Gondoljunk bele, hogy amíg mi otthon sütünk – főzünk és az élelmiszer elkészítése során hibát vétünk, ezért megbetegszünk a rosszul elkészített ételtől, akkor "csak" a családtagokat érinti a betegség. Míg egy étteremben, iskolában történik egy ételfertőzés, ételmérgezés, akkor egyszerre sok embert, gyakran tömegeket érint a megbetegedés. Éppen ezért az ételkészítés során a higiénés előírások betartása kiemelten fontos! A Nébih ellenőrzi az E410 adalékanyagot tartalmazó termékeket - Blikk. A hatósági előírások ugyanúgy vonatkoznak egy büfére a strandon, mint egy étterem főzőkonyhájára. A jogszabály szerint, 29 adag feletti ételkészítést "közétkeztetésnek" nevezik. Az ellenőrzés során egy higiénés szemlét tartanak a szakemberek, ahol az élelmiszer előállításának a személyi, tárgyi és az infrastrukturális feltételeit ellenőrzik. Ezek mellett az alapanyagok, nyersanyagok beszerzésének nyomonkövethetőségét, és a termékek lejárati idő előtti felhasználását ellenőrzik. A koszos, foltos, szennyezett felületek, a takarítás hiányára, a rovarok, vagy rágcsálók nyomai pedig a kártevők jelenlétére utalnak.
Legyen szó répáról, krumpliról, cékláról vagy retekről, ma már a fogyasztó számára is teljesen megszokottá vált, hogy a földből kinőtt zöldségeket letisztítva árulják a boltok polcain. A Nébih szerint hiába a látszattisztaság, egyre több vizsgálat során fedezhető fel magas klorát-/perkloráttartalom a zöldségekben, ami arra is utalhat, hogy a termékeket közvetlenül kezelték klóros fehérítő- vagy fertőtlenítőszerekkel. Ha klóros szaga van a zöldségnek, ne fogyasszuk el! Bár a Nébih folyamatosan ellenőriz, és felhívja a termesztők és a kereskedők figyelmét, hogy semmiképpen nem ajánlott a zöldségek direkt fertőtlenítése, a fogyasztóknak is azt ajánlja, hogy ne csak első ránézésre válasszanak zöldséget, a terméket közelebbről is vizsgálják meg, klóros szag esetén pedig inkább ne vegyék meg. Déligyümölcsöket ellenőriz a Nébih - gazdasag.ma.hu. A fertőtlenített zöldségeken megtalálható klorátok, perklorátok leginkább a klórtartalmú fertőtlenítőszerek bomlástermékeként kerülhetnek be az élelmiszerekbe. (Ezen kívül műtrágyák és ipari szennyeződések révén is a talajba, majd onnan a növényekbe juthatnak. )
2020. november 22., vasárnap 13:23:15 / Nébih Ezúttal a bioüzemanyagok alapanyagait termesztő gazdálkodók kerülnek a középpontba! 2020 szeptemberétől folyamatosan ellenőrzi a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a termesztett biomasszára vonatkozóan kiállított igazolásokat. A célirányos vizsgálatok során – a Magyar Államkincstár által szolgáltatott adatokat alapul véve – a biomassza igazolások adattartalmának megfelelőségét és valóságtartalmát egyaránt vizsgálják a hivatal szakemberei. A fenntartható bioüzemanyag-termelési értéklánc tagjai közül a biomassza-termelők azok, akiknél a bioüzemanyagok alapanyagai a legnagyobb mennyiségben felhalmozódnak. Maga a biomassza keletkezhet az adott gazdasági szereplő tevékenysége során (ún. nem termesztett biomassza, például használt sütőolaj), vagy pedig kifejezett céllal termesztik azt (ún. Mit ellenőriz a nébih tv. termesztett biomassza, például nagy cukor- és keményítőtartalmú növények, olajnövények). A kép illusztráció! – fotó: Shutterstock Az uniós és hazai szabályozás alapján a bioüzemanyag-alapanyagok hatósági nyomon követhetősége rendkívül hangsúlyos, ennek megfelelően a Nébih is kiemelten vizsgálja a későbbiekben feldolgozásra kerülő alapanyagokra – jelen esetben a termesztett biomasszatételekre – kiadott termelői nyilatkozatok megfelelőségét.
Adózóna Max-csomag 2014-es HVG ADÓ és TB különszám 19 990 Ft + áfa HVG Klubkártyával 15 992 Ft + áfa (24 170 Ft + áfa helyett*) Az Adózóna Max előfizetéshez az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk: » 2014-es HVG ADÓ különszám » 2014-es HVG TB különszám » HVG Klubkártyával csak 15 992 Ft + áfa * A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár. ** A szakképzésbe beszámítható kreditpontokról részletes információt itt talál.
