A bál egy adott téma köré épül fel, ezzel keretet adva az estének, így az éjszaka szólhat a titkos ügynökökről, az Oscar-díjas színészekről, vagy akár a '20-as évek szesztilalmáról is. BME Egyetemi Napok 2010 - Építőmérnöki Kar - video dailymotion 09/21 - 12/07 2016. szeptember 21. - 2016. december 07. ELTE BTK Főépület 6. 2016. - 2016. A Kar Könyvtár- és Információtudományi Intézete (ELTE BTK KITI) hosszú szünet után, a 2016 tavaszi félévben újraindította a Nyitott Napok at. A programsorozat az őszi szemeszterben is folytatódik. Az Intézet szeretettel vár minden érdeklődőt az előadássorozat ötödik délutánjára: A Ponciánus história históriája / kódexek, fordítások, kiadások címmel Gábor Csilla (BBTE, Kolozsvár) tart előadást. Házigazda: Bibor Máté A részvételhez előzetes regisztráció szükséges. * Az őszi félév további, tervezett programja: 2016. október 12. Bme egyetemi napok program video. A középkori magyar nyelvű irodalom fordítóiról. Fordítási technikák, árulkodó hibák Madas Edit akadémikus (MTA - OSZK Res Libraria Hungariae Kutatócsoport) 2016. november 9.
emeleti kerengő: Technikai Érdekességek Kiállítása (CH, St, Q, I épületekben is) 8:00-14:00: Látogatás a BME Sportközpontban és a BME Testnevelési Központban, ÉL épület 8:00-14:00: K épület Aula, információs pont 8:00-14:00: Egyetemi szervezetek bemutatkozása: BME OMIKK (Könyvtár) Látogatás a Kö épületbe (indulás a könyvtár K épületi információs pultjától 8:00-14:00) BME Idegen Nyelvi Központ, Duna felöli bejáratánál a K épületnek (regisztrációs pont is) Hallgatói Szolgáltatási Igazgatóság (HSZI) Műegyetemi Versenycsapat Közösség (MVCS) - járműkiállítás az AULA színpadán Szakkollégiumok
Egy kutatócsoport először erősített nyolc patagóniai kondorkeselyűre műszereket, melyek több mint 250 órán keresztül rögzítettek minden repülés közben tett szárnycsapást. A madarak a levegőben töltött időnek csupán egy százalékában csapdosdnak a szárnyaikkal, többnyire leszállás közben. Az egyik madár több mint öt órán át repült, megtett mintegy 160 kilométert egyetlen szárnycsapás nélkül. A Világ Legnagyobb Madara, Melyik A Világ Legnagyobb Repülő Madara. A kutatók eredményeiket az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) mutatták be. A madarak számára az ég nem "üres", hanem láthatatlan jelenségekkel: széllökésekkel, meleg levegő alkotta emelkedő áramlatokkal, földi tereptárgyak, például hegyek által felfelé lökött széláramokkal van tele. A levegőből is szórható, és csak a szúnyoglárvákat támadják meg. Ausztriában egy időben ingyen is osztottak flakonokban biológiai irtószert, hogy a lakosok megbarátkozzanak használatával. A szúnyogok jó része kis pocsolyákban, kerti tavacskákban, akár kidobott edényekben összegyűlt esővízben tölti lárvaéletét, ezekben hatásosan lehet ellenük védekezni egyénileg, kisebb kiszerelésű biológiai szerekkel.
Mintegy 160 kilométert képes így megtenni.
Kétszer nagyobb volt a királyalbatrosznál a valaha élt legnagyobb röpképes madár, amelynek ősmaradványait most határozták meg amerikai kutatók. A ma élő legnagyobb röpképes madár, a királyalbatrosz ( Diomedea epomophora) több mint 3 méteres szárnyfesztávolságával szinte eltörpül a 6-7 méteres szárnyfesztávolságú Pelagornis sandersi ősmadár mellett, amely a kutatók szerint a valaha élt legnagyobb repülni tudó madár lehetett. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában ( PNAS) most leírt madár első maradványait 1983-ban ásták ki Dél-Karolinában a charlestoni nemzetközi repülőtér új termináljának építésekor. A példány olyan hatalmas volt, hogy markológéppel kellett kiemelni. "Csak a felkarcsontja, felső szárnycsontja hosszabb volt, mint a karom" – mondta a most megjelent cikk szerzője, Dan Ksepka, a durhami Nemzeti Evolúciós Szintézis Központ kutatója. A Világ Legnagyobb Ragadozó Madara — A Világ Madárszemmel 6. Rész: Magasra Repülni. A Pelagornis sandersi rekonstrukciója Forrás: Liz Bradford A rendkívül jó állapotban lévő példánynak több szárny- és lábcsontját, valamint a teljes koponyáját ásták ki, és helyezték el a Charlstoni Múzeumban.
Az egyik madár például több mint öt órán át repült egyetlen szárnycsapás nélkül, ami alatt megtett mintegy 160 kilométert. * Viszonyításképpen: korábbi kutatásokból kiderült, hogy a fehér gólya és a halászsas szárazföld feletti repülései során az idő 17, valamint 25 százalékában csapdosnak szárnyaikkal. A tanulmány társszerzője és az argentínai Comahuei Nemzeti Egyetem biológusa elmondta, hogy az andoki kondorkeselyűnek különleges repülési képességére dögevő életmódja miatt van szüksége, naponta ugyanis több órán át kell köröznie magas hegyek felett tetemet keresve. A madarak számára az ég nem "üres", hanem láthatatlan jelenségekkel: széllökésekkel, meleg levegő alkotta emelkedő áramlatokkal, földi tereptárgyak, például hegyek által felfelé lökött széláramokkal van tele. A légáramlatokon való vitorlázás megtanulásával sok madár a hosszú repülések alatt minimálisra képes csökkenteni a szárnycsapásokra fordított erőfeszítéseit. Világ legnagyobb madara en. Eközben... (Forrás: BBC, MTI, fotó: Getty Images)