Március 15-e a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete. Munkaszüneti nap 1989-ben volt először, 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep. Programok Március 15-én, kedden – a hagyományoknak megfelelően – Magyarország nemzeti lobogójának ünnepélyes felvonásával kezdődnek a központi programok a Parlament előtt 9 órakor. Március 15 munkaszuneti nap 4. Ezt követően ingyenesen lehet megtekinteni a Szent Koronát az Országházban. A Békemenet 12 órakor kezdődik az Elvis Presley téren, majd a Szent István körúton, a Bajcsy-Zsilinszky úton és az Alkotmány utcán át éri el a Kossuth Lajos teret. A Parlament előtti Kossuth Lajos téren lesz délután 3 órakor a díszünnepség, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök mond beszédet. Az ünnepséghez – a szervezők kérésére – csatlakozik a Békemenet is. A Várkert Bazár és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum is egész napos programokkal várja a családokat. Ingyenesen lehet megnézni a Szent István-termet és a Hauszmann-sztori kiállítást, továbbá az Új világ született kiállítást is a Déli Palotákban, továbbá ingyenesen meg lehet tekinteni a pénteken megnyílt Gábor Áron rézágyúját a középpontba állító Lészen ágyú című tárlatot.
[1] Az olyan foglalkoztatásra, amely a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben történik, a 2012. évi I. törvény 102. § (3) bekezdése megfelelően irányadó. [1] Törvényben meghatározott munkaszüneti napok Magyarországon [ szerkesztés] A munkaszüneti napokat a munka törvénykönyve határozza meg. [2] Ezek szerint munkaszüneti napok minden évben: január 1. – Újév március 15. Március 15 munkaszüneti napoleon. – 1848-as forradalom évfordulója Nagypéntek [3] Húsvéthétfő [4] május 1. – A munka ünnepe Pünkösdhétfő [5] augusztus 20. – Államalapítás ünnepe október 23. – 1956-os forradalom évfordulója november 1. – Mindenszentek december 25 - 26. – Karácsony Munkavégzés a munkaszüneti napokon Magyarországon [ szerkesztés] Munkaszüneti napra rendes munkaidő a 101. § (1) bekezdés a)-c), g)-h) pontban meghatározott esetben osztható be. [6] A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha a) a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy b) baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor.
– Karácsony (a Fenyőfa ünnepe) A Kádár-korszakban [ szerkesztés] A Kádár-korszakban (1957-től 1989-ig) március 15-e csak 1957-ben volt munkaszüneti nap, viszont november 7-ét csak 1961-től ünnepelték ismét. A munka ünnepe egynaposra rövidült, ugyanakkor a karácsony (fenyőünnep) ismét kétnapos lett. A húsvétot és a pünkösdöt újra ünnepelték, azonban az utóbbi 1992-ig csak egynapos volt. A korszak munkaszüneti napjai: január 1. húsvéthétfő április 4. május 1. augusztus 20. november 7. december 25-26. [10] A rendszerváltás után [ szerkesztés] A rendszerváltás után megszűntek a szocialista ünnepek (április 4. Már szombaton elkezdődnek a március 15.-i programok | 168.hu. és november 7. ), helyettük viszont a két nagy magyar forradalom emléknapja (március 15. és október 23. ) lett munkaszüneti nap. 1993-tól pünkösdhétfő, 2000-től Mindenszentek, 2017-től pedig a nagypéntek is munkaszüneti nap lett. Az Országgyűlés 2018-ban tervbe vette, hogy a munkaszüneti napok közé felveszi december 24 -ét is, ám ezt később leszavazták, [11] így végül mégsem lett munkaszüneti nap.
