A pénz funkciói - fizetési eszköz Az államnak adót fizetünk be, de az államtól kapunk is pénzt: családi pótlékot, munkanélküli segélyt stb. Ilyenkor a pénzmozgást semmilyen árumozgás sem követi. A pénz fizetési eszköz funkciója azt jelenti, hogy a pénz egyoldalú jövedelemátengedést is közvetíthet. A pénz önállóan is betölti funkcióját. A pénz funkciói - felhalmozási eszköz A pénz likviditása azt jelenti, hogy bármikor járulékos költségek nélkül más árura cserélhető. De a pénz önmaga is funkcionálhat áruként! A pénz, mint áru adás-vétel tárgya lehet. De mikor és miért veszünk pénzt? Külföldi utazásaink során nem fizethetünk saját országunk pénzével. Utazás előtt tájékozódunk az adott országban használatos pénz árfolyamáról – ez a pénz ára –, és a különböző pénzváltó helyeken vagy bankokban elcseréljük saját fizetőeszközünket a külföldi fizetőeszközre. Időnként nem tudjuk, vagy nem akarjuk elkölteni az összes rendelkezésünkre álló pénzmennyiséget. Bankban vagy otthon elrejtve tartjuk, és későbbi vásárlásainkra tartogatjuk.
Az állam beszedi az adót, közvetlen ellenszolgáltatás nélkül. A pénz fizetési eszköz funkciójában önálló életet él, időben elszakad az áruk és szolgáltatások áramlásától. Mi történik azzal a pénzzel, amit nem költünk el? (Az értékőrzés, felhalmozás eszköze) A pénzt nem kell azonnal elkölteni, ha megszereztük. A fogyasztás elhalasztható, a pénzt egy későbbi időpontban is el lehet költeni. Ideiglenesen tehát a pénz kikerülhet a forgalomból, félretehető, tartalékolható. A pénz, mint a felhalmozás, a "kincsképzés" eszköze, alapjául szolgálhat egy későbbi, nagyobb értékű fogyasztásnak, vagy beruházásnak. Esetleg váratlan kiadások terhének csökkentésére is használhatjuk, persze csak akkor, ha ez idő alatt megtartja az értékét. Milyen körben használjuk a pénzt? (Nemzetközi pénz) Nemzetközi pénz funkcióról akkor beszélünk, amikor a pénz a fenti 4 szerepkört nem csak egy adott gazdaságban, hanem annak a keretein kívül is, tehát országhatároktól függetlenül, a nemzetközi áruforgalomban is betölti (pl.
A pénz tehát megkönnyíti a csere folyamatát. A pénzt csereeszköz vagy más néven forgalmi funkciójában használjuk, amikor közvetíti a cserét, így nem kell egyszerre, egy piacon jelen lennie az eladni és a megvenni kívánt árunak, mert az eladásra kínált árut először pénzre és ezt a pénzt akár egy másik piacon, egy másik árura lehet cserélni. Megéri-e? (Elszámolási egység, értékegység) Ha egy könyv ára 2000 forint és egy pár cipő ára 20. 000 forint, akkor tudjuk, hogy 10 könyv ugyanolyan értékű, mint egy pár cipő. Ilyenkor a pénz fizikai valójában nincs jelen, mégis az árak, vagyis a pénz segítségével válnak összehasonlíthatóvá a különböző termékek és szolgáltatások. Feltehetjük magunknak a kérdést: Megér-e nekem 10-szer annyit ez a cipő, mint az a könyv? A pénz elszámolási egység funkciójában kifejezi az áruk értékét, összemérhetővé, összehasonlíthatóvá teszi a különböző árukat, elősegítve ezzel a gazdasági kalkulációt. Pénz és áru, elválhatnak-e egymástól? (Fizetési eszköz) Eddig az áru és a pénz szoros kapcsolatban voltak egymással, ellentétes irányba, de együtt mozogtak.
A tulajdonos a tőke hatékony felhasználásáról gondoskodik, azaz elhatározza, hogy az alternatív lehetőségek közül ebbe, vagy más tevékenységbe fektesse-e be tőkéjét. A modern vállalatszervezési és vezetési elméleteknek megfelelően e szerepek rendszerint ma már nincsenek "személyre szabva", azaz a vállalat dolgozói – a vállalkozás tagjai – időnként különböző szerepkörökben is tevékenykednek (például a munkásokat bevonják az alsó- és középszintű vezetési döntéshozatal folyamatába, vagy a köztulajdonú vállalatok tulajdonosi szerepét az részvények tulajdonosai képviseletében az igazgatói tanács gyakorolja). A lényeg mégsem változik, mert a hatalom a döntéshozatalban van, és amíg a magántulajdon társadalmi biztosítékai érintetlenek, a tulajdonos hatalmát csupán saját rossz értékítélete vonhatja kétségbe tőkéjének elvesztésével. A nemzeti szintű gazdasági vezetők (a nemzeti bankok) a vállalati tevékenységet a pénzkészlet ellenőrzésén keresztül befolyásolják. Ez úgy történik, hogy a kamatlábak változtatásával a tőke hozama megváltozik, és a tulajdonos ennek ismeretében dönt pénzének ide vagy oda való befektetéséről.