Orbán Viktor szerda reggel ünnepélyes keretek között átadta a Budapest II. kerületében fekvő hajdani Kádár-villa kulcsát II. Efrém Ignác szír ortodox pátriárkának, így az egyházellenes pártállam néhai vezetőjének rezidenciája az üldözött keresztény egyház használatába kerül – adta hírül Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár. A baráti találkozón a magyar kormányfő és a szír pátriárka mellett Nikodémus moszuli szír ortodox érsek, Timoteus damaszkuszi szír ortodox érsek, valamint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Azbej Tristan államtitkár is részt vett. II. Efrém Ignác pátriárka nagyrabecsülését fejezte ki a magyaroknak az üldözött keresztények érdekében tett erőfeszítéseikért, egyben köszönetet mondott az épület használatának felajánlásáért – mondta a sajtófőnök. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) fogadja II. Efrém Ignác szír ortodox pátriárkát (b) 2020. Kádár villa budapest city. december 16-án. Orbán Viktor ünnepélyes keretek között átadta a Budapest II.
( A legfrissebb hírek itt) Havasi Bertalan emlékeztetett: a magyar kormány a Hungary Helps Program keretében immár negyedik éve nyújt életmentő segítséget a hitük miatt üldöztetést szenvedő keresztény közösségeknek szerte a világon. A magyar támogatásnak köszönhetően valósultak meg a szír ortodox egyház szíriai, iraki, jordániai és libanoni humanitárius projektjei is, amelyek hosszú távon biztosítják a helyi keresztény közösségek szülőföldön való megmaradását. (Ez is érdekelheti: Orbán Viktor a vétóról: csak közös megoldást fogadunk el a lengyelekkel) (MTI) Orbán Viktor Budapest Kádár villa szír Közel-Kelet átadás pátriárka
2020. december 16. Orbán Viktor miniszterelnök szerda reggel ünnepélyes keretek között átadta a Budapest II. kerületében fekvő hajdani Kádár-villa kulcsát II. Efrém Ignác szír ortodox pátriárkának, így az egyházellenes pártállam néhai vezetőjének rezidenciája az üldözött keresztény egyház használatába kerül – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár. A baráti találkozón a magyar kormányfő és a szír pátriárka mellett Nikodémus moszuli szír ortodox érsek, Timoteus damaszkuszi szír ortodox érsek, valamint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Azbej Tristan államtitkár is részt vett. Itthon: Átadta Orbán a közel-keleti keresztényeknek a Kádár-villa kulcsát | hvg.hu. II. Efrém Ignác pátriárka nagyrabecsülését fejezte ki a magyaroknak az üldözött keresztények érdekében tett erőfeszítéseikért, egyben köszönetet mondott az épület használatának felajánlásáért – mondta a sajtófőnök. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen a Budapest II. kerületében fekvő hajdani Kádár-villa 2020. december 16-án. Ezen a napon Orbán Viktor miniszterelnök ünnepélyes keretek között átadta a hajdani Kádár-villa kulcsát II.
A magyar támogatásnak köszönhetően valósultak meg a szír ortodox egyház szíriai, iraki, jordániai és libanoni humanitárius projektjei is, melyek hosszú távon biztosítják a helyi keresztény közösségek szülőföldön való megmaradását. Mutatunk a Cserje utcai villáról magáról is friss képet (ez is MTI fotó): A tartalom a hirdetés után folytatódik Egy kattintás, és nem maradsz le a kerület híreiről:
Budapest, 1956. október 6. Rajk Lászlóné Földi Júlia fiával, ifj. Rajk Lászlóval (elöl, jobbra) és Pálffy Györgyné kislányával (elöl, balra) Rajk László, Pálffy György, dr. Szőnyi Tibor és Szalai András újratemetésén a Kerepesi temetőben. MTI Fotó: Bartal Ferenc Rajk László (1909-1949) politikus, belügyminiszter (1946-1948), külügyminiszter (1948-1949). 1949. máj. 30-án koholt vádak alapján letartóztatták, halálra ítélték és kivégezték. 1955-ben rehabilitálták. 1956. október 6-án ünnepélyesen temették el a Kerepesi temetőben. Pálffy György (1909-1949) altábornagy. Vezérkari tiszt a Magyar Királyi Honvédségben; 1939-ben németellenessége miatt kivált a hadseregből és tisztviselő lett az Egyesült Izzóban. 1942-ben belépett a KMP-be. 1944 őszétől az MKP Katonai Bizottságinak vezetője. 1945. márc. -tól a Honvédelmi Min. katonapolitikai osztályának vezetője, majd a határőrség parancsnoka. 1948 tavaszán a honvédség felügyelője és honvédelmi miniszterhelyettes, a két munkáspárt egyesülése után az MDP Központi Vezetőségének tagja lett.
