészetből mentett meg. A hazai autóbuszgyártás nemzetközileg is jól ismert produktumainak megmentése mellett a múzeum egyéb tárgyi emlékek megmentésén is dolgozik, egyebek mellett a teljes Ikarus-fotóarchívum gondozása is a múzeum feladata.
A hatalmas monstrumok között sétálva egy idegen világban érezhetjük magunkat, amit minden bizonnyal közelebb tud hozni a laikusokhoz az igényelhető tárlatvezetés – már csak azért is, mert túl sok információ a helyszínen nem olvasható a gépezetekről. Szerencsére az intézmény honlapja informatívabb, így okostelefonnal a kézben azért sok mindent megtudhatunk a kiállított darabokról. A fent említetteken túl a téma kisebb szegmenseit bemutató "kamarakiállítások" is vannak a múzeumban, az igazi kedvenc ezek közül a "Kútoszlopok evolúciója" című, amely a benzinkutak üzemanyag kinyerésére alkalmas szerkezeteit mutatja be 1940-től egészen az 1990-es évekig. Nyitvatartás április 1. - október 31. : kedd-vasárnap: 10:00-18:00 Árak: Belépődíj: a Göcseji Falumúzeumba váltott belépőjegyek érvényesek. Tárlatvezetés kérhető: Magyar nyelvű: 4000 Ft Diákoknak: 3000 Ft Családoknak: 3000 Ft Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2022 januári állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!
A múzeum értékes archívummal és könyvtárral rendelkezik, 1974. óta minden évben évkönyvet jelentet meg, melyek egy-egy témát dolgoznak fel. A múzeum vezetője 2020 szeptemberétől Péter Károly. [1] Kiállítóhelyei [ szerkesztés] Zalaegerszeg A múzeum fő kiállítóhelye a Göcseji Falumúzeum melletti mintegy 30 000 m²-es területen működik, bejárata közös a skanzenével és a Finnugor Falumúzeuméval. A múzeum leglátványosabb része a szabadtéri kiállítás, ahol a szénhidrogén bányászat, feldolgozás és szállítás eszközei láthatóak: többek között fúrótornyok, mélyszivattyúk himbái, híressé vált gázkitörések után megmentett sérült armatúrák, a mélyfúráshoz használt fúrófejek. Állandó kiállításain a szénhidrogén bányászat és feldolgozás technológiájával, történetével ismertet meg. A szabadtéri kiállítás reprezentatív része a szoborpark, ahol az iparág magyar nagyjainak mellszobrai tekinthetők meg. Papp Simon geológus állandó kiállítása és a gyűjtemények a múzeum székházában találhatók. Bázakerettye [ szerkesztés] Bázakerettyén, a Budafapusztai Arborétum közelében lévő BT–2 jelű mérőállomás korábbi kezelőépületében található a Szénhidrogén-bányászat története Zalában című kiállítás, valamint a Buda Ernő bányamérnök munkásságát bemutató emlékszoba.
Ez technika is az elmúlt évben lett nagy divat és egyre több és több vendég kéri nálunk is a szalonokban. Szintén azért lehet nagyon népszerű, mert bármilyen hajszínt fel lehet dobni vele, mégsem lesz közönséges vagy túlzottan figyelemfelkeltő. A kellő odafigyeléssel és gondos ápolással pedig elkerülhető a kifakulás, a színvesztés. Ha esetleg szemezgették már a rézvörös haj trend valamelyik árnyalatával, de nem tudtál még dönteni, mert neked nagyon erősek az eddig bemutatott színek, a világos rézvörös lehet a te színed. Ez az a hajszín, amiről első ránézésre nem tudod pontosan megállapítani, hogy szőke vagy éppen vörös. Ugyanis alapvetően egy szőke hajszínről van szó, amit leheletnyi vörössel bolondítanak. A képeken is látszik, hogy a végeredmény nagyon különleges. Szintén egy olyan kombináció, ami nem közönséges, nem kihívó vagy figyelemfelkeltő. Azoknak ajánlott, akik szeretik a barna hajszínt, a természetes megjelenést, mégis szeretnének egy kis változatosságot, különlegességet. Ezen festés esetében is csak tőlünk függ, mennyire merünk bátran színerősséget választani.
