Az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette a fogvatartottak egészségügyi ellátásának visszautasításával kapcsolatos önrendelkezési jog korlátozásáról szóló szabályozást. Ez erről szóló Ab-határozat a Magyar Közlöny hétfői számában jelent meg. Az Ab határozatában megállapította, hogy a fogvatartottak egészségügyi ellátásáról szóló rendeletben rögzített szabályozás alaptörvénybe ütközik, ezért azt 2013. december 31-i hatállyal megsemmisítette. A rendelet szerint a fogvatartott egészségügyi ellátásának visszautasításával kapcsolatos önrendelkezési joga – a saját és a közösség egészségének védelme érdekében – meghatározott esetekben korlátozható. Mint a határozatban olvasható, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa 2010. május 28-án benyújtott indítványában kérte a megsemmisítést. A határozatban rámutattak: az alaptörvény rögzíti, hogy az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Az emberi méltósághoz való alapjog részjogosítványaként megjelenő egészségügyi önrendelkezési jog korlátozásának eseteit érintően fennáll a törvényi szintű szabályozás alkotmányos követelménye.
( 22/2003. 28. ) AB határozat) Az egészségügyi önrendelkezési szabadság része az orvosválasztás joga is, amelyet sértett a körzethatárok módosításával kapcsolatos rendelkezés, miszerint a betegek választott orvosuktól automatikusan átkerültek az új körzet szerinti háziorvoshoz. Az önrendelkezési jog részét képezi a betegnek az a döntése, hogy egészségügyi ellátásában — egyes törvényi kivételektől eltekintve — kizárólag azok a személyek vehetnek részt, akik közreműködésébe az érintett beleegyezett. ( 56/2000. ) AB határozat) Az önrendelkezési jog magában foglalja ugyanakkor a konvencionális orvosi beavatkozás helyett a "nem konvencionális" orvosi beavatkozás választását is. ( 684/B/1997 AB határozat) Az egyes reprodukciós eljárások (mesterséges megtermékenyítés, dajkaterhesség) azonban nem illetnek meg alapjogként senkit. ( 750/B/1990) Az általános személyiségi jog, illetve az önrendelkezés szabadságához való jog nem terjed ki arra, hogy az államnak lehetőséget kellene biztosítania bármilyen tetszőleges egészségügyi beavatkozás elvégeztetésére.
A személyes adatok védelméhez való jogot információs önrendelkezési jognak nevezzük. Magyarországon az alkotmány 59. §-a a személyes adatok védelméről szóló törvény elfogadását a jelenlevő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatához köti. A személyes adatok védelméről szóló törvény (1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról)célja annak biztosítása, hogy személyes adatával mindenki maga rendelkezzen. Személyes adataiba bárki betekintést nyerhet, róluk tájékoztatást kérhet, kérheti személyes adatainak helyesbítését, törlését. Az adatvédelmi nyilvántartásba bárki betekinthet, az abban foglaltakról feljegyzést készíthet, kivonatot kérhet. Tehát az információs önrendelkezési jog lényege, hogy az egyén maga rendelkezhet személyes adatairól, valamint, hogy meghatározhatja, hogy ki ismerheti meg azokat, és kinek és miképpen kell a tudomására hozni őket. Az adatvédelmi törvény az egészségügyi adatokat a különösen érzékeny adatok között említi és fokozott védelmüket írja elő, felismerve azt, hogy az egészségügyi adatokat bizalmi jellegük, valamint a számítástechnika széles körű elterjedése miatt fokozott oltalomban kell részesíteni, ugyanakkor ezen adatok kezelése az egészségügyi ellátás során elengedhetetlenül szükséges.
