A korábbi kastély helyén álló, Fellner Jakab által tervezett épületet, amely a kerti homlokzaton lévő felirat szerint 1781-re készült el, Eszterházy János építtette. Az emeletes főszárnyból és két földszintes szárnyból állónak tervezett kastély építése közben tervváltozás történt, ugyanis a színházkedvelő gróf a főszárny megépítése után a mellékszárnyak befejezése helyett 1794-ben egy színházat építtetett. Így jobb szárnyát csak 1798-ban húzták fel. A kastélyt ezt követően a 19. század első évtizedében építették át. Esterházy-kastély (Csákvár) – Wikipédia. Terveit a családi kapcsolatoknak köszönhetően Le Febre d'Archambault belga hadmérnök készítette. Az 1804-6 között zajló munkálatok során elkészült a bal szárnyhoz csatlakozó pavilon és az udvari homlokzat portikusza, majd 1808/9-ben a nagy istálló. Az 1816 és 1823 közötti átépítés tervei Charles Moreau tól származnak. Ennek eredményeként jött létre a nagyvonalú elrendezés és vált hangsúlyossá a franciás jelleg. Az U alaprajzú épület díszudvarát északról és délről földszintes oldalszárnyak fogják közre.
A kastély előtt két vörös márvány díszkút látható, amiket egy-egy bronz, színjátszásra utaló álarc díszít. Az épület 1954 óta TBC-kórház, jelenleg a Fejér Megyei Szent György Kórház Csákvári Intézete ként működik. 77 hektáros angolparkját Isidore Canevale tervei alapján, 1779-ben kezdték el telepíteni. A kertben körülbelül 400 fafaj található, köztük több mint 200 éves platánok és vadgesztenyefák, ezenkívül több szobor és építmény is. Esterházy-kastély Csákvár | CsodalatosMagyarorszag.hu. Források [ szerkesztés] Csákvár műemlékei. (Hozzáférés: 2012. március 2. ) [ halott link] További információk [ szerkesztés] A Wikimédia Commons tartalmaz Esterházy-kastély témájú kategóriát. A kastély.
Fotók-Kovács Zoltán. /A képek szerzői jogvédelem alatt állnak/ Csákvár központjában áll a hatalmas park övezte, lenyűgöző méretű volt Esterházy-kastély. A kastély ma kórházként funkcionál, a mögötte elterülő gyönyörű angolpark szabadon látogatható, de látogatási időben a kastélyépületbe is nyugodtan bemehetünk. Esterházy János 1778 – 98 között, Fellner Jakab tervei alapján építtette a barokk stílusú kastélyt, az épületegyüttes része volt egy kápolna, egy istálló és egy színház is. 1814-ben, egy súlyos földrengés során az épület annyira megrongálódott, hogy teljesen újjá kellett építeni, 1823-ra fejeződött be a klasszicista stílusú átalakítás a francia Charles Moreau tervei alapján. Az átépítések során meghagyták az eredeti barokk épülettömeget és alaprajzot. A kastélyt az Esterházy család 1945-ig lakta. A háborús események során elsősorban belső berendezései károsodtak, azokat az értékeket pedig, amelyek nem pusztultak el, idegenek hordták szét. Az épület ma kórházként működik, az egykori színházból könyvtár lett, az istállóból pedig ebédlő.
Csákvár Vértes lábánál lévő ősi település. Római kori neve:FLORIANA. Honfoglaláskor Előd és Szabolcs vajda tulajdona, utána a Csák nemzetség vette birtokba. Az 1600-as években kapta meg az Eszterházy család, hozományként Csák Istvántól. Csákvári Esterházy-kastély a 18. századvégi kastélyépítészet egyik legnagyobb gyöngyszeme. A vértes erdőségeinek határán egy nagy kiterjedésű angolpark lett kialakítva. Szakszerű tervek alapján évtizedek munkájával jött létre. Ennek az elképzelésnek megfelelően az őshonos makkos tölgyek, kőrisek, juharok közé új fasorokat telepítettek, melyeket úgy csoportosítottak, hogy, a tisztások, sétautak, fasorok elragadó látványt nyújtsanak. A kertben átfolyó patakok és különböző kerti lakok, pihenőházak, műemlékek is épültek. Ekkor ültették a mesterséges tó partjára a juhar levelű platán erdőt. Ebből az erdőnyi fából áll most magányosan a hatalmas rét szélén, a bejárat őreként a mi fánk. A fa mindig is fontos szerepet töltött be a mindenkori lakóik életébe. A grófék alatta hűsöltek, olvasgattak.
