Azt a korábbi állítását is elismételte, 2010 és 2019 után valóban a Trianon utáni 100 év legsikeresebb évtizedét építettük fel. Viszont szerinte voltak nálunk sikeresebbek: a románok, a baltiak és a lengyelek sokkal jobb teljesítményt értek el. Sőt, mi magunk is voltunk már jobbak. 1998 és 2002 között, öt év alatt 8, 8 százalékkal közeledtünk az akkori EU átlaghoz. A legutóbbi tíz év alatt nem egészen 8 százalék volt ugyanez a mutató. Magyar Tudat Megosztás The post Magyar Nemzeti Bank elnöke: Románia és Lengyelország is jobban teljesített az elmúlt 10 évben appeared first on Magyar Tudat. Related posts:Az MNB 4%-ra csökkentette a jegybanki alapkamatot Matolcsy György a…Cél: Hazánk bekerüljön a legfejlettebb államok közé Az ország versenyképességének javítását szolgáló legújabb, 180 pontos csomagját azzal a…Holokauszt kárpótlás: Tiltakozás- Lengyelország lemondta az izraeli küldöttség látogatását Lengyelország lemondta egy izraeli küldöttség fogadását, mert a zsidók vagyonának… Forrás: Tovább a cikkre »
A magyar pénzügyi átjáró Matolcsy György: Magyarország 2010 utáni sikeres geopolitikája, valamint gazdaság- és pénzpolitikája eredményeként képes lehet az új, kettévált globális pénzügyi rendszerben egy Nyugat–Kelet között működő pénzügyi központ, "átjáró" megépítésére. Matolcsy: Magyarország közvetítővé válhat Kelet és Nyugat között Magyarország 2010 utáni sikeres geopolitikája, valamint gazdaság- és pénzpolitikája eredményeként képes lehet az új, kettévált globális pénzügyi rendszerben egy Nyugat-Kelet között működő pénzügyi központ, "átjáró" megépítésére - írta legújabb cikkében a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
Sólyom László köztársasági elnök március 3-iki hatállyal hat éves időtartamra a Magyar Nemzeti Bank elnökévé nevezte ki Simor Andrást, aki a jegybank 22-ik kormányzója. Simor András a 22-ik © Müller Judit 1924. május 24-én alakult, idén 83 éves Magyar Nemzeti Bank eddigi első számú vezetői: Popovits Sándor (1924-1935) Imrédy Béla (1935-1938) Baranyai Lipót (1938-1943) Pósch Gyula (1943-1944) Temesváry László (1944. október-december) Oltványi Imre (1945. április-augusztus) Kárász Artúr (1945. augusztus-november) Oltványi Imre (1945. november-1946. augusztus) Csejkey Ernő (1946-1949) Jeszenszky Ferenc vezérigazgató (1949-1952) Vörös János vezérigazgató (1952-1955) Háy László (1956. április-november) Szántó Dénes (1956. november-1960) Sulyok Béla (1960-1961) László Andor (1961-1975) Tímár Mátyás (1975-1988) Bartha Ferenc (1988-1990) Surányi György (1990-1991) Bod Péter Ákos (1991-1994) Surányi György (1995-2001) Járai Zsigmond (2001-2007) Simor András (2007-) Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
(Kiemelt kép: Az EBRD által közzétett felvétel Simor Andrásról, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) alelnökéről, a Magyar Nemzeti Bank volt elnökéről első munkanapján, 2013. július 1-jén a bank londoni székházában. Fotó: MTI/EBRD / Dermot Doorly)
Szerintük az új jegybanki vezető alatt jobb lesz az MNB és a kormány viszonya, mint elődje idején. 2007. január. 05. 10:29 Simor András a legesélyesebb az MNB elnöki székére A magyar Deloitte elnöke, Simor András az egyik a sok lehetséges jelölt közül a Magyar Nemzeti Bank elnöki tisztére, alkalmasint a legvalószínűbb jelölt, de a miniszterelnök még nem döntött, mondták meg nem nevezett bennfentesek pénteken hírügynökségeknek. 2007. 17:04 Erősödött a forint Simor jelölésére Enyhén erősödött a forint a jegybankelnök-jelölt megnevezésére a bankközi devizapiacon, bár Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentésekor már kevesen voltak nem csak a magyarországi, hanem a hosszú hétvégére készülő amerikai piacokon is. 2007. 26. 12:39 Simor kiáll a konvergenciaprogram mellett Simor András jegybankelnöki jelölését döntő többséggel támogatta az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi, valamint Gazdasági Bizottsága, hétfői együttes ülésén.
