Ezzel a beruházással Budapest a legkorszerűbb, világszerte az elsők között számon tartott hangverseny helyszínek sorába lépett. Az itt megszerzett építészeti, technológiai és szervezési tapasztalat révén olyan egyedülálló tudásra tett szert a Zoboki-Demeter és Társaik Építésziroda, melyet a további nagy volumenű projektek lebonyolítása során tovább kamatoztat. Így az iroda számos más helyről is kapott felkérést hasonló létesítmények tervezésére (Surgut - Szibéria, Pécs, Shenzhen - Kína, Zeneakadémia Budapest). A MÜPÁ-val való együttműködés azóta is folyamatos: állandó a kapcsolatok bővítésében Zoboki Gábor részvétele, hiszen a térségben egyedülálló tudású ház kiterjedt kapcsolatrendszert ápol mind Európában mind a tengeren túl. Zoboki Gábor a Magyar Építész Kamara és a Magyar Építész Szövetség aktív tagja, számos fővárosi és kerületi tervzsűrin mint résztvevő és mint zsűror is szerepel. Jelentős tervpályázatok díjnyertes tervezője, vagy tervező team tagja, munkásságát a magyar és nemzetközi építész szakma legjelentősebb díjaival jutalmazta.
Nyitás Ázsiára Kína az iroda számára egyre fontosabb tereppé válik: Zoboki szerint ha az ember bejut ebbe tervezői körbe, már önmagában nagy eredmény, de ezzel megnyit egy ajtót, bekerül egy más klientúrába, körbe. Máshol publikálja anyagait, látványterveit szinte kézről kézre adják: ez főként nagy eredmény annak ismeretében, hogy a Zoboki Építésziroda 1997-ben alakult. Az iroda nevét olyan kiemelkedő projektek jelzik többek között, mint a budapesti Művészetek Palotája vagy a sencseni Nanshan Kulturális Központ. Az építésziroda tervei alapján újul meg a Magyar Állami Operaház. "A mi mérnöktudományokban való jártasságunkkal és kulturális hátterünkkel nagyon jól lehet kufárkodni a nemzetközi piacon" – véli Zoboki Gábor. Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán
A döntőben világsztárokkal, köztük a végső győztes New York-i Ennead Architects-szel volt versenyben a magyar építészcsapat – számolt be az InfoRádiónak Zoboki Gábor Ybl-díjas építész, az iroda alapító-igazgatója. A nemzetközi tervpályázatot tavaly júliusban írták ki a kínai metropolisz, Sencsen Futian negyedének új, világszínvonalú előadóművészeti központjának megtervezésére. Az egykori halászfalut ma 16 millió ember lakja, olyan, mint New York volt száz 100 évvel ezelőtt – mondta Zoboki Gábor. Új kultúrközpontok épülnek "Kultúra nincs, viszont a város az üzleti és a társasági élet közepe lett" – fogalmazott. A világ legnagyobb építészeivel terveztetnek most meg Sencsenben tíz óriási beruházást, ebben a sorozatban már a második tenderbe került be a Zoboki Építésziroda. A tenderek háromkörösek: anonim kiválasztás után meghívásos alapon is megkeresnek tervezőket, végül a legjobbnak ítélt 4-5 tervet újraterveztetik. Ebbe az utolsó körbe került be az iroda a Nemzetközi Előadóművészeti Központ tervpályázatán, itt ért el második helyezést.
Pesti Vigadó 1051 Budapest, Vigadó tér 2. Akadémiai székfoglaló előadás – 2014. október 3. Zoboki Gábor építész 5 város – 5 hangversenyterem címmel tartotta meg akadémiai székfoglaló előadását. Mondanivalóját egy vallomással kezdte. Zenész akart lenni. Ott is hagyta a komolyzene kedvéért a Műegyetemet, hogy a Zeneakadémián folytassa tanulmányait, aztán mégis visszakanyarodott az építészethez. Azóta kiderült, hogy nem lett volna kiváló zenész belőle, ráadásul egyik főművével, a Művészetek Palotájával is szegényebb lenne a főváros. Pályafutására visszatekintve mindenekelőtt mesterének, Zalaváry Lajosnak mondott köszönetet, aki bevezette a Műegyetemen az építész hivatás titkaiba, és akinek meghatározó szerep jutott a pályakezdés éveiben is. A felsorolást az őt laudáló Turányi Gáborral, illetve Demeter Nórával folytatta. Utóbbiról megemlítette, hogy ugyan San Franciscóban született, de a magyar építészeti tradíció, különösképpen Lechner Ödön életműve miatt tért vissza Magyarországra. Vele közösen vezet építészeti irodát, legutóbbi munkájuk kínai megrendelésre készült: tavaly ősszel adták át Sencsenben a Nansan Kulturális, Sportközpont és Művészeti Múzeum új épületkomplexumát.
