8 Angol krimi (2003) Elinor Carlisle, egy gyönyörű, fiatal, társasági hölgy a bíróság előtt áll. A vád: kettős gyilkosság. Minden bizonyíték ellene szól. Miért van hát, hogy Poirot mester - aki a karzatról figyeli a tárgyalást - mégsem a bizonyítékoknak, hanem saját megérzésének hisz. Eszerint pedig a nő ártatlan. Felkeresi Elinort, aki felidézi a régi időket, amikor még szerelmes volt, újdonsült mennyasszony, Rody Winternek, unokafivérének jegyese. Poirot: A szomorú ciprusfa • TvProfil. Ám a felhőtlen boldogságot egy váratlan esemény megzavarta: névtelen levél érkezett és olyan hírt közölt, amely árnyékba borította boldogságukat és baljós eseményeket jósolt a közeljövőre. Mikor lesz a Poirot: A szomorú ciprusfa a TV-ben? A Poirot: A szomorú ciprusfa című műsor jelenleg egyetlen TV csatornán sem lesz a közeljövőben. Ha értesülni szeretnél róla, hogy mikor lesz ez a TV műsor, akkor használd a műsorfigyelő szolgáltatást!
0 videó - 2003 Elinor Carlisle, egy gyönyörű, fiatal, társasági hölgy a bíróság előtt áll. A vád: kettős gyilkosság. A szomorú ciprusfa. Minden bizonyíték ellene szól. Miért van hát, hogy Poirot mester - aki a karzatról figyeli a tárgyalást - mégsem a bizonyítékoknak, hanem saját megérzésének hisz. Eszerint pedig a nő ártatlan. Felkeresi Elinort, aki felidézi a régi időket, amikor még szerelmes volt, újdonsült mennyasszony, Rody Winternek, unokafivérének jegyese. Ám a felhőtlen boldogságot egy váratlan esemény megzavarta: névtelen levél érkezett és olyan hírt közölt, amely árnyékba borította boldogságukat és baljós eseményeket jósolt a közeljövőre.
SZENT LÁSZLÓ FÜVE – Erdélyi népmonda nyomán – Hatalmas termetű volt Szent László király, egy fejjel kimagaslott vitézei közül. Harcban olyan volt, mint a bátor oroszlán, békében meg olyan, mint a kegyes pásztor. Egykor ezt énekelték róla: Üdvöz légy, kegyelmes Szent László király, Magyarországnak édes oltalma, Szent királyok közt drágalátos gyöngy, Csillagok között fényességes csillag. Amikor a pestis, a döghalál pusztítani kezdett, az egész nép László királyhoz futott, mindenki tőle várt segítséget. Mint a juhok a jó pásztorhoz, úgy tódultak a király sátorához. Szent László pedig Istenhez könyörgött, tőle várt segedelmet. Isten egy éjszaka álmot küldött a királyra. Egy angyal jelent meg a szent király előtt, és azt mondta neki: – Vedd íjadat és tegzedet, menj ki sátrad elé, és minden célzás nélkül bocsásd el nyílvessződet. A vessző megmutatja, mit kell tenned. Amikor László király felébredt, hozatta íját és tegzét, kilépett sátrából, felhúzta íját, aztán célzás nélkül elbocsátotta a nyílvesszőt.
Felhasználása [ szerkesztés] Régen pestises betegek kezelésére is használták. Gyökere gyomorerősítő, étvágygerjesztő, lázcsillapító hatású. Gyomor- vagy nyombélfekély esetén nem volt használható. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] MNH. 1999: A magyar növénynevek helyesírási szabályai. In Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 1999. 14–24. o. ISBN 963 9121 22 3 Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 246., 383. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999] Gyógynövényhatárzó - Szent László tárnics (2013. 02. 04) Archiválva 2012. május 16-i dátummal a Wayback Machine -ben Plants For A Future - Gentiana cruciata (2013. 04) Elterjedés (2013. 04) Terra Alapítvány (2013. 04) Gyógynövények-Gyógyteák Elnevezések (2013. 04) Székelyderzs - Szent László legendája (2013. 04) m v sz Védett növények felhasználása Védett növények felhasználása engedélyhez kötött! Idézet az 1996. évi LIII., a természet védelméről szóló törvény 42.
Elterjedése [ szerkesztés] Európa nagy részén (kivéve Nagy-Britanniát, a skandináv országokat és Portugáliát) és Ázsia nyugati részén él. Kedveli a meszes talajt, erdőszéleken, bokros, füves területeken él. Magyarországon többek közt a Gödöllői-dombság, valamint a Cserhát területén él, valamint a Mátrában is megtalálhatóak állományai. [3] [4] [5] [6] [7] Megjelenése [ szerkesztés] Évelő lágyszárú növény, hajtása felálló, legfeljebb fél méter magas. Levelei ülők, lándzsa alakúak, keresztben állnak, ép szélűek. Virágai sötétkék színűek, kétivarúak. Pártája forrt szirmú, 4 sziromból áll. Júniustól augusztusig virít. Termése tok. Kulturális jelentősége [ szerkesztés] Magyar elnevezése onnan ered, hogy amikor Szent László király táborában a katonák között pestis tört ki, a király Istenhez könyörgött. Éjjel megjelent egy angyal álmában, aki azt mondta neki, hogy menjen ki a sátor elé és célzás nélkül lője ki nyílvesszőjét. A nyílvessző egy tárnicsot fúrt keresztül, amelyből kenőcsöt készítettek, és ez megmentette az embereket a haláltól.
