KIPRÓBÁLOM! Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Noha az 1958-as vb-re utazó magyar válogatottban kerettag volt, sem akkor, sem később nem mutatkozott be a nemzeti csapatban. Friedmanszky Zoltán a sportpályafutása befejezése után kezdetben utánpótláscsapatokkal foglalkozott az FTC-nél, majd öt évet töltött Kubában. 1978-1980 között a Ferencváros felnőttcsapatának vezetőedzője volt. Az 1978/1979-es bajnokságban elért második helyet 1979/1980-ban egy hatodik hely követte. Magyar Kupa: elkerülte egymást a Fradi és az Újpest, csak a döntőben jöhet a következő derbi!. Utána Kuvaitban vállalt munkát. 1988-ban tért vissza Magyarországra, később ismét utánpótlásedző volt a Fradinál. labdarúgás Ferencváros halálozás Friedmanszky Zoltán
Bő tíz perccel később Pusztai Sára is duplázni tudott, majd Czellér Dorottya is feliratkozott a gólszerzők közé. A kegyelemdöfést végül Fenyvesi Evelin vitte be az MTK-nak a 92. percben, ezzel csapatunk kiütötte az örök riválist és továbbra is magabiztosan áll a bajnokság élén. " Az MTK edzője, Farkas Attila így értékelt: "Nagyon jól kezdtünk, hiszen már a 2. Sport365.hu - Csak Mbappé úszta meg a szurkolók haragját. percben megszereztük a vezetést, de tudtam, hogy ez az egy gól biztosan nem lesz elég. Nyílván nem jött jól az első félidő végén szerzett két hazai gól, mivel így kettővel vezettek 45 perc után. Felhívtam a lányok figyelmét a szünetben, hogy ennek így rossz vége lesz, mert egy mérkőzést megúszni nem lehet, csak megoldani. Olyan hibákat követtünk el, melyek a futball alapelvei ellen vannak, ezeket egy közepes képességű csapat is megbünteti, a Ferencváros pedig főleg. Gondolok itt arra, hogy megbeszéltük a meccs előtt, hogy Vágó Fannyval ki kell lépni, ennek ellenére ő szabadon szervezhetett. A lányok az edzéseken dolgoznak becsülettel, szó sincs arról, hogy valaki nem csinálja rendesen a feladatát, de egy mérkőzésnek teljesen más a pszichológiája.
Az Arcanum digitális adatbázisának segítségével korabeli hírlapokban lapozhatunk, így könnyűszerrel megtalálhatjuk a budapesti Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga építéséről szóló beszámolókat. Csak arra kell ügyelni, hogy a keresőbe a Rumbach helyett Rombach-ot írjunk, akkoriban ugyanis így írták és mondták az utca nevét. Az Arcanum Digitális Tudománytár valódi kincsesbánya, amelyet ezúttal arra használtunk, hogy kibányásszuk a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga 150 évvel ezelőtt lezajlott építésére vonatkozó hírlapi tudósításokat. 1894 körül készült belső felvétel a zsinagógáról Nemcsak a zsinagógára, de az utca névadójára is sok találatot kapunk, hiszen dr. Rumbach Sebestyén pesti tisztifőorvos a város egyik legismertebb polgára volt. Megbecsültségét jelzi, hogy az Országút (ma: Károly körút) közelében nyíló utcácskát, ahol a tisztifőorvos városszerte ismert (egyik) háza állt, a pesti nép már a XIX. század első felében Rombach utcának kezdte nevezni – ami azt jelenti, hogy a korban így ejtették az orvos-doctor családnevét.
Az ICOMOS-díjjal is elismert, nemzetközi jelentőségű műemléképület felújítása 3, 2 milliárd forintból valósult meg. Szöveg: MTI / Octogon Fotó: MTI/Mohai Balázs Olvasási idő: … Átadták a teljeskörűen felújított budapesti Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát. Az 1872-ben fölavatott, a második világháború óta romos épületet négy év alatt, a kormány 3, 2 milliárdos támogatásával újították fel. Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter köszöntőjében arról beszélt: nemes feladat megmenteni egy épületet az enyészettől, de a kormány nem csak ezért támogatta a felújítást. Ennél fontosabb, hogy azt remélik, élet költözik e falak közé. A miniszter azt kívánta, hogy a magyarországi zsidó közösségek ne csak szabadon és biztonságban élhessenek Magyarországon, hanem virágoztassák fel újra azt a vallási és kulturális hagyományt, mely a holokauszt tragédiája előtt része volt Budapest és az ország kulturális gazdagságának. Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke megköszönte az építők munkáját és a kormány támogatását.
Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter köszöntőjében arról beszélt: nemes feladat megmenteni egy épületet az enyészettől, de a kormány nem csak ezért támogatta a felújítást. Ennél fontosabb, hogy azt remélik, élet költözik e falak közé. A miniszter azt kívánta, hogy a magyarországi zsidó közösségek ne csak szabadon és biztonságban élhessenek Magyarországon, hanem virágoztassák fel újra azt a vallási és kulturális hagyományt, mely a holokauszt tragédiája előtt része volt Budapest és az ország kulturális gazdagságának. Novák Katalin szólt arról is: büszkék rá, hogy ma Magyarország a zsidó közösségnek biztonságot nyújtó otthon, és a közösség rendelkezésére állnak az életükhöz szükséges intézmények az óvodától az egyetemig, a kórháztól a szeretetotthonokig. A közösség tagjai szabadon ünnepelhetnek az ország közterein, vállalhatják hitüket és kultúrájukat, meghívhatják a világ minden tájáról sportolóikat a Maccabi Játékokra, és testvéri kapcsolatokat ápolnak a keresztény egyházakkal.
Rumbach utcai zsinagóga A zsinagóga 1869 és 1872 között épült közadakozásból, tervezője az osztrák Otto Wagner, aki a bécsi szecesszió vezető alakja volt. A mérnök az ókori hagyományokat követve centrális teret tervezett, melynek középpontjában a tóraolvasó pultot helyezte el. Ezt a bima vagy almenor néven is ismert emelvényt három oldalról a hívek padsoraival fogatta közre. A vallási előírások és a szokásjog alapján az első emelet magasságában a női karzatokat alakították ki. A Rumbach elkészülte után a befogadás szimbólumává vált, ahol a vidékről Pestre felköltöző és a két világháború között az elcsatolt területekről érkező menekültek egyaránt otthonra leltek. Magyar nyelvű emléktábla emlékeztet azokra a zsidókra, akiket 1941-ben ebben az épületben gyűjtöttek össze, mielőtt a megszállt ukrajnai Kamenyeck-Podolszkba szállítottak a magyar hatóságok, ahol a németek legyilkolták őket. Az épület a második világháború óta romos volt, 1959 óta nem használták vallási célokra. Az 1990-es években állagmegőrző munkákat hajtottak végre rajta, a felújítást azonban nem fejezték be.
Például kerülni kellett az emberábrázolást (még az Otto Wagnerről szóló kiállítás grafikai anyagaiban is), sábátkor pedig teljesen megállt a munka. A tervezők az olyan apróságokra is gondoltak, minthogy a zsidó számmisztikából kiemelt meghatározó számokkal dolgozzanak. "Az információs derékszögtáblák például 12 centiméteresek, ami a 12 törzsre utal" – említi Dávid Gábor. A vezérmotívum adta vonalak szigorú rendszerét egyedül a megállást és megnyugvást is jelentő kávézóban látható laza, lebegő installációk kedvéért hagyták el a tervezők, melyek mind egy tórai parancsolatot (micva) vagy szokást jelenítenek meg. "Vannak szimbólumok, amiktől tartózkodom, mert túl sok minden rakódott rájuk. A Dávid-csillag például ilyen" – mondja még Tausz. A tervezők szerint a csillag használata egyrészt lehet túl direkt vagy általánosító, másrészt mivel a Rumbachot a holokauszt idején gyűjtőhelyként is használták, visszás lehet a megjelenítése. "Szakmai kérdés, hogy milyen betűtípust használunk, hogyan tervezzük meg az irányító táblákat, vagy milyen anyagok használata mellett döntünk.