Pályázat írási tevékenységünket immár tíz éve végezzük. Elsősorban kisvállalkozásoknak írunk vissza nem térítendő támogatásokat, hitelekhez üzleti terveket. Street foodosokat ellenőriz a Nébih. Az elmúlt évek során számtalan nyertes pályázatot készítettünk, mely nagyban elősegítette partnereink fejlődését. Honlapunkon tájékozódhat pályázat írói tevékenységünkről, referenciáinkról. A bejegyzés megírásával célom, hogy figyelmébe ajánljak egy aktuális pályázatot: NFA-2013-KKV Ismertebb nevén: Munkahelyteremtő beruházások támogatása Ebben a pályázatban új munkahelyek teremtésére lehet vissza nem térítendő támogatást igényelni, mely összeget új eszköz beszerzésére, vagy... Cikk folytatása → 28 FEBR Page 5 of 7 «... 3 4 5 6 7
Az elmúlt években a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal folyamatosan ellenőrizte az étolajokat is. A feltűnően alacsony árú termékek kiemelt ellenőrzése élelmiszerlánc-biztonsági szempontból indokolt, ezért a hivatal közérdekű bejelentésként kezelte a Magyar Nemzet megkeresését és haladéktalanul országos ellenőrzéssorozatot indított. A Nébih szakemberei 15 mintát vizsgálnak. A komplex laboratóriumi vizsgálatok túlnyomó része lezárult, ezek a termékek megfeleltek az előírásoknak, jelölési hiba viszont szinte minden, nem hazai előállítású étolajnál akadt. Mit ellenőriz a nébih 3. Sokfelé ellenőriztek A Nébih a közérdekű bejelentésben megjelölt, alacsony árkategóriájú, import finomított étolajok, mellett egyéb hazai gyártású, alacsonyabb árkategóriába tartozó, kereskedelmi márkajelzésű (ún. saját márkás) termékeket és közkedvelt márkák árucikkeit is ellenőrzi. A vizsgálatot a bejelentésben megjelölt üzletláncok áruházain túl, nagykereskedelemi egységekben, hipermarketekben, importőröknél és első betárolási helyeken végzik.
A Lánchíd átadásakor, 1849. november 20-án Széchenyit már szanatóriumban ápolták, így soha nem láthatta készen élete fő művét, amely 1915 óta viseli a nevét. A műalkotás máig Budapest világszerte ismert vizuális jelképe. A 19. ORIGO CÍMKÉK - Széchenyi Lánchíd. század elején sorra születtek a szabadalmak, felfedezések, melyek a modern cement és betonkészítéshez fűződtek. A feltalálók közül kiemelendő Joseph Aspdin angol kőműves, aki 1824-ben szabadalmaztatta az egységesen finomra őrölt ún. portlandcementet. Széchenyi István már német útján, 1829-ben felfigyelt arra, hogy Hamburgban az új házépítéseknél a legnagyobb sikerrel használják a "római cementet". Negyedik angol útján már naplójában leírta a beton készítés ének módját, utazásának eredményei közé vette és konstatálta, hogy a találmány előnyei Magyarország számára felbecsülhetetlenek. Széchenyi ötödik angliai útján mint az Al-Duna-szabályozás királyi biztosa kiemelt gondot fordított a kérdésre. Naplójában ez idő alatt öt ízben találunk vonatkozó bejegyzést, melyekből kiderül, hogy saját kézzel végzett betonkészítési próbákat.
A híd munkálatainak legemlékezetesebb története azonban nem a hősiesen küzdő huszárokhoz, hanem egy balesethez köthető, mely során még maga, Széchenyi István is belezuhant a Dunába. 1848 nyarán ugyanis leszakadt az utolsó, beemelés előtt álló elemet tartó csigasor vonólánca, ami nem "csak" a híd egy részét ragadta magával, de a rajta álló Széchenyit is, aki így a vízben kötött ki. A "hídember" azonban az első nagy ijedtség után szerencsésen, és épségben ki tudott úszni a partra. A hivatalos átadásra végül 1849. november 20-án került sor, méghozzá meglehetősen bizarr és gyászos körülmények között. A hidat megálmodó Széchenyi ugyanis ekkora idegösszeomlása után már a döblingi elmegyógyintézet lakója volt, arról nem is beszélve, hogy a ceremóniát az a Julius Jacob von Haynau tartotta, aki pár héttel korábban kivégeztette a szabadságharc hőseit, az aradi vértanúkat. A "Bresciai hiéna" gúnynéven is emlegetett véreskezű táborszernagy jelenléte ellenére azonban így is tagadhatatlan volt, hogy a 6, 575 millió forintba kerülő munkálatok rendkívül eredményesen zárultak.
törvénycikkben intézkedett az első állandó magyarországi Duna-híd építéséről. Ez lett a Lánchíd. A Dunába estek A híd megépítésének engedélyezése után egy 1840-ben aláírt szerződés kikötötte, hogy 87 éven keresztül a hídtól egy-egy mérföld távolságon belül nem építhető újabb átkelő és mindenkinek hídvámot kell fizetnie. A Lánchíd alapkövét végül 1842 augusztusában az V. Ferdinánd királyt képviselő József nádor tette le. A pillérek és hídfalak csak öt évvel később, 1847 júliusára készültek el, a vasszerkezet elkészültét azonban a szabadságharc eseményei hátráltatták. 1848 nyarán pedig, amikor az utolsó elemet akarták a helyére illeszteni, a vonólánc elszakadt, a méretes tömb pedig ráesett a munkahídra, ami a rajta állókkal – köztük Széchenyivel – együtt a Dunába zuhant. Ő ki tudott úszni, de volt egy hídmunkás, aki a vízbe fulladt. A felépült Lánchíd 1859-ben / Forrás: British Library/Wikipedia Széchenyi nélkül Az építkezés vezetője a skót származású Adam Clark volt, tervezője pedig névrokona, William Clark, aki azt mondta a hídról, hogy "építése több nehézségbe ütközött, mint bármely építményé a világon.