A Visegrádi vár A csodálatos Dunakanyar természeti környezetében, a Visegrádi-hegység magas sziklacsúcsától a folyó partjáig húzódik a Visegrádi vár. A vár elődje, amely a tatárjárás során pusztult el, a Sibrik dombon az egykori római tábor alapjaira épült. A történelem folyamán az itt lakó népek több erődöt is emeltek abból a célból, hogy a szoroson átvezető útvonalat az ellenőrzésük alatt tarthassák. A tatárjárás viszontagságos évei után a romhalmazzá vált ispánsági vár köveiből, IV. Béla építtette fel a hatszög alakú, vastag falú lakótornyot. A néphagyomány a tornyot később Salamon-toronynak nevezte el. A későbbi korokban Károly Róbert király ide helyeztette a fővárost és kibővíttette a várat. Itt került sor 1335 -ben a híres királytalálkozóra. Amíg IV. Nyártól ismét látogatható lesz a nagyvázsonyi vár » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Béla, az uralkodó, a Duna partján építkezett, felesége Mária királyné eladta ékszereit és az árukból a sziklacsúcson építtetett erődöt. A két várrészt a meredek hegyoldalon végighúzódó zárófal egészítette ki, amely a Duna partján álló Vízi-várig futott és ott őrtoronyban végződött.
A Várhegyen álló visegrádi vár része volt az Alsóvár is, amelyet most Salamon-torony néven ismerünk. 1529-ig Visegrád koronaőrző hely volt, a török időkben azonban óriási pusztítást szenvedett el a vár, '44-ben török kézre került. A szinte teljesen elpusztított vár helyreállítása az 1870-es években kezdődött, és napjainkban is tart. Séta a várban – Kiállítások és kilátópontok a vár területén A várban logikus sorrendben tudunk haladni a kiállítások és a kilátópontok között, így biztosan nem hagyunk ki egyetlen értékes helyszínt sem. A bejárattól felfelé sétálva máris a Szentendrei-sziget látványa fogad, amely nem csak meseszép, de igen különleges látvány is magas, illetve alacsony vízállás esetén is. Néhány lépéssel később kipróbálhatjuk, milyen, ha kalodába zárnak, és egy szöges trónon is helyet foglalhatunk. A gyerekek számára pedig különleges élmény, hogy kipróbálhatják, milyen a karjukon tartani egy élő sólymot. Visegrad vár története. A szabadtéri középkori hadieszköz bemutató kiállított tárgyai között hajítógépeket is felfedezhetünk.
század közepén. A harmadik tárlóban fegyverek, játékok, munkaeszközök és dísztárgyak sorakoznak. Figyelemre méltó egy csontból faragott, lovagfigurát ábrázoló orsópálca, egy csontból és egy ezüstből készített szobordíszes ládikaveret, egy háromhegyű, lovagi tornákhoz használt kopjacsúcs és több kerámia játékbaba-töredék. A hátsó fal mellett Zsigmond király és utódai korából származó tárgyak láthatóak. Az első tárlóban címerekkel és mérművekkel díszített kályhacsempék, valamint ajtó- és ablakszárnyak. A visegrádi palota története – Visegrádi Mátyás Király Múzeum. illetve ládák ránkmaradt vasalásai. A másik tárlóban különböző használati tárgyak sorakoznak. Érdemes megfigyelni egy I. Ulászló király korából származó leletet, amely a palota pénzverdéjében került elő. A rézzel ötvözött ezüstből készült fémlapkák a pénzverés során keletkezett hulladék, illetve félkész és kész pénzérmék darabjai. A bejárattól balra elhelyezkedő tárlókban Mátyás király és utódainak korából származó tárgyak találhatóak. Az első tárlóban fegyverek, egykor ruhákat, öveket, könyveket díszítő fémveretek és csontdíszek.
Képgaléria [ szerkesztés] A várról [ szerkesztés] A Fellegvár Vártorony Impressziók Madártávlatból (2010) Bejárat a Fellegvárba (2009) A kiállításról [ szerkesztés] Középkori fegyverek bemutatója A fellegvár kiállításának bejárata A Szent Korona másolata Visegrádon Mátyás király címere egy boltív zárókövén Macskabagoly a fellegvár kiállításán Források [ szerkesztés] A Fellegvár története Archiválva 2012. A visegrádi Fellegvár. augusztus 19-i dátummal a Wayback Machine -ben Visegrád - Múzeumok, műemlékek Archiválva 2012. június 24-i dátummal a Wayback Machine -ben Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára (11. ) Visegrád, Királyi palota (szerk.
