Az atomok szerkezete: az atomnak két fő része van: atommag, kétféle részecskéből épülnek fel: proton: tömege és pozitív töltése van, a periódusos rendszerben a rendszám megmutatja, hány darab van belőle. neutron: töltése nincs, tömege van, a periódusos rendszerben a protonnal együtt darabjainak száma a tömegszámot adja. elektron: tömegük igen kicsi és negatív töltésük van. Különböző sugarú pályákon keringenek, ezeket a pályákat héjaknak nevezzük. A héjakat az atommagtól 1 – 7-ig számozzuk, ez lesz a periódus szám, amelyet a periódus rendszer baloldali függőleges oszlopában van feltüntetve. A kémiai reakciókban azok az elektronok vesznek részt, amelyek a külső elektronhéjon helyezkednek el. Ezek a vegyérték elektronok. Az atom többi része az atomtörzshöz tartozik – nem vesznek részt a kémiai reakciókban. Kémia periódusos rendszer nem elérhető. Az atomtörzset az atommag és a belső, lezárt alhéjak alkotják. Hirdetés Egy-egy elektronhéjon annyi elektron keringhet, ahány elfér rajta. Férőhely szempontjából az egyes elektronhéjakon szigorúan meghatározott számú elektron kering: az első héjon 2 elektron, a másodikon 8 elektron, a harmadikon 18 elektron, stb.
Meghatározás Elsősorban kémiatanárok számára összeállított digitális tananyag gyűjtemény, amelyek esetenként más természettudományos tárgyakat oktatók számára is hasznosak lehetnek. Ön azt választotta, hogy az alábbi linkhez hibajelzést küld a oldal szerkesztőjének. Kmia periódusos rendszer . Kérjük, írja meg a szerkesztőnek a megjegyzés mezőbe, hogy miért találja a lenti linket hibásnak, illetve adja meg e-mail címét, hogy az észrevételére reagálhassunk! Hibás link: Hibás URL: Hibás link doboza: Periódusos rendszer Név: E-mail cím: Megjegyzés: Biztonsági kód: Mégsem Elküldés
Az ilyen zárt szerkezet (1s 2, illetve n s 2 np 6, ha n ≥ 2) igen stabilis, ezért ezek az elemek kémiai reakcióra nem hajlamosak. Az első periódusba tartozó hélium és a második periódusban lévő neon külső héja teljesen telítődött. Nem véletlen, hogy ezeknek az elemeknek máig sem sikerült egyetlen vegyületét sem előállítani. A nemesgázok felhasználása széleskörű. A héliumot nem gyúlékony, kis sűrűségű gázként korábban léghajók töltésére használták. Ma meteorológiai léggömböket töltenek meg vele, illetve cseppfolyós állapotban igen alacsony (4 K körüli) hőmérséklet biztosítására hűtőközegként, valamint mélytengeri búvárok légzőkészülékében nitrogén helyett alkalmazzák. Az argont inert (reakcióképtelen) gázként például magas hőmérsékletű fémkohászati eljárásoknál használják. Az argontermelés 1993- ban az USA-ban elérte a 716 ezer tonnát. Periódusos rendszer a kémiában. A nemesgázok közül legismertebbek a xenon vegyületei. Fluoridjai erős fluorozó szerekként használatosak szerves kémiai reakciókban, oxidjai közt pedig erős oxidálószereket ismerünk.
Nézzük meg milyen lenne az Antarktisz felszíne, ha nem borítaná jég! Ősi város az Antarktisz alatt? Érdekességek az Antarktiszról dióhéjban. Az Antarktisz más néven Déli-sarkvidék. Sokszor nevezik a világ legnagyobb sivatagjának, mert éghajlata rendkívül száraz. Átlag hőmérséklete télen –40 °C és –70 °C között alakul, míg nyáron –15 °C és –35 °C között mozog. Azért mégse gondoljuk hogy itt soha nincs jó idő, hiszen a kontinens egyes partvidékein nyáron akár plusz Celsius-fok is előfordulhat. A szél akár a 320 km/h is lehet. A jég átlagos vastagsága megközelítőleg 2000-3000 méter. Az antarktiszi jég térfogatát kb. 29 millió km³-re becsülik és az Antarktisz jegében található a Föld vízkészletének 97%-a. Antarktisz a Föld legvulkanikusabb helye. Déli sarkvidék éghajlata ppt. Több tava is van, például az egyik a Vosztok-tó édesvizű és a legnagyobbika annak az eddig ismert 150 tónak, amelyek az Antarktisz jégpáncélja alatt találhatóak. Az kutatók már évtizedek óta próbálkoztak a fúrással a tó vizéhez érni. Végül is sikerült.