Ha egy hónapban 21 munkanap és egy munkaszüneti nap van, a havi bér – tegyük fel: 176. 000, - Ft – ugyanannyi, mint abban a hónapban, amelyben 22 munkanap van és nincsen munkaszüntei nap (tehát szintén 176. 000, - Ft). Más a helyzet ugyanakkor az óra- vagy teljesítménybérezésben részesülő munkavállalók esetében, hiszen ők ténylegesen "eleshetnek" a munkaszüneti napra eső munkaórák számától, amennyiben a munkaszüneti nap hétközbenre esik és a munkajogi szabályok alapján rendes munkaidőre nem oszthatóak be e napra. A fenti példánál maradva, egy teljes munkaidős (napi 8 órás) munkavállaló egy 22 munkanapos hónapban 22 x 8, azaz 176 órát dolgozik és megkapja az erre járó munkabérét (1. Kezdődnek a március 15-i központi programok | Demokrata. 000, - Ft-os órabérrel számolva 176. 000, - Ft-ot). Ha azonban egy hónapban 21 munkanap és egy, például szerdára eső munkaszüneti nap van, csak a 21 x 8 órára, 168 órára kapná meg az órabéres munkavállaló a bért (168. 000- Ft lenne) – ez nyilvánvalóan méltánytalan lenne, hiszen nem a munkavállalónak felróható az, hogy egy munkaszüneti nap van a hónapban.
Források [ szerkesztés] 2012. törvény a Munka Törvénykönyvéről Jegyzetek [ szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Munkanap További információk [ szerkesztés] 18/2015. (VI. 29. ) NGM rendelet A 2016. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről
A francia forradalom idején a kokárda kiemelt szerepet kapott, azonban Magyarországon vált igazán meghatározó jelképpé. Megjelenése Petőfi Sándor költőhöz kötődik, aki azt írta naplójában, hogy amíg ő a Nemzeti dalt írta, felesége a másik asztalnál nemzeti fejkötőt varrt magának. Szendrey Júlia ezen az estén készítette el a férjének az első magyar kokárdát. Így lesznek nyitva az üzletek a március 15-höz kapcsolódó ünnepi hétvégén. A kokárdát, amely Petőfi tulajdonában volt, a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik. A kokárda nemzeti összetartozásunk szimbóluma. Fotó: Másnap Laborfalvi Rózával, Jókai Mór feleségével együtt sok kokárdát osztottak szét a forradalmi tömegben, akik azt a szívük felőli oldalon viselték kabátjuk mellrészén, vagy annak hajtókájára tűzték. Jókai Mór este, a Nemzeti Színház Bánk bán előadásán felszólította a közönséget, hogy viseljenek kokárdát. Petőfi kokárdáján a belső kör zöld, a középső fehér, a külső piros volt, de a történészek azóta is sokat vitáznak azon, hogy vajon mi is a helyes sorrend. Vannak, akik szerint a nemzeti zászlónk színsorrendje alapján a zöldnek kellene kívül, a pirosnak belül lennie, azonban még manapság is él mindkét vélemény, és emiatt mindkét típusú kokárda kapható.
Létrehozva: 2012. december 29. | Utoljára frissítve: 2019. április 02. A Dobó teret az 1907-ben felállított Dobó István szobor díszíti, amely Stróbl Alajos alkotása. Eger, Dobó tér 7.sz. társasház támogatása. A szoborcsoportot 2014-ben teljes körűen restaurálták. A főtér dísz- rendezvény- és közösségi térként is funkcionál, jelenlegi formájában 2014. szeptemberében készült el, burkolata gránit és más természetes kő. A tér átalakítása során díszvilágítással, intelligens szökőkúttal, számos kiülővel gazdagodott. A Dobó tér Vár látképével és a megújult Minorita templommal a nézelődni, felüdülni kívánó egriek és turisták kedvence. < Vissza
Séta Egerben EGER LÁTNIVALÓI Dobó tér A város fõtere a Dobó tér. Ez volt a város piactere a korábbi idõkben. A téren található a Minorita templom és a Városháza. Két szoborcsoport található a téren: a Vár felöli keleti oldalon Strobl Alajos Dobó István bronz szobra 1907-bõl és a Városháza elõtt tekinthetõ meg Kisfaludy Strobl Zsigmond Végvári harcosok címû szoborcsoportja 1967-bõl. A minorita templom (Dobó tér) Fõszékesegyház (Eszterházy tér 2. ) Fõ-, azaz Széchenyi utca és az egykori Káptalan, ma Kossuth Lajos utca torkolatában, a város díszterén, a Pyrker tér emelkedett magaslatán áll a Szent Mihály és Szent János evangélista tiszteletére szentelt székesegyház. Az ország második legnagyobb székesegyháza az egri Bazilika. Eger 1804-ben kapta meg az érseki rangot. Ezt követõen Pyrker János egri püspök megrendelésére Hild József tervei alapján épült fel. Eger dobó tér templom. A cisztercita templom A Széchenyi és a Bródy Sándor utca sarkán áll a volt cisztercita templom. A templom helyén eredetileg egy mohamedán mecset állt.