(növ., Herba Sancti Ladislai, Ladislaikraut), a Gentiana orvosi használatu fajainak régi neve. Párizpápai kétfélét emleget: 1. egyszerüen Sz. (gentiana maior), l. Gentiana; 2. kis-Sz. (orvosi latin nyelven cruciata) vagy kigyófű, kigyónyelvü fű, keresztfű, keresztes gyökér, likancgyökér, likatos gyökér, ma keresztes tarnics (G. cruciata L. ), melynek virága négyestagu. A mondával az utóbbi jobban egyezik, meg gyakoribb is, mint amazok. (L. László füve. ) A Sz. -t némelyek a hasonlóbb Campanula fajjal összetévesztik. Forrás: Pallas Nagylexikon Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
– II. A király pedig űlt a földnek porában, Bűnbánatot tartván néma sátorában; Megszaggatta szárnyát gyászos köntösének, Koronája helyét hamuval hinté meg. Fenn szóval könyörge. Én uram Istenem! Könyörűlj, könyörűlj veszendő népemen; Ontsd ki rám, ha tetszik, méltó haragodat: Csak népemről vedd le sujtoló karodat. Igy könyörge László, magyarok királya. Hát ime! tömérdek nép tolong hozzája: Férfiak, asszonyok, vének és gyermekek, Mint sirból kijáró halvány kisértetek. Zúgó mormolásuk hallik már előre, Mintha messzi földről sáskafelleg jőne, Vagy mint, ha föld alól mennydörgést hallani S mond a pásztor: no lesz az éjjel valami! A hogy közeledtek, nőttön nőtt a lárma, A király felállott, a népet bevárva; Nem ijedt ugyan meg, nem szokása félni, De mégsem tudá a dolgot mire vélni. Hiába tolultak a király elébe, Hiába volt mindnek hangos a beszéde, És hiába hallott a király oly sokat: Egy csöppet sem érti zajos panaszukat. Végre egy kiállott s telt torokkal szóla: Atyafiak, mondá, halgassunk a szóra, Ne beszéljünk ezren, ugy sohsem lesz vége, Nem figyelhet mindre király ő felsége.
És mint szózatot, mely a pusztában kiált, Hallák imádkozni a felséges királyt: "Hatalmas Uristen! seregeknek ura! Haragod e népre ne gerjedjen ujra. "Oh, ne vond el tőlük lelkednek világát, Inkább orvosold meg elméik vakságát; Nagy Isten! mutasd meg erejét csudádnak: Teremts csodát nekik: hisznek, mikor látnak. " Még soká könyörge, mert mozgott a szája Nézvén a magas ég domboru boltjára: Megnyitá azt Isten és látást mutatott, De amit a király csak maga láthatott. A nép pedig bámul a kegyes királyra, Hamutól megőszült fedetlen hajára, Nézi, nézi, hát csak azon veszi észre, Hogy világosság száll a király fejére. Megdöbbent a mellök, hajuk felborzadott, Egy szilaj hidegség a szivükhöz futott, Térdre hulladoztak és úgy könyörgének A nagyhitű király erős Istenének. III. A király, végezve buzgó könyörgését, Vissza sátorába intézte menését, Elvonult a sátor benső rejtekébe, Künn maradt ellenben térdepelő népe. Ott letette a gyászt, bibor köntöst vett fel. Szög haját megkente illatos kenettel, Arany koronáját a fejére tette, Aranyos kéziját balkezébe vette.
I. Ezer év után még nem irtak nyolczszázat Hanem legfölebb csak nyolczvan-egynehányat, Mikor László király, magyarok királya, Pogány kun hadakkal háborúba szálla. Nagy volt a vérontás, folyt a vér, mint patak, Tőle a vizek is mind megáradtanak, A mező sik-vér lett, mint valamely tenger, Sziget benne a sok halomra ölt ember. Kivel sebje nem birt, az vérbe fúladott, A félig elevent megfojtá a halott. Elveszett a kun mind, vagy esett rabságba, Egy maradt hirvinni messze Kunországba. Fényes győzödelem, zsákmány sok és gazdag: A magyar vitézek ezeken osztoztak; Osztoztak, lakoztak, nagy vigan valának, Itták áldomását a nehéz csatának. A király ellenben csöndes sátorában Buzgón imádkozva térdepelt magában, Fényes győzedelmét nem tartá övének, Hálát adva érte Ura-istenének. De nem hallgatá meg a felséges Isten, Véres háborúkban mikor kedve nincsen, Véres háborúkban, emberáldozatban Hogy gyönyörködhetnék a jó Isten abban. Hiába, hogy a vért szomjas föld feliszsza, Boszúért kiált az az egekre vissza, S jaj annak a népnek, vétkezett az sokat, Kit a boszuálló Isten meglátogat!