Kiváló gazdasági tulajdonságaik mellett számos kiállítása győztesei is. A major a világ azon kevés helyeinek egyike, ahol saját tenyésztésű, új állatfajták születnek. Nyúltenyészetünkben a magyar óriásnyúlból kiindulva, azt folyamatosan nemesítve 2020-ban új fajtaként elismerésre bejelentett állománnyal rendelkezünk. A Nyuszkanyakú palóc tyúk saját nemesítésű kettős hasznú, fajtaelismerés alatt álló tyúkfajtánk. A nemesített tarka magyar kacsa sima fejű és bóbitás változatban is megtalálható nálunk, ahogy a Bánáti lúd is, sima- és fodrostollú változatban. Gazdaságunk 2013-tól a Magyar Juh – és Kecsketenyésztő Szövetség egyik mintatelepe, 2014-től a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által kinevezett Bemutatóüzem. A tenyésztői munkát elismerő díjak mellett állataink minőségére és eredményeire is büszkék vagyunk. Miniszteri kitüntetések: Földi Gyula – 2001. Nyuszkanyakú palóc tyúk rajz. Aranykoszorús gazda – 2005. Kovács Béla díj – 2020. Konkoly Thege Sándor díj Juh terméktanács: – 2004. Az év termelője díj Tenyésztőszervezet: – 2011.
Az új baromfifajta sárga bőrű, sárga lábú, sárga zsírú, így szinte teljesen kielégíti a magyar konyhai igényeket. A nyuszkanyakú palóc tyúk igazi falusi portára való tyúkféle lehet; tetszetős külseje miatt a baromfiudvar dísze. Jól tojik, kotlik, húsa ízletes, és még főzni is jobb, mint a hagyományos kopasznyakú fajtákat, lába ugyanis nem palaszínű, hanem sárga, igazi levesbe való. Nyuszkanyakú palóc tyúk – új fajta a láthatáron. A fajta nemesítője, a mátranováki Földi Gyula, aki kalandos úton jutott az első példányokhoz, azt mondja, a palóc tyúk az erdélyi kopasznyakúnál (nyuszkanyakúnál) nagyobb testű és a magyar piaci elvárásoknak jobban megfelelő változata, mert sárga bőrű, sárga lábú és sárga zsírú, így szinte teljesen kielégíti a magyar konyhai igényeket. A fajtaleírás most készül, az elfogadáshoz szükséges 120-as létszám már megvan, a megfelelő színváltozatokból azonban még nincs meg megfelelő számban mindegyik. A gazda mindenesetre még idén bejelenti az állatot, és abban bízik, az hamarosan már önálló magyar fajtaként mutatkozhat be a világban.
A két juhtartó szerint a farkasok egyre beljebb merészkednek az országba, és már teljes családok élnek nálunk kölykökkel együtt. A mostani támadás azért aggasztó, mert ezúttal nemcsak felnőtt farkasok portyázhattak, a harapásnyomokból és egyéb jelekből úgy vélik, a kölykökkel karöltve támadtak. A tenyésztők azt mondják, tudomásul veszik, hogy a farkas fokozottan védett állat, bántani, elriasztani, megzavarni tilos, aki ilyet tesz, az súlyos büntetést kockáztat. Ugyanakkor azt kérik, hogy valaki az ő szempontjaikat is értse meg. – Ahogy az utóbbi időben megszaporodnak az ilyen jellegű támadások, egyre több állattartó veti fel, hogy valamilyen módon kártalanítani kellene a gazdákat, hiszen a farkas, akár a többi vad, állami tulajdon, az általa okozott kárt pedig az államnak vagy megbízottjának kellene megtéríteni – mondja Földi Gyula. Nyuszkanyakú palóc tyúk eladó. A legtöbb állattartó ugyan a saját területén kiépítette azt a villanypásztor-rendszert, amely a kisebb ragadozóktól és a kutyáktól segít megvédeni a nyájat, ám ez a fajta kerítés a farkasokat nem képest távol tartani.
