- A lelki élet szempontjából nagyon fontos: a) napjában többször is lehetőség van a lelki áldozásra, akkor is, ha valaki képtelen szentáldozáshoz jutni, de akkor is, ha ténylegesen meg tudott áldozni; b) nem követ el szentségtörést az, aki tudja, hogy gyónnia kellene, de az adott helyzetben és időben nincs rá módja és lelki áldozást végez. Ha Ferenc valódi pápa lenne, erre kellett volna, hogy felhívja a figyelmet, és ezt a pasztorális gyakorlatot kellett volna előmozdítania, ha a rendezetlen házasságról akart tanítani, de a Sátán teremtett egy problémát, ahol eddig nem volt, hogy az Egyházat megossza, ami sikerült is neki. [1] II. János Pál, ENCYCLICAL LETTER, ECCLESIA DE EUCHARISTIA, lásd #34,, [2] [3]
Ugyanakkor rámutat arra, hogy az Eucharisztia fizikai vétele még nem jelenti azt, hogy a szentséget lelkileg is magunkhoz vettük, hiszen – ahogy a Trentói Zsinat Katekizmusa (vö. pars II, cap. 4, 50–51) fogalmazott – az komoly lelki előkészületeket és alázatot igényel. Krisztus Testét és Vérét alapvetően a szentáldozásban vesszük magunkhoz, ott találkozunk vele. Kivételes esetben, az ő kegyelmének szabad ajándékozásában bizakodva mégis imádkozhatunk a lelki áldozás kegyelméért. Főleg akkor, ha valamilyen rendkívüli okból nélkülöznünk kell a Szentség tényleges vételét. Szent II. János Pál pápa az Ecclesia de Eucharistia kezdetű enciklikájában 2003-ban így fogalmazott: "nagyon jó állandóan éleszteni a lélekben az Eucharisztia iránti vágyat. Ebből született a »lelki áldozás« gyakorlata, mely századok óta közismert az Egyházban, és a lelkiélet szent mesterei ajánlják. Jézusról nevezett Szent Teréz írta: »Amikor nem áldoztok és nem vesztek részt szentmisén, megáldozhattok lelkileg, ami nagyon hasznos... Így nagyon megerősödik bennetek a mi Urunk szeretete«" (34. pont).
XVI. Benedek pápa pedig a Sacramentum caritatis kezdetű szinódus utáni apostoli buzdításában emlékeztetett a régi keresztény szokásra, mely szerint, ha valaki nem járulhat szentáldozáshoz, akkor "jó ápolnia a Krisztussal való teljes egyesülés vágyát, például a lelki áldozás gyakorlatával" (55. pont). Ahhoz, hogy rendes körülmények között hatékonyan tudjon bennünk működni az a Krisztus, akit a kenyér színe alatt magunkhoz vettünk (sacramentaliter), ajánlott ébren tartani a lelkünket, és a lelki áldozás gyakorlata által készíteni a szívünket az ő hatékony befogadására. Most, hogy rendkívüli körülmények között, a komoly járványveszély miatt arra kényszerülünk, hogy a szentmiséktől és a szentáldozástól távol maradjunk egy időre, erőt meríthetünk a lelki áldozás régi keresztény szokásából. Tudatában annak, hogy a lelki áldozás nem helyettesíti a szentáldozást, jó szívvel ajánlom a lelki áldozás hagyományos imáját a nyitott templomokban való szentséglátogatás keretében vagy anélkül. * A lelki áldozás imája, melyet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia ajánl: Jézusom!
A nyilvános liturgia március 22-től, nagyböjt 4. vasárnapjától szünetel templomainkban. Azoknak a testvéreinknek, akik nem tudnak részt venni szentmisén, a lelki áldozást ajánljuk, melyről bejegyzésünkben bővebben olvashat. A lelki áldozás, az áldozás egyik módja, amikor fizikai módon nem tudja valaki magához venni az Oltáriszentséget, de lelkileg mégis elnyerheti a szentáldozás kegyelmeit. Erre a legjobb idő a plébánia templomban "nép nélkül" tartott szentmise, a déli harangszó alatti szentségi áldás vagy az élőben közvetített szentmise alatti áldozás ideje. Mondjuk el ezen imák valamelyikét: Jézusom! Hiszem, hogy jelen vagy a legméltóságosabb Oltáriszentségben. Mindennél jobban szeretlek és vágyom rá, hogy a lelkembe fogadhassalak. Mivel most nem tudlak szentségi módon magamhoz venni, jöjj, legalább lelki módon, a szívembe! Ne engedd, hogy elszakadjak Tőled! Vagy: Uram, Jézus Krisztus, hiszek Benned, imádlak Téged és szeretlek Téged teljes szívemből. Bánom minden bűnömet, mert szeretnélek magamhoz fogadni a szentáldozásban, hogy Veled élhessek.
A lelki áldozás nem helyettesíti az Oltáriszentséget – ez vitathatatlan. Azonban az Úr kegyelme végtelen, és az Ő hatalmának semmi nem szabhat gátat. Ha Ő a szentáldozás kegyelmeit meg akarja adni annak, aki azokat hittel kéri, akkor az is a hatalmában áll. Ezt bízzuk az Ő irgalmára. A szokás eredete az érett középkorra megy vissza. Petrus Lombardus (12. század) a Szentenciás könyv ének IV. részében találunk egy szakaszt ( distinctio IX. ), amely az Oltáriszentség vételének kétféle módjáról beszél, méghozzá Szent Ágoston alapján (Sermones 71, c. 11. n. 17). Lombardus szerint az Eucharisztia vételének két módja van: a szentségi mód ( sacramentaliter), ahogy igazak és gonoszok egyaránt veszik, illetve a lelki mód ( spiritualiter), ahogy csak a jók veszik magukhoz. A következő évszázadban Aquinói Szent Tamás beszélt az Eucharisztia lelki vételéről ( habere sacramentum in voto), melynek kapcsán másodlagos értelemben szólt a lelki áldozásról mint a Krisztussal való lelki egyesülés vágyáról (vö.
Vannak amik házilag készültek és vannak amik profi konyhában. Zöldséges karalábéleves - Receptkereső.com. Vannak köztük egyszerű, gyors receptek és vannak kissé bonyolultabbak. Vannak olcsó és költségesebb ételek is, de mindegyik finom és biztosan örömet szerez annak is aki készíti és annak is aki fogyasztja majd. A részletes keresőben számos szempont alapján szűrhet, kereshet a receptek között, hogy mindenki megtalálhassa a leginkább kedvére való ételt, legyen szó ünnepről, hétköznapról, vagy bármilyen alkalomról.
Megszórom finomliszttel, pirítom pár percig, azután meghintem pirospaprikával, elkeverem, felöntöm 1, 5 l vízzel, beleteszem a félbevágott paprikát és paradicsomot, a zeller zöldet, ha szükséges még sózom, borsozom és addig főzöm, amíg a benne lévők megpuhulnak... Forrás: Teljes elkészítés megtekintése >>> Oldaltöltési adatok: Eredeti oldal Ez az oldal generálási ideje: 1. 348049
Ügyfélszolgálat: info (kukac) Lendület a magyar gazdaságnak - lendület így az egészségünknek!