Az 1560-as évek elejétől Wathay Lőrinc a vár kapitánya, ő védhette meg a töröktől az 1561-es ostromban. 1585-ben fia Wathay Ferenc (a híres énekeskönyv szerzője) is szolgált a várban. 1594-ben Győr elestét követően az őrség kardcsapás nélkül föladja a várat, de már 1598-ban sikerült visszafoglalni szintén kardcsapás nélkül. A vár 1619-ben Bethlen Gábor vezérei, Haller György és Fekete Péter előtt harc nélkül nyitotta meg kapuit. Az Esterházyak kezére 1636-ban részben, majd 1645-ben teljes egészében került. Az utolsó jelentősebb építkezések, átalakítások az Esterházyak idején zajlottak. A kuruc korszakban ismét többször gazdát cserélt a vár: 1683-ban Thököly csapatai szállják meg egy rövid időre, 1704-ben és 1705-ben II. Rákóczi Ferenc kurucai, akik 1709-ig lőszer és élelmiszerraktárként használták. 1709-ben a császári csapatok elfoglalják. Esterházy Ferenc győri főispán - a család hercegi ágának Fraknói várát példaképül véve - a korszerűtlen várat várkastéllyá alakítja. Ekkor lesz a régi omladozó kaputoronyból barokk óratorony.
A Fellegvár története A ma látogatható Fellegvár nem az első vár, amely itt épült. Az első vár, amely a tatárjárás során pusztult el, a Sibrik-dombon, az egykori római tábor alapjaira épült. A visegrádi kettős várrendszert 1250-1260 körül építette IV. Béla király és felesége Laszkarisz Mária királyné, a királynő hozományából. A vár a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állt. A későbbi korokban a fővárost ide helyező Károly Róbert király bővítette a várat, s itt került sor az 1335-ös híres királytalálkozóra is. A várat Luxemburgi Zsigmond idején tovább korszerűsítették, vélhetően ekkor készült el az asszonyház is. A Fellegvárat az Alsóvárral völgyzárófal kötötte össze, mely egésze a Duna partjáig tartott, majd ott őrtoronyban végződött. A völgyzárófalakon vezetett az a középkori, Esztergomból Budáig tartó út, melyet északon a kaputorony, délen pedig egy kapu zárt le. Mátyás király uralkodása idején a vár palotaszárnyait teljesen felújították. A várban az évszázadok során több alkalommal is őrizték a szent koronát a koronázási ékszerekkel, sőt egy rablási történet is fűződik Visegrádhoz: 1440-ben Erzsébet királyné megbízásából egyik udvarhölgye, Kottaner Jánosné innen rabolta el a szent koronát.
Károly-híd. A képen – az egyik bejárat Vysehrad Gótikus pince (kripta) A gótikus kripta négy darab töredéke IV. Károly uralkodása alatt épült paloták. 1420-ban a palotákat a husziták elpusztították és lerombolták. következő egy nyári jelenet. Üzemmód Vyshegrad mód: Január-március, november-december 9. 30 és 17. 00 között. Április-október 9. 30 és 18. 00 között. Hogyan juthatunk oda? A Visegrádra jutás egyszerű és egyszerű. Ha a metróban, akkor ez a С vonal és az azonos nevű állomás. Ha villamosok vannak, akkor útvonalak2, 3, 5, 7, 12, 14, 16, 17, 18, 20, 21, 24, 25, 52, 53, 54, 55 és állítsa le az Ostrčilovo náměstí-t. Belépés Vysehradba Vysehrad Prága térképén
A számok még ennél is többet mondanak: az emberek 15-20%-a, vagyis minden ötödik személy magas vérnyomásban szenved. Íme, miért kell feltennünk magunknak a kérdést: vajon nem én vagyok-e az a bizonyos ötödik? Romániában körülbelül 2. 000. 000 magas vérnyomásos beteg él, ezek közül egymillió tud a betegségéről (kb. 40%), a többi közül kb. 800. 000 majdnem semmit sem tesz annak érdekében, hogy kezelje/kezeltesse magát. A fennmaradó 200. 000 személy rendszeresen követi a vérnyomásérték változását, étrendi és gyógyszeres kezelést folytat annak érdekében, hogy vérnyomása ne haladja meg: a 140/70 Hgmm-t 40 éves kor alatt, a 150/80 Hgmm-t 41 és 65 éves kor között, illetve a 160/90 Hgmm-t 65 év felett, elkerülve a stroke következményeként fellépő bénulás veszélyét. A stroke figyelmeztető jelei Bizonyára észrevette, hogy ebben a rövid ismertetőben nagyon keveset foglalkoztunk a stroke tüneteivel, mégpedig azért, mert ezt a betegséget sokkal jobb megelőzni, mint kezelni. Enyhe stroke tünetei nőknél. Azonban, ha már egyszer a dráma kifejlődött, szörnyű következményeit nem lehet elkerülni.