1949 október 15 –én egy alig néhány napos tárgyalássorozat után – de valójában Rákosi Mátyás közvetlen parancsára – Budapesten kivégezték Magyarország külügyminiszterét Rajk Lászlót. Alig hét évvel később 1956 október 6 –án a Kerepesi temetőben százezres tömegdemonstráció keretében – jelentős politikai megmozdulás során – és az 1956 –os forradalom közvetlen előzményeként és előkészítéseként zajlott újratemetése. De ki volt valójában Rajk László? Miért végezték ki, és 1956 –ban miért jelképezte újratemetése – a kommunista rendszer – elleni tiltakozást? Rajk László azon években tartozott Magyarország vezetőinek sorába, amikor a második világháború lezárása után a Kelet-európai országokban megkezdődött a kommunisták hatalomátvétele. A folyamat mindenhol ugyanazon "recept" alapján történt. Első lépésként a háború befejezésének évében koalíciós kormányok alakultak, melyekben a kommunisták mellett még más pártok is szerepet kaptak. Ezt követően a második lépésben a kulcspozíciók, mint a belügyminisztérium és rendőrség vezetése szinte észrevétlenül a kommunisták kezébe került, miközben megindult a koalíciós partnerek tönkretétele és kiszorítása a hatalomból.
Pető Andreának ez a második, Rajk Júlia életéről szóló írása, ugyanis 2001-ben már napvilágot látott egy munkája, amely a megjelenése után nagy hazai és nemzetközi tudományos sikernek örvendett. Az értelmezési keretek változása miatt, illetve az új források tükrében lehetősége nyílt a Rajk Júliával kapcsolatos témakör kibővítésére, így az újabb kötet – amely 2020-ban jelent meg – már magában hordozza a név meg- és a visszaszerzéséért folyó küzdelmet, mindemellett az írónő a férfiak árnyékába kényszerülő Rajk Júlia személyére és szerepére is rávilágít. A szerző ennek értelmében a következőképpen határozta meg az életrajz célját: " […] megkísérli bemutatni, hogyan valósítható meg a mindennapok apró harcain keresztül az utópia: az autonóm, a férfiak világától szabad nő. " Rajk Júlia esetében a név központi szereppel bírt. Olvashatunk róla Földi Júliaként, Rajk Lászlónéként, Györk Istvánnéként, Györk Lászlónéként és végül Rajk Júliaként. A nő szerepét és helyét a társadalomban, illetve a politika világában mégis a Rajk vezetéknév jelölte ki, Pető Andrea azt a bizonyos árnyékot szintén ehhez viszonyítva határozta meg.
"Itt még egy Rajk-per nem lesz! " – mondta állítólag Kádár János Rajk László özvegyének, Rajk Júliának 1974-ben. Azon a találkozón hangzott el ez a jelképerejű mondat, amelyet gróf Andrássy Katinka szervezett meg kettejük között. Számos közéleti-politikai tisztsége mellett Kádár amúgy ifj. Rajk László keresztapja volt. A keresztapa és a keresztfiú közötti kapcsolatot, illetve a Rajk László özvegye és Kádár közötti "komámuram-komámasszony" kapcsolatot mi sem jellemzi jobban, mint hogy a kommunista párt első titkára és – az akkor már 18 éve újratemetett – Rajk László özvegye találkozásának megszervezéséhez közvetítőkre volt szükség. A mediátor nem is volt akárki, a néhai Károlyi Mihály (nép)köztársasági elnök özvegye. Rendszertabu Minderről az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) legutóbbi "történelmi kávéházi beszélgetésén" esett szó. Gyarmati György, az intézmény igazgatója ebből az alkalomból "Egy (tő)mondat Rákosi és Kádár közös rendszertabujáról" