A sorozat következő alkalmával, január 22-én 17 órai kezdettel a Katona József Színházban Seres Gerda újságíró Hargitai Iván rendezővel, Pass Andrea író-rendezővel és Závada Péter író, költő, fordító dramaturggal együtt keresik arra a választ, hogyan fogadja a kortárs magyar drámát a kortárs magyar színház. Más a kortárs magyar dráma helye van a kőszínházban és a független szcénában? Vannak-e kortárs magyar sikerdrámák? Várják-e a nézők a kortárs magyar írók új drámáit? És a rendezők, igazgatók? Az ingyenes beszélgetés helyszíne a Katona József Színház előcsarnoka. Az esemény a Kultú, a Magyar Színházi Társaság és a Jó kérdés Facebook-oldalain élőben követhető, a későbbiekben a Magyar Színházi Társaság YouTube-csatornáján visszanézhető. Jó kérdés: A fenntartható látvány – kultúra.hu. Az aktuális járványügyi előírások figyelembevételével rendezett beszélgetéssorozat az NKA támogatásával valósul meg. CÍMKÉK: Hargitai Iván Jó kérdés Magyar Színházi Társaság Pass Andrea Seres Gerda Závada Péter
Number of items: 1. Szakonyiné Seres, Gerda (2016) Szakonyi Károly Adáshiba és Sarkadi Imre Oszlopos Simeon című drámáinak aktualitása. (A szövegek az új bemutatók tükrében). Other, Szegedi Tudományegyetem. This list was generated on Fri Apr 8 00:54:30 2022 CEST.
A kortárs magyar dráma helyzete Jó kérdés - Katona József Színház, január 22.
Az 1934-ben Kolozsvárott megjelent mű országos hírnevet szerzett neki, de egyúttal nagy vihart is kavart. A magyar irodalom jeles és kevésbé jeles alakjait ugyanis leemelte a piedesztálról, emberközelbe hozta őket és műveiket, csodálat és megrendültség helyett szeretetteljes iróniával, olykor humorral írt róluk. Nem kevésbé olvasmányos, s nem kevésbé "szentségtörő" az 1941-ben megírt A világirodalom története sem, amely a második világháború után nem kis zavart okozott a szovjet fejezet miatt, s csak 1957-ben jelenhetett meg újra. Leghíresebb és legnépszerűbb regénye az Utas és a holdvilág 1937-ben jelent meg. A nácizmus térhódításával az egyébként katolikus hitben nevelkedett Szerb Antal számára kezdtek beszűkülni a lehetőségek. Állásából elbocsátották, a Magyar irodalomtörténetet indexre tették, 1943-ban, majd 1944 júniusában munkaszolgálatra hívták be. Előbb Pesten dolgoztatták, ebben az időben állította össze – Nemes Nagy Ágnes segítségével – utolsó művét, a Száz vers című gyűjteményt.
A bábok többségétől három alak élesen elkülönül. Szerb Antal Minka névre hallgató rózsaszínű barlangi gőtéje – akinek segítségével a gyerek-Havasréti eljut Balfra, Tóni bácsihoz (szellemes és szép bábos megoldás, ahogy az írógép hengerén, akár a személyvonaton ülnek és a soremelő nyomkodásának ütemére zötykölődnek) –, a könyvben is szereplő lefejezett lovag és annak horrorisztikusan külön megjelenő feje, valamint egy katonasapkából, uniformis-darabból és bakancsból szerkesztett nyilas suhancé. Fotók: Éltető Anna. A képek forrása: Budapest Bábszínház A darabbeli alakok – miként egy krimiben megszokott – kevéssé egyénítettek, emiatt a színészek is egy-egy jellemvonás kiemelésével vázolják fel a figurákat. A történet bonyolítása a tanárt és Szerb Antalt egyaránt megelevenítő Ács Norbertre hárul, aki színészi energiával, kreativitással és intellektuális felkészültséggel teljesíti e feladatot. Ebben egyenrangú társa Spiegl Anna, aki Mersz Inez nyomozót játssza, egyszerre felmutatva a típusfigurát és annak paródiáját – számos humoros pillanatot szerezve a nézőknek.