A ragadozók, akkor megkülönböztetni farkasok és sarki rókák. A sarki medvék kedvelik az állatok húsát a tengeri halak számára. Emellett az Északi-sarkvidéken élő ermin, wolverines és gophers hosszú farkú. A legtöbb madár fészkel a tundrában. Ezek leggyakrabban vándorló fajok. Az Északi-sark vizein élő sárgarépák és pecsétek, valamint narwhals, beluga bálnák, gyilkos bálnák és fésült bálnák. Hőmérsékleti értékek Az egyik leghidegebb és leghidegebb alkatrésza sarkvidék. Nyáron itt a hőmérséklet ritkán nő nulla foknál. Ezen a területen alacsony a sugárzás egyensúlya. Gleccserek, havas sivatagok, tundra vegetáció érvényesülnek. Télen a legmelegebb hónap januá átlagos hőmérséklet a sarkvidéki, ezúttal között mozog -2 és -5 fok. Mi a különbség az antarktisz és az arktisz között?. Szomszédos vizekben sokkal hidegebb, mint a levegő. A Barents-tenger a hőmérséklet -25 ° C, a grönlandi és Chukotka - -36 ° C, a kanadai és a szibériai medencében - le -50 ° C-on a legkisebb arány figyelhető meg az északi zónában a terület. Ott, a hőmérséklet gyakran eléri -60 fok.
"Lenyűgöző leletekre bukkantunk" - mondta Mercury című lapnak nyilatkozva a kutatókat vezető Henk Brinkhuis holland geológus, az utrechti egyetem pollenelemzéssel foglalkozó professzora a tasmániai Hobart kikötőjében. "Mondjuk úgy, hogy egy olyan történelemkönyvben olvasunk, amelyet valami igazán furcsa nyelven írtak" - magyarázta. Brinkhuis azzal indokolta lelkesedését, hogy a kőzetminták és az üledék elemzésének segítségével jóval korábbra lehet visszamenni az Antarktisz klímájának vizsgálatában. "A déli földrész jegének vizsgálatával 900 ezer évre visszamenőleg kutathatunk. Azt hiszem, ez a maximum. Hogyha ennél korábbi állapotról akarunk adatokat nyerni, akkor a tengerfenék üledékében megőrzött mikrofosszíliákat, például virágpor- vagy algamaradványokat kell megvizsgálnunk" - nyilatkozta a geológus az ausztrál ABC rádió déli hírműsorában március 12-én. A felszínre hozott mintákat már a kutatóhajó laboratóriumban elemezték. Szubtrópusi éghajlat volt az Antarktiszon. Az 53 millió éves réteg alapján megállapították, hogy akkor szubtrópusi éghajlat uralkodott az Antarktiszon, vagyis az évi középhőmérséklet 10-20 C fok között mozgott.
Bárhogy is van, a mostani jégminták mégis azt bizonyítják, hogy a légköri változékonyságnál sokkal nagyobb időskálán történnek - bizonyos időcsúszással - ellentétes változások a két sarkvidék hőmérsékletében, így a változások közötti kapcsolat magyarázatát a légkörnél jóval nagyobb tehetetlenséggel bíró közegben kell keresni. A jégmintát elemző kutatócsoport meggyőződése, hogy igenis a mélytengeri hőáramlások jelentik a felfedezett kapcsolatot Grönland és az Antarktisz klímája között. A fáziseltolódásra pedig egyszerű magyarázatot javasolnak. Alaposan tanulmányozva az idősort megfigyelték, hogy határozott lineáris összefüggés áll fenn az egyes hirtelen grönlandi változások és az antarktiszi melegedések mértéke és időtartama között. Ezek alapján a jelenséget úgy képzelik el, hogy a grönlandi melegedések időtartama alatt fokozatosan gyengül az áramlások észak felé történő hőszállítása, ami végső soron növeli a déli féltekén maradó hőmennyiséget. A kutatók remélik, hogy új tényadataik a klímamodellek fejlesztéséhez nagy segítséget nyújtanak.
E röpképtelen bogarak a tengerpartra sodródott állati és növényi maradványokat fogyasztják. Növényvilága Az Antarktiszon alig van növényi élet, kivéve egy nagyon keskeny tundrasávot. Csupán néhány epilitikus zuzmó tenyészik az enyhébb, part menti területek szikláin. A jégtakaróban néha megjelenő olvadási lyukakban hóalgák is megtelepedhetnek, de ez nem túl gyakori. A kontinensen csak két virágos növény él: az antarktiszi sédbúza (Deschampsia antarctica) – és a felemásvirágú szegfű (Colobanthus quitensis)