Ebben nagy szerepe van annak is, hogy rengeteg fotós választotta művészi fotósorozata témájának a vörös haj szépségét. Fotó: Maja Topčagić Pár évvel ezelőtt egy fotós, Tristan Rodgers fejéből pattant ki az ötlet, hogy egy magazint hoz létre, aminek középpontjában a vörös haj áll. A magazin a MC1R nevet kapta arra génre utalva, ami a vörös hajért felelős. A fotós korábban így nyilatkozott a szerelemprojektről: "kezd kialakulni egy újfajta trend, most óriási pozitív hype veszi körbe a vöröshajúságot, így ha valaki ki tud hozni a vörösségből valami szépet és kreatívat, az olyanokra is hatással lehet akár a világ másik végén, akik ezt még mindig átokként élik meg. " A projekt igencsak kinőtte magát, igazi divat- és kultúrális magazin lett belőle, természetesen vörös modellekkel. Egyébként a vörös férfiak sincsenek lemaradva, ők is egyre nagyobb teret kapnak a művészeti vonalon. A Red Hot Project Thomas Knights fényképész és a brit tervező Elliott James Frieze közreműködésével jött létre. A vörös hajú férfiakat szerepeltető naptárral egyébként jótékony célokra gyűjtenek pénzt.
Vörös nők vs. vörös férfiak Ehhez képest meglepő, hogy azok a nők, akik megváltoztatják hajszínüket, 30%-uk a vöröset választja. Viszont, ha azt megnézzük, hogy a sztárvilágban sok vörös hajú színésznő lett különlegesen híres hajszíne (mint például Nicole Kidman) miatt, nem is csoda, hogy egyfajta trend is lett ebből a hajszínből. Ebből is látszik, hogy a XXI. században vörös hajú nőnek lenni inkább áldásos, vörös hajú férfinak lenni pedig nem túl szerencsés. Ahogy minden, reméljük ez az előítélet is hamarosan csökkenni fog. A Ha eljő a napunk című film bemutatója április 21-én lesz a magyar mozikban! Íme, a film előzetese:
Őseink azonban idővel az Egyenlítőtől távoli régiókba is eljutottak, ahol a sötét bőr és szőrzet már kevéssé volt kedvező, hiszen a kevés napsütésben megnehezítette a D-vitamin felvételét. Ilyen körülmények közt a természetes kiválasztódás már sokkal inkább a világos bőr- és szőrszínű egyedeknek kedvezett. A természetes szelekció mellett a szexuális kiválasztódás is szerepet kapott a hajszínek alakulásában. Ezen elképzelés szerint felmenőink számára az egyes közösségekben más-más külső vonások lehettek vonzóak: a naposabb régiókban a sötét, a hűvösebb területeken a fakóbb pigmentáció. Míg egyes populációknál így a világos szőrzet lett fontos a párválasztásnál, addig más csoportokban épp a sötétebb árnyalatok voltak vonzóak. Így az egyes közösségekben szép lassan eltérő hajszínek váltak dominánssá. A mai hajszínek kialakulásában emellett a fajközi keveredésnek is jutott szerep. A legújabb kutatások szerint a neandervölgyiek például világosabb hajjal rendelkeztek, mint a Homo sapiens sapiens faj képviselői.
Fekete, barna, vörös, szőke, idővel pedig ősz. Mindez persze megannyi árnyalatban. Vajon miért vannak különböző hajszínek, és min múlik, hogy kinek milyen színű a haja? Bár napjainkban a szakértők meglehetősen sokat tudnak a hajszín kémiájáról, még mindig rengeteg a kérdés a hajszínt szabályzó genetikai tényezőkkel kapcsolatban. Annyi bizonyos, hogy hajunk színét két pigmenttípus, az eumelanin és feomelanin határozza meg, melyek együttesen adják a haj természetes színét. Előbbi anyag a barna és fekete, míg utóbbi a vörös árnyalatért felelős. Ha valakinek a szervezete sok eumelanint termel, úgy haja sötétebb lesz, ezzel szemben a feomelanin magas szintje élénk, vörös árnyalatot eredményez. A melaninokat szabályzó genetikai tényezőkről ugyanakkor igen keveset tudni. Ennek oka az, hogy a gének rendkívül komplex módon hatnak egymásra, így egy adott személy fizikai vonásaihoz − például hajszínéhez − lehetetlen pontos genetikai kapcsolatokat társítani. Az egyik elképzelés szerint a hajszín genetikájában fontos szerep jut a domináns és recesszív géneknek.