A lakosságszám arányában többen halnak meg rákban Magyarországon, mint bármelyik más európai országban – derült ki az Eurostat adataiból. Az országon belül a Közép-Dunántúlon a legmagasabb a halálozási ráta: itt 100 ezer főre 364 daganatos betegség miatti haláleset jutott. Az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala szombaton tette közzé regionális évkönyvét (amit a Portfolio ismertetett), amelyben többek között egészségügyi mutatók, például az egyes betegségek gyakoriságainak statisztikái is szerepelnek. Ezek egyikében Magyarország a legrosszabb adatokat mutatja az egész Unióban: a nyolc magyar régió közül a legmagasabb kategóriába került a rákos betegségekkel kapcsolatos mutatókban. Lesújtó lesz a magyar halálozási statisztika 2021-ben - Magyar Jelen. Budapesten kicsivel jobb a helyzet, a Közép-Dunántúlon rosszabb Az évkönyv a 2016-os adatok alapján készített térképet, ahol az egyes régiókat aszerint kategorizálták, hogy mennyi volt az évben a 100 ezer főre jutó, daganatos betegség okozta halálozások száma. Magyarország régiói, Budapest kivételével mind a piros, azaz a legsúlyosabb kategóriába kerültek.
Sokan fontosnak tartják a nagyobb adag C vitamint is. Ez sem kerül egy ökör árába. Mindez olcsóbb lenne, mint a korházi ápolás, vagy, ne adjisten, a temetés. Magyaródy Szabolcs /Kanada/ március 26. Kiemelt kép: Magyaródy Szabolcs öregcserkész (Fotó: Berényi Kornélia, Felvidé) Magyaródy Szabolcs bátyánk gondolatai többször is megjelentek itt, a Nemzeti InternetFigyelő oldalain. Nem véletlenül. Lesújtó lehet jövőre a magyar halálozási statisztika. Szabolcs bátyánk magyarságtudata és nemzetszeretete példaértékű, üzeneteit nemzetünk javára, a jövő generációjának szánja, hiszen 96 évesen olyan élettapasztalat áll mögötte, mely – párosulva ma is kiemelkedő szellemi frissességével – valamennyiünk számára iránymutató. Kedves Szabolcs bátyánk, ezúton is kívánunk neked egészséget, frissességet és köszönettel fogadjuk továbbra is szellemi iránymutatásod! A Nemzeti InternetFigyelő (NIF) csapata Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
2016-ban százezer lakosra 345 rák miatti haláleset jutott Magyarországon, ez a legnagyobb arány az Európai Unión belül – derült ki az Eurostat kedden, a rákellenes világnapon közzétett statisztikáiból. A tagállamok (és EU-n kívüli európai országok) kötelező adatszolgáltatásán alapuló statisztika szerint Horvátországban, Szlovákiában és Szlovéniában sem sokkal jobb a helyzet, ott is rendre háromszáz feletti esetszám jut százezer lakosra. A skála másik végén mediterrán és skandináv országok találhatók főként: az élen Ciprus, Finnország és Málta áll 194, 200, illetve 221 esettel százezer lakosra vetítve. Az uniós átlag 257 eset, ami stabil, de lassú javulást mutat a 2011-ben mért 266-hoz képest. A Magyarországon mért 345 eset/százezer fő egyébként lassú javulást jelent az előző évek rák miatti halálozási rátáihoz képest: a részletes adatok szerint 2011-ben 357, 2012-ben 361, 2013-ban 352, 2014-ben 348, 2015-ben pedig 346 eset jutott százezer magyar lakosra. Ezekkel az értékekkel minden évben megelőztük az EU összes többi tagállamát.
Budapesten élhetünk a legtovább Magyarországon – a 2014-es adatok szerint – a Budapesten élők számíthatnak a leghosszabb életre. Az alapfokú végzettséggel rendelkező férfiak esetében a születéskor várható átlagos élettartam 65, 3, a nők esetében 75, 7 év, a felsőfokú végzettségűeknél a várható átlagos élettartam magasabb mind férfiaknál, mind a nőknél. Előbbi csoportnál 77, 2, míg utóbbinál 81, 3 év. A budapesti férfiak az átlagnál két évvel, a nők egy évvel, az Észak-Magyarországon élőknél pedig 4, 4, illetve 2, 5 évvel élnek tovább. Hasonló különbség van a falusi – különösen az ezernél kisebb lélekszámú települések esetében – és a fővárosi életkilátások között. Az élet várható hosszát a lakóhelynél is sokkal erősebben befolyásolja azonban a legmagasabb iskolai végzettség. 2013-ban az alapfokú és a felsőfokú végzettségűek várható élettartamának különbsége átlagosan 8, 4 év volt: a férfiak esetében 11, 9, míg a nőknél 5, 6 év. Az olló valamelyest zárult 2007 óta a férfiaknál, hiszen akkor a különbség még elérte a 14 évet.