1_melléklet_Dobó tér 3_értékvizsgálat Rendelet-tervezet < Vissza
A Dobó tér az elmúlt években gyönyörűen megújult és vált a világ egyik legszebb terévé. Nyáron a rendezvények, a hűsítő szökőkút, télen az advent páratlan hangulattal várja a látogatókat. A Gárdonyi tér, a patak túloldalán levő Végvári vitézek tere és a Dobó tér egységes, összefüggő térsort alkot. A Centrum áruház parkoló helyén térburkolatot és kiemelt zöldfelületeket alakítottak ki, fákat telepítettek és elhelyezték a tér névadójának, Gárdonyi Gézának szobrát - Kutas László alkotását - kedvenc fája, egy jegenyefa alatt. Eger, Dobó István tér - Webkamera. Az Eger patak partját a vár felőli oldalon lépcsősre átalakították, e mögött helyezték el a Végvári harcosok néven ismert lovas szoborkompozíciót, mely Kisfaludi Stróbl Zsigmond műve. Szintén a Dobó István téren volt Eger belvárosi részének a bronz makettje Braille írással, az Eger városplasztika (Farkas Ádám 2006), mely 2015-re nyomtalanul eltűnt. A város főterének és környékének nagyszabású rekonstrukciója 2012-ben kezdődött, 2014-ben fejeződött be. A tér északnyugati oldalán levő ostorfa sor kiemelt zöldfelületekbe került, a határoló falakon ücsörgőknek nyáron kellemes árnyékot adva.
Létrehozva: 2012. december 29. | Utoljára frissítve: 2022. március 24. Közzétételi egység: a szerv vezetői Polgármester: Mirkóczki Ádám Telefon: 06-36/523-708 Elektronikus levélcím: Postacím: 3300 Eger, Dobó István tér 2. Alpolgármesterek: Minczér Gábor általános alpolgármester Telefon: 06-36/523-702 Farkas Attila Telefon: 06-36/523-703 Jegyző: Dr. Bánhidy Péter Telefon: 06-36/523-706 Fax: 06-36/523-779 Postacím: 3300 Eger, Dobó István tér 2. Aljegyző: Spisák György Telefon: 06-36/523-737 Irodák Adó Iroda vezetője: Korsós László telefon:36/523-720 Postacím: 3300. Eger, Dobó István tér 2. Gazdasági vezető: Juhász Tamás telefon: 36/523-759 Jogi és Hatósági Iroda vezetője: Dr. Eger dobó tér szilveszter. Nagy-Holló Eszter telefon: 36/523-780, Informatikai és Rendészeti Iroda vezetője: Erdei Gyula, telefon: 36/521-952, Postacím: 3300. Eger, Kossuth Lajos utca 28 Városüzemeltetési Iroda vezetője Gál Sándor, telefon: 36/523-745 Főépítész: Kacsó János telefon: 36/ 523-733 elektronikus levélcim: Vagyongazdálkodási Iroda vezetője: Szűcs Tamás, telefon: 36/523-730, Kabinet Iroda vezetője: Spisák György < Vissza