Erdélyi kopasznyakú tyúk Természetvédelmi státusz Háziasított Rendszertani besorolás Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Tyúkalakúak (Galliformes) Család: Fácánfélék (Phasianidae) Alcsalád: Fácánformák (Phasianinae) Nem: Gallus Faj: G. gallus Alfaj: G. g. Gazdaság – Faluhely major. domesticus Tudományos név Gallus gallus domesticus Hivatkozások A Wikimédia Commons tartalmaz Erdélyi kopasznyakú tyúk témájú kategóriát. Az erdélyi kopasznyakú tyúk régen honosult baromfifajtánk, egyike törvényileg védett háziállatainknak. Története [ szerkesztés] Ennek a feltűnő külsejű tyúkfajtának az ősei valószínűleg Kis-Ázsiából a török hódoltság idején jutott el Erdélybe, ahol a 19. század elején figyeltek fel rá. Első ismert tenyésztője az erzsébetvárosi Szeremlei Lajos volt, aki az 1840-es években kezdett a kopasznyakúval foglalkozni. " szeremlei tyúk " néven egy bécsi kiállításon mutatta be először 1875 -ben, ahol az addig ismeretlen fajta általános feltűnést keltett.
De a egyiknél elbizonytalanodik, ilyet még nem látott. – Hát emmeg mi? – teszi fel a szokásos kérdést, mire mondom, hogy ez egy nagyon-nagyon öreg, vénséges vén, ütött-kopott Trabant. Hallgat egy darabig, aztán válaszol. – Nem, nem. Ez egy csillogó-villogó, varázslatos szuper autó, nincs is párja kerek e világon! Ingatom a fejem, hogy jó, jó, de azért ez itt a szemünk előtt mégiscsak másnak mutatja magát. Nyuszkanyakú palóc tyúk tenyésztojás eladó - Füzesabony, Heves - Baromfi. Erre meghökkentő bölcsességgel azt kérdi, ismertem-e őt, amikor még nagyon kicsi volt, nem ilyen nagy óvodás, és ugye, hogy ő is másmilyen, mint akkor volt. – Csak képzeld el! – biztat, s miközben mondom, hogy képzelem, fájlalom azt az elveszett világot, ami csak ilyen ritka pillanatokban mutatja meg újra magát.
Külterjes tartásban érzi igazán jól magát. Standardtömeg [ szerkesztés] Kakas 3 kg Tojó 2, 5 kg Éves kakas 2, 5 kg Éves tojó 2 kg Általános tulajdonságok: Tömege kakas 3 kg, tojó 2, 5 kg Gyűrűmérete kakas 20, tojó 18 Tenyésztojás tömege 70 g-ot is meghaladhatja Tojáshéj színe barna, fehér és krémszínű is lehet Éves tojáshozama 150 db A kakas alakja [ szerkesztés] Fej: Középnagy, gömbölyded. A fej tetejét fedő tollazat szorosan a koponyához tapad és hátul hegyben fut össze. Csőr: Középhosszú, vastag, mérsékelten ívelt. Nyuszkanyakú palóc tyúk testfelépítése. Szem: Nagy, tüzes Taraj: Az egyszerű taraj középnagyságú, lehetőleg aprón csipkézett (előfordul rózsa taraj kopasznyakú erdélyi is). Arc: Tollatlan Füllebeny: Kicsiny, kerekded Áll-lebeny: Középhosszú, tojásdad és lelógó. Nyak: Tollatlan, hosszú és izmos, de sohasem vaskos, ívelése kissé hátrafelé hajló, magasan hordott. A nyak tövében a törzs tollazata a kondorkeselyűéhez hasonló tollbodorban végződik. (A kopasznyakúságot egyetlen autoszomális gén határozza meg. A tulajdonság a fedett nyakúsággal szemben domináns.
Tenyésztési nagydíj – 2014. Az év juhtenyésztője Juhtenyésztés: 2008; 2009; 2010. Farmer Expo Debrecen: II. -III. Díjak 2011. OMÉK Bp. Hungexpo: I. díj – 753-as fehér anya, Fajtagyőztes + különdíj I. díj – 046-os fekete anya, Fajtagyőztes I. díj – 9139-es gyimesi anya, Fajtagyőztes 2013. díj – 083-as fehér anya, Fajtagyőztes I. díj – 069-es fekete anya, Fajtagyőztes I. díj – 9145-ös gyimesi anya, abszolút kategória győztes, az OMÉK legszebb anyajuha (Őshonos juhval elnyert díjakért az OMÉK 1829-es indulása óta csak Földi Gyula kapott Tenyésztési nagydíjat. ) 2014. Farmer Expo Debrecen: I. díj – 3243 – fehér növendék jerke, Fajtagyőztes II. díj – fekete növendék jerke I. díj – gyimesi növendék jerke, Expo különdíj 2015. díj – 3200-as fekete anya, abszolút kategória győztes, az OMÉK legszebb anyajuha II. díj – fekete anya, III. díj – gyimesi növendék (Tenyésztője Földi Dávid) 2016-tól Földi Gyula a juhtenyésztő szövetség küllemi bírálójaként tevékenykedik, így etikai okokból azóta nem állítunk ki.