III. Ince pápa végől ezt fogadta el 1201-ben szertartásbeli olvasményként, így ez a "hivatalos" változat. Imre herceg halála után nem sokkal a király már veszített az életerejéből és sokszor már a lábára sem tudott állni. A legenda szerint négy olyan nemes, aki még nem volt hithű keresztény, egy merényletet tervezett a király ellen, amelyet egy orgyilkos hajtott volna végre. Az est leszálltával az orgyilkos behatolt a királyhoz a köpenye alá egy kardot elrejtve. A király éppen pihent, amikor a penge lehullt és a földöz ütődve megpendült. A király felriadt a hangra, s bár tudta jól a hang okát, megkérdezte mi történt. Az orgyilkos megrettenve bevallotta tettét és térdre esett a király előtt, akinek átkarolta a lábát és kegyelemért könyörgött. István a kegyelemért könyörgőt kihallgatta és megbocsátott neki. Másnap a király parancsára a megbízókat felkutatták és el is ítélték – látásuktól megfosztották őket, kezüket pedig levágták. Ennek a merényletnek akár szakrális oka is lehetett, hiszen a sztyeppei népeknél az uralkodót 40 év uralkodás után megölték vagy feláldozták.
Szent Imre rejtélyes halála sok bizonytalanságot hagyott az utókorra. Élete viszont annál több bizonyosságot arról, hogy miként lehet jellemes keresztény életet élni. A férfias erő, valamint a felelősségteljesség együtt van jelen a gyengeségnek tartható jámborsággal és Istenre való hagyatkozással. A magyar ifjúság méltó példaképére emlékezünk november 5-én. Korai halála és Istenhez hű élete miatt szent István király és boldog Gizella királyné fia a magyar ifjúság védőszentje lett. A legenda szerint apja, Imre halála miatt ajánlotta föl koronáját és országát Szűz Máriának 1038. augusztus 14-én. A "liliomos herceg" nem csak szűzi élete miatt vált példaképpé, hanem – ahogy joggal írta Sík Sándor: "Szent Imre herceg kétségtelenül erőteljes, férfias jelenség volt" – majd így folytatta: "Kétféle vér egyesül az ereiben: apai és anyai öröksége bár kétféle, de édestestvére egymásnak. Mindkettő a hősiességnek, a hivatásnak, a heroizmusnak hagyománya. Az apai vér Árpád vére, aki maga is folytatója volt a honfoglaló ősök hősies hagyományának.
Barokk templomi képeinken Imre úri magyar viseletben, csizmásan jelenik meg. Ezért választották veszprémi, érsekújvári, aradi, és szegedi csizmadiák céhpatrónusuknak. […] Szent Imre nevéhez és napjához fűződő hiedelmekről és hagyományokról nem tudunk. Keresztnévként mégis igen népszerű, sőt családnév gyanánt is: Imre, Imreh, Imrő, Emre, Ümre, Imbre" Bálint Sándor: November 5., részlet h – Uő. : Ünnepi kalendárium – Magyar Elektronikus Könyvtár Szent Imre herceg tisztelete újra megerősödött a XX. század első felében, amikor tudatosan állították őt, mint a tisztaság erényének megtestesítőjét az iskolai ifjúság elé példaképként. Ennek a folyamatnak egyik kifejezője Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész 1930-ban felavatott szoborcsoportja is a mai Móricz Zsigmond körtéren, Budapesten. A szoborcsoporttal szemközti útvonal 1929 óta a Szent Imre herceg útja nevet viselte. Az 1930-ban törvényes keretek között létrehozott XI. kerület hivatalos neve 1934-től 1950-ig Szent Imre város volt, 2007-től a kerület egy része újra felvette a Szentimreváros nevet.
Bálint Sándor: November 5., részlet – Uő. : Ünnepi kalendárium – Magyar Elektronikus Könyvtár – – – "Magasztaló szent versekkel Dicsőitsük az eget, És üdvezlő énekekkel Szüz szent Imre herczeget: Nemzetünknek buzgó népe (Most érkezik kincsetek, A herczegek példás képe:) Zöld ágokat hintsetek. Szent Imre jön, ki éltében Eskütt szüz és angyal vólt, Házassága kötelében Szüz társával szüzen hólt. " Faludi Ferenc: Szent Imre herczegrül, részlet – In. : Uő. : Faludi Ferenc összes költeménye – Magyar Elektronikus Könyvtár Petrus Rucholle: Szent Imre herceg allegóriája, rézkarc, 1633 – Imre herceg dombtetőn áll, magyar viseletben. Lába alatt virágok és tövisek. Jobbjában lángoló szív, fején virágkoszorú. Imre mellett angyal, aki egyik kezében fáklyát, a másikban edényt tart. Az edénybe vér folyik az Imre által tartott szívből. Az égen szárnyas szív és Madonna a gyermekkel zenélő angyalok között. (Régi Nyomtatványok Tára – Digitális Képkönyvtár) "Imre tisztelete – tudomásunk szerint – megmaradt az egyházi év és templomi ábrázolások világában, a szakrális népélet televényében nem vert gyökeret.
A vizsgált intervallumban összesen öt különböző csapat zsebelte be a serleget, természetesen kivétel nélkül mindegyik topligás volt. Az éra legsikeresebb együttese címe nem is kérdés, hogy a Real Madrid é, mivel a királyi gárda a 2013 és 2018 közötti öt kiírás során négy ízben is elhódította a sokak által vágyott, de csak oly keveseknek megadatott trófeát. A Barcelona a 2010-11-es idényben a David Villa, Lionel Messi, Pedro, míg a 2014-15-ös szezonban a legendás Messi, Luis Suárez, Neymar (MSN) triumvirátus hathatós közbenjárásával bizonyult megállíthatatlannak, az ilyen szinten lehengerlő játékot az évtized második felében azonban már nem igazán sikerült megismételni, legalábbis Európában biztosan nem. Míg tehát a két spanyol gigász együttesen hat elsőséget hozott össze a La Ligának, addig a Chelsea (2x) és a Liverpool (1x) igyekezett megvédeni a Premier League becsületét. A hazai porondon zsinórban a 10. Dávid és góliát története. bajnoki elsőségért hajtó Bayern München 2 alkalommal is (2012-13, 2019-20) felért a csúcsra, és nem sokon múlott (gondoljunk csak Drogba 88. perces, egyenlítést érő heroikus fejesgóljára 2012-ből), hogy nem háromszoros győztesként zárhatta a vizsgált időszakot.
Míg a vizsgált 10 év első felében nem kevesebb, mint 17, addig a 2015-2020 közötti intervallumban már pusztán 13-szor esett meg, hogy olyan résztvevője volt a nyolcaddöntőt megelőző sorsolásnak, amely nem a legerősebb öt bajnokságban egyikében szerepel. Dávid és góliát története gyerekeknek. A 2019-20-as szezonban pedig először fordult elő az a történelmi helyzet, hogy a legjobb 16 mezőnyét csak és kizárólag a klasszikus topbajnokságokból érkezők alkották. Hogyan tovább? Ha tehát az elmúlt évtizedben kirajzolódó tendenciákat vesszük alapul, akkor olyan kép tárul a szemünk elé, amely egyre inkább a Szuperliga megvalósulása felé billenti a mérleget, és amely arról árulkodik, hogy bizony egyre nehezebb lesz a kisebb klubok számára olyan volumenű csodát (értsd BL-győzelmet) elérni, ami legutóbb 18 éve (2003-04) sikerült a José Mourinho által összerakott Portónak. Mindent egybevetve az adatok alapján és az elemzés konklúziójaként megállapítható, hogy sportszakmai értelemben évről évre nagyobb a különbség a Bajnokok Ligája krémjébe tartozó csapatok és az őket üldöző együttesek között, a sorozat versenyegyensúlyi helyzetét pedig az erőteljes koncentráció jellemzi.
A könyv megvásárlása után járó jóváírás virtuális számláján:: 28 Ft
Méltán megénekelt hőstettek Nem ritka az a szurkolói vélemény, hogy bizony rendre kifejezetten unalmas a Bajnok Ligája csoportköre, mivel néhány kivételtől eltekintve nagy valószínűséggel már a sorsolás pillanatában meg lehet mondani, hogy melyik az a két együttes, amelyik várhatóan továbbjut az egyenes kieséses szakaszba, és melyik az a kettő, amelyik az Európa-ligában való folytatást érő 3. helyért viaskodik majd egymással. Dávid és Góliát története – avagy a kis és nagy klubok ádáz küzdelme a Bajnokok Ligájában. Az elemzett tíz szezon 320 db csoportkörös helye közül 170-et vittek el az öt topligából érkező gárdák, ez 53%-os arány. Ez még önmagában nem feltétlenül egy olyan adat, amit egy a futballt kicsit közelebbről követő néző valószínűleg ne tudott volna előre jó pontossággal megbecsülni, ha viszont a legjobb 16 mezőnyét analizáljuk, akkor ott már egészen más megoszlást találunk. Összességében 30 alkalommal, vagyis az esetek csupán 19%-ában fordult elő, hogy olyan klub kvalifikálta magát a nyolcaddöntő mezőnyébe, amelyik nem a klasszikus nagy ligák valamelyikében szerepel.