A Közbeszerzési Hatóság elnökének tájékoztatója az alábbi linken érhető el:
A Magyar Közlöny 120. számában (2021. június 25. ) megjelent a 2021. évi XC. törvény Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről. A törvény 74. §-a tartalmazza a 2022. január 1-jétől 2022. december 31-éig hatályos közbeszerzési értékhatárokat. A nemzeti értékhatárok a hatályos értékekhez viszonyítva nem változnak. A törvény (a mellékletek nélkül) letölthető innen. A Magyar Közlöny 170. számában (2017. július 15. ) megjelent a 2020. törvény Magyarország 2021. §-a tartalmazza a 2021. január 1-jétől 2021. december 31-éig hatályos közbeszerzési értékhatárokat. A Magyar Közlöny 128. számában (2019. július 23. ) megjelent a 2019. évi LXXI. törvény Magyarország 2020. A törvény 70. §-a tartalmazza a 2020. január 1-jétől 2020. december 31-éig hatályos nemzeti közbeszerzési értékhatárokat. Az építési beruházások nemzeti értékhatára 25-ről 50 millió forintra emelekedik, a többi nemzeti értékhatár nem változik. A Magyar Közlöny 123. Értékhatár – Dobsa Közbeszerzés. számában (2018. július 31. ) megjelent a 2018. évi L. törvény Magyarország 2019.
Az elmúlt év vége a közbeszerzések terén is változást hozott, egyrészt a közbeszerzési értékhatárok esedékes felülvizsgálata történt meg, másrészt több ponton módosult a Közbeszerzési törvény, - ennek változásai több lépcsőben lépnek hatályba, a legtöbb érdemi szabályváltozás 2020. február 1-től alkalmazandó. Értékhatárok A közbeszerzési értékhatárok ismerete a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt. ) törvény alkalmazásának alaptétele, mely megkülönböztet uniós és nemzeti értékhatárokat. 2013 Évi Közbeszerzési Értékhatárok – Értékhatárok 2020 - Közbeszerzési Hirdetmény Figyelő - Teljes Körű Közbeszerzési Értesítő. Az uniós értékhatárokat időszakonként az Európai Bizottság állapítja meg és teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, míg a nemzeti értékhatárokat a hazai jogalkotó az éves költségvetési törvényben határozza meg. [Kbt. 15. § (2)-(3) bek. ] Az uniós értékhatárokat az Európai Bizottság a közbeszerzési irányelvekben meghatározott eljárás szerint főszabályként kétévente vizsgálja felül, és szükség szerint hozzáigazítja a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) keretein belül született Kormánybeszerzési Megállapodásban rögzített értékhatárokhoz.
Az uniós értékhatárokat az Európai Bizottság a hivatkozott irányelvekben meghatározott eljárás szerint (2014/24/EU irányelv 1 6. cikke, 2014/25/EU irányelv 2 17. cikke, valamint a 2014/23/EU irányelv 3 9. cikke) főszabályként kétévente vizsgálja felül, és amennyiben szükség van rá, hozzáigazítja a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) keretein belül született Kormánybeszerzési Megállapodásban rögzített értékhatárokhoz. 1 Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/24/EU irányelve a közbeszerzésekről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről [megjelent: Hivatalos Lap L 94/65, 2014. ]. 2 Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/25/EU irányelve a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről [megjelent: Hivatalos Lap L 94/243, 2014. Közbeszerzési értékhatárok 2021 táblázat - EU PÁLYÁZATI PORTÁL - Széchenyi Terv Plusz - Uniós pályázatok. ]. 3 Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/23/EU irányelve a koncessziós szerződésekről [meg-jelent: Hivatalos Lap L 94/1, 2014.