Szerb Antal - Magyar irodalomtörténet Áru állapota Használt Kikiáltási ár 600, -Ft Cikkszám: #4961959 Aukció kezdete: 2022-03-20 17:14:41 Lejár: 17 nap, 0 óra Mennyiség: 1 db. Elkelt: 0 db. Kattintások: Áru helye: Zala megye / Magyarország Szállítás: Fizetési mód: előre átutalással Termék leírása Magvető Bp. 1959. 539 o. Vászonkötésben, sajnos a 470-es oldalaktól már szöveget is érintő ázásnyomokkal az alsó részen. A képen látható állapotban. 160 Vásárlás előtt kérem, kattintson az "ismerj meg" jelre. Tájékozódhat a fizetési, postázási feltételekről. Köszönöm. Kérdezzen az eladótól!
Az író Olaszországban / Fotó: OSZK Kiemelkedő munkásságáért 1935-ben megkapta a Baumgartner-díjat, majd munkásságának elismeréseként a szegedi egyetem tanára lett. Az író bonyodalmas szerelmi élete Míg gimnáziumi évei alatt nem annyira nyitott a lányok felé, egyetemistaként már egyszerre 3-4 lánynak is udvarolt, akiket gyakran ostromolt szebbnél szebb szerelmes sorokkal. Egyetemista évei alatt ismerte meg egyik csoporttársát, Lakner Klárát is, akibe hamar beleszeretett. A lányt hiába ostromolta, ő nem viszonozta a fiú érzéseit, így Szerb Antal érdekes döntésre szánta el magát: feleségül kérte Klára húgát, Lakner Amáliát (Lilit). 1925-ben össze is házasodtak a nála öt évvel fiatalabb lánnyal, akivel nagyon hamar el is váltak. A viharos szerelmi történet itt még nem ért véget: pár évvel később ismét összeházasodtak, majd az előző alkalomhoz hasonlóan, fél éven belül elváltak. Szerencsétlenül alakuló házasságaik gyümölcse egy kislány, Judit lett, akit Lili szülei neveltek fel. 1938-ban, a sok sikertelenség után azonban rátalált a szerelem és elvette Bálint Klárát: a nála 12 évvel fiatalabb lány irodalomtörténész nagybátyja Osvát Ernő, a Nyugat szerkesztője volt és ő mutatta be őket egymásnak.
Pálfy Eszter azt is elárulta, hogy egyébként Szerb nemcsak korábbi tanulmányaiból épített be részeket a szövegbe, de még az Utas és holdvilágból is megtalálunk egy bekezdést, csak éppen Mihály dilemmája ott Paul Valéryvel kapcsolatban merül fel. A beszélgetés végén arról volt szó, miért volt szükség arra, hogy most újra megjelenjen ez a kötet. Pálfy Eszter elmondta, A világirodalom története 1941-ben jelent meg először, a mostani kiadás ezt a szövegváltozatot veszi alapul. Az első megjelenés óta hányattatott sorsa volt a könyvnek. A 40-es években több kiadása megjelent, de történt egy jelentős változtatás: A mai orosz irodalom címet viselő fejezet áldozatul esett a politikai-ideológiai szempontoknak. De nemcsak egyszerűen cenzúrázták, hanem újraíratták ezt a fejezetet Lányi Saroltával. Az 50-es években aztán túl propagandisztikusnak ítélték ezt a megoldást, így amikor 57-ben újra megjelent, egyszerűen kihagyták az orosz irodalomról szóló fejezetet és a függeléket, ami a kisebb európai országok irodalmáról szólt.
1944 novemberében Sopron mellé, előbb Fertőrákosra, majd Balfra vitték. Innen felesége és befolyásos ismerősei kétszer is próbálták megszöktetni, de ő nem hagyta magára vele együtt szenvedő barátait, írótársait, Sárközi Györgyöt és Halász Gábort. Az állandó nélkülözéstől, a kemény munkától és ütlegeléstől legyengült írót végül 1945. január 27-én egy nyilas keretlegény puskatussal agyonverte. Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon. Nemes Nagy Ágnes zsidómentő volt A költő január 3-án lett volna 98 éves. 1997-ban Világ Igaza díjat kapott a Jad Vasemtől.