Igézve álltam, soká, csöndesen, És percek mentek, ezredévek jöttek - Egyszerre csak megfogtad a kezem, S alélt pilláim lassan felvetődtek, És éreztem: szivembe visszatér És zuhogó, mély zenével ered meg, Mint zsibbadt erek útjain a vér, A földi érzés: mennyire szeretlek! 1923 Juhász Gyula - Szerelem? Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon, Elrévedezni némely szavadon, Mint alkonyég felhőjén, mely ragyog És rajta túl derengő csillagok. Én nem tudom, mi ez, de édes ez, Egy pillantásod hogyha megkeres, Mint napsugár ha villan a tetőn, Holott borongón már az este jön. A 10 legszebb Radnóti Miklós idézet - Meglepetesvers.hu. Én nem tudom, mi ez, de érezem, Hogy megszépült megint az életem, Szavaid selyme szíven símogat, Mint márciusi szél a sírokat! Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon, Fájása édes, hadd fájjon, hagyom. Ha balgaság, ha tévedés, legyen, Ha szerelem, bocsásd ezt meg nekem! Kosztolányi Dezső - - Akarsz-e játszani? A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni, akarsz-e mindig, mindig játszani, akarsz-e együtt a sötétbe menni, gyerekszívvel fontosnak látszani, nagykomolyan az asztalfőre ülni, borból-vízből mértékkel tölteni, gyöngyöt dobálni, semminek örülni, sóhajtva rossz ruhákat ölteni?
Mint összebújó állatok, A behavazott fák alatt. Radnóti Miklós - Rejtettelek Rejtettelek sokáig, mint lassan ért gyümölcsét levél közt rejti ága, s mint téli ablak tükrén a józan jég virága virulsz ki most eszemben. S tudom már mit jelent ha kezed hajadra lebben, bokád kis billenését is őrzöm már szívemben, s bordáid szép ívét is oly hűvösen csodálom, mint aki megpihent már ily lélegző csodákon. És mégis álmaimban gyakorta száz karom van s mint álombéli isten szorítlak száz karomban. 1942. február 20. Tóth Árpád - Esti sugárkoszorú Előttünk már hamvassá vált az út, És árnyak teste zuhant át a parkon, De még finom, halk sugárkoszorút Font hajad sötét lombjába az alkony: Halvány, szelíd és komoly ragyogást, Mely már alig volt fények földi mása, S félig illattá s csenddé szűrte át A dolgok esti lélekvándorlása. Illattá s csenddé. Titkok illata Fénylett hajadban s béke égi csendje, És jó volt élni, mint ahogy soha, S a fényt szemem beitta a szivembe: Nem tudtam többé, hogy te vagy-e te, Vagy áldott csipkebokor drága tested, Melyben egy isten szállt a földre le, S lombjából felém az ő lelke reszket?
Mert tudtam már akkor, hogy nem akarom, hogy hiányozz. Az szörnyűbb dolog, mintha féltesz valamit. Mert ha féltesz, van ami átvigyen a holnapba. Minden nap öröm, hogy téged tudlak félteni, és hogy ezzel ócska módon nem élsz vissza. Azt hiszem ha egyszer úgy ébrednék, hogy nem vagyok elveszett, megvan mindenem, magamra rettentően haragudnék, mert az azt jelentené, hogy sosem szerettelek. …pedig mindennél jobban. Sohonyai Attila: Várva rád Addig várok rád, amíg tudok. Alkukat kötök a sorssal, s ha kell, a csillagokra is rácáfolok. Ha kell, időt utazok, múlt leszek érted, s azért harcolok, hogy lénye lehess a jövőmnek. Amikor már kemény lesz a lágy – várok rád. Addig várok rád, míg a csontjaim feladják, s ízületeim elsorvadnak. A kopogó háztető pala akaratai elhasználódnak, s a feladás vizei onnan az esőt homlokomra csorgatják. De miattad, lehet hogy a földbe akkor is gyökeret verek, s ha ágaimat kapálják az irigyek, csendben leszek akkor is, a bosszúszavak és a lebeszélések mit sem törnek, mit sem aláznak engem, mert ki a célért áldozza fel mindenét, az végül csak nyertes lehet.