1. IV. részének alkalmazásakor: - Építési és szolgáltatási koncesszió esetén: 5 350 000 euró, azaz 1 704 296 000 forint. 2. A nemzeti közbeszerzési értékhatárok A Kbt. § (3) bekezdése szerint az egyes beszerzési tárgyak esetében alkalmazandó nemzeti értékhatárokat a központi költségvetésről szóló törvényben évente kell meghatározni. Leírtaknak megfelelően a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény a 70. §-ában állapítja meg a 2020 január 1-jétől 2020. december 31-éig tartó időszakra a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat. A 2019. évben meghatározott értékhatárokhoz viszonyítva a nemzeti értékhatárok megváltoztak. 2. Klasszikus ajánlatkérők esetében a nemzeti értékhatárok: - árubeszerzés esetében 15 000 000 forint; - építési beruházás esetében 50 000 000 forint; - szolgáltatás megrendelése esetében 15 000 000 forint. 2. Közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó nemzeti közbeszerzési értékhatárok: - árubeszerzés esetében 50 000 000 forint; - építési beruházás esetében 100 000 000 forint; - szolgáltatás megrendelése esetében 50 000 000 forint.
A képek szerzői jogi védelem alatt állnak, felhasználásuk törvénysértő. COVID-19 tünetei A különböző fertőzések tünetei nagyon hasonlóak, így biztosat továbbra is csak laboratóriumi teszt tud mondani, a panaszok alapján teljes biztonsággal nem állapítható meg a kórokozó. Az egyes tünetek gyakoriságában azonban már megfigyelhetőek eltérések, amely alapján diagnosztizálni nem, de valószínűsíteni lehet a betegséget.
Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró A betegségeket regisztráló, a járványügyi bejelentéseket ellenőrző amerikai központ (Center for Disease Control and Prevention) újabb szimptómákkal bővítette a koronavírus-fertőzésre figyelmeztető jelek sorát. A négy legújabb: pangásos vérbőség, orrfolyás, émelygés/hányinger, hasmenés. Az atlantai CDC szakemberei által összeállított lista alapján korábban úgy lehetett gondolni, hogy elsősorban a hidegrázás, láz, izomfájdalom, fej-, torokfájás, valamint az íz- és szagérzékelés elvesztése utalhat a SARS-CoV-2 fertőzésre. Ma viszont már 11 tünetre hívják fel a figyelmet a honlapjukon. A kiegészítést azzal magyarázzák, hogy a járványügyben és az egészségügyben dolgozó szakemberek – a tapasztalatból sokat tanulva – egyre többet tudnak a vírus okozta betegségről. Fontos fejlemény, hogy az eddig összegyűlt ismeretek nyomán jobb eredményeket hoz a nagyon súlyos állapotú COVID-19 páciensek ellátása, gondozása. Mégis, ma is érhetik meglepetések a gyógyítókat, ezért olykor át kell értékelniük korábbi véleményüket, gyakorlatukat.
Dr. Hugo Zeberg, német evolúciós antropológus (Max Planck Intézet) azt mutatta ki, hogy a neandervölgyiektől örökölt génmutációk miatt megduplázódik a súlyos koronavírus-betegség kockázata. A Dél-Ázsiában élő emberek mintegy fele hordozza ezeket az említett mutációkat – ezzel szemben az európaiaknak csak ötöde (20 százaléka). Más fertőzések némelyikével szemben azonban előnyösek lehetnek ezek a mutációk A legújabb kutatása során Dr. Zeberg azt is megfigyelte, hogy ezek a bizonyos gének, amelyek a SARS-CoV-2 vírussal szemben kockázati tényezőt jelentenek, mintegy 27 százalékkal csökkentik a HIV -vel való fertőződésre való fogékonyságot, ugyanez feltételezhetően igaz lehet más olyan betegségekre is, amelyek kórokozói hasonló módon fertőzik meg a sejteket, mint pl. a feketehimlő vírusa. Mivel ezek a gének nagyon gyakoriak a népességben, ez egyben arra is utal, hogy az emberi evolúció során előnyös tulajdonságokkal ruházhatták fel birtokosaikat, mert különben nem örökítették volna tovább azokat, nem maradtak volna fenn.