Az európai állambankári feladatokat ellátó intézmények főként az angol jegybank mintájára jöttek létre. A függetlenségi törekvések része volt az önálló jegybank Magyarországon már a reformkorban felerősödött az önálló nemzeti bank iránti igény, mivel a magyar országgyűlés sérelmezte, hogy az Osztrák Nemzeti Bank alapításától (1816) kezdve hazánk pénzforgalmának irányítását egy osztrák "magánbankintézetre" bízták. A reformkor politikusai ezt az elmaradottságot a kor legsúlyosabb nemzeti problémái közé sorolták. Az országgyűlés fellépésének is köszönhető, hogy – az 1818-ban Bécsben megalakult – Első Osztrák Takarékpénztár 1827-28-ban fiókokat létesített Magyarországon. Petőfi Sándor a Nemzeti dalt szavalja a Nemzeti Múzeum lépcsőjén 1848. március 15-én Fotó / Wikimedia Commons A hazai pénzintézetek sorában elsőként takarékpénztárak alakultak, amelyek közül a legtőkeerősebb a Fáy András nevéhez fűződő, a hasonló intézetek között elsőként hitelezéssel is foglalkozó Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület volt.
Az 1990 utáni három évben a piaci átmenet vesztesége Romániában még nagyobb volt, mint a miénk. Majd 1996 után egészen 2003-ig gyorsabb volt a magyar gazdasági felzárkózás a románnál. Az újabb váltás 2002/2003 körül ment végbe, ezt követően – a 2008/2009-es válság éveit kivéve – napjainkig a román felzárkózási ütem meghaladja a magyart. Hasonló a szlovák–magyar összehasonlítás eredménye: 2004-től hagytak le minket a szlovákok, majd 2015 után megbicsaklott a szlovák modell és 2018-ban visszaelőztük őket. A lengyelek a 2008/2009-es válság nyomán – a rossz magyar és a kitűnő lengyel válságkezelés eredményeképpen – kanyarban előztek minket. A román felzárkózási többlet részben egy magyar hibasorozat nyomán alakult ki 2002 után. A 2002–2010 közötti szűk évtized hibás magyar kormányzati politikájának következményei még 10 évig, egészen mostanáig előnybe hozták a román felzárkózást hozzánk képest. A román felzárkózási többlet másik része a román modell erősségeiből származik. 2009–2019 között a román gazdaság 17, 1 százalékkal, a magyar 7, 8 százalékkal zárkózott fel az EU-átlaghoz.
A vidék erősítése az egész ország erősítését is jelenti, fontos, hogy ne legyen olyan pontja az országnak, amely kiesik a gazdaság vérkeringéséből – hangoztatta a Miniszterelnökség helyi szintű és hazai forrásból megvalósuló településfejlesztési programok összehangolásáért és népszerűsítéséért felelős miniszteri biztosa hétfőn a 4627-es, Öcsöd-Martfű összekötő út mintegy 4, 5 kilométeres, Mezőhék és Martfű közötti külterületi szakaszának átadásán. Gaal Gergely, a Miniszterelnökség helyi szintű és hazai forrásból megvalósuló településfejlesztési programok összehangolásáért és népszerűsítéséért felelős miniszteri biztosa (Fotó: MTI/Mészáros János) Gaal Gergely kiemelte: nincs magyar jövő a magyar vidék nélkül. Hozzátette, szükség van a nagyobb és kisebb utakra egyaránt, és fontos, hogy a legkisebb településekre is minőségi utakon lehessen eljutni. Kétszer is felfestették a jeleket a mezőtúri utcára, amit úgyis felmarnak | Magyar Narancs. Beszámolt arról, a nemzeti kormány 2019-ben indította el a Magyar falu programot, annak egyik pilléreként a falusi útalapot. Eddig több mint 3000 kilométer út újult, illetve épült meg csak a falusi útalap keretében, idén további 1500 kilométer út felújítása történik meg a tervek szerint.
Carlo Tiberi, a mezőtúri székhelyű magyar-olasz vegyesvállalat, az Italiagro Kft. egyik ügyvezetője elárulta: 2011 óta dolgoznak azon, hogy Mezőtúron bivalytelepet, Gyomaendrődön pedig tejfeldolgozó- és sajtüzemet hozzanak létre, ezzel egy új gazdasági szegmenst, a bivalymozzarella-készítést megteremtsék Magyarországon. Az üzem a mezőtúri bivalytelep tejét dolgozza fel a jövő héttől, naponta 1000-1200 liternyit. Elsősorban bivalymozzarellát és ricottát, kisebb mennyiségben bivalytejből készült joghurtféléket gyártanak majd, melyet a magyar piacon terveznek értékesíteni. A későbbiekben bivalytejből készült fagylalt gyártását is tervezik. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Herczeg zsolt mezotur a 2. Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
Kiürült a főiskola, ami szintén munkahelyek megszűnését jelentette. — Nem lesz könnyű dolga az új önkormányzati testületnek. Mivel kezdik a munkát? — Részletesen fel kell mérni az önkormányzat gazdasági helyzetét, és haladéktalanul meg kell határozni a legfontosabb feladatokat. Annyit persze már tudunk, hogy az önkormányzat nagyon el van adósodva, és alig van gazdasági mozgástere. Nagyfokú takarékosságra kényszerülünk, és sok apróbb, de fontos intézkedéssel tudunk eredményt elérni. A vidék erősítése az egész ország erősítését is jelent | Demokrata. Október lévén azonnal hozzá kell fognunk a jövő évi költségvetés előkészítéséhez, és ehhez tiszta helyzetet kell teremtenünk. Túl ezen, nagyon fontos dolognak tartom a közfoglalkoztatotti létszám növelését, egy ésszerű határig, hogy jövedelemhez, és ne segélyhez jussanak a munkaképes emberek. A foglalkoztatottság javítása mellett nagy hangsúlyt kell kapnia a meglévő munkahelyek megtartásának. Partneri kapcsolatot fogunk ajánlani a helyi gazdálkodó szervezeteknek, hogy az eddiginél nagyobb szerepet kaphassanak az önkormányzati beruházásokban.
Tehát így ebben a pontban nem született döntés. – A Mezőtúri Intézményellátó és Ingatlankezelő Kft. pályázatot kíván benyújtani. H. : A pályázat 4 millió forint összértékű, és alapvetően két területről szól: eszközbeszerzésről, illetve jó néhány rendezvény megszervezéséhez is financiális hátteret biztosít. A képviselő-testületi ülésen az ügyvezető asszony elmondta részletesen, miről lenne szó, és a képviselő-testület ezt elfogadta, támogatta. – Új napirendi pont volt a 2020. évi járási START munkaprogram. H. : Korábban ezeket a programokat önkormányzatunk valósította meg. A Belügyminisztérium elfogadta azon kérelmünket, hogy a jövőben az Intézményellátó Kft. legyen a program megvalósítója, így a Kft. Herczeg zsolt mezotur a m. ügyvezetője lesz a munkáltatói jogkör gyakorlója, és mint ahogy eddig is, a programok gyakorlati megvalósítását ők fogják megvalósítani, nyilvánvalóan az önkormányzattal előzetesen is és menetközben is egyeztetve. – Mit lehet tudni a lakásbérlők kijelöléséről? H. : Három önkormányzati ingatlanra írtunk ki pályázatot, melyre több, mint húsz jelentkező volt, közülük kellett az Egészségügyi és Szociális Bizottság javaslata alapján a képviselő-testületnek kiválasztani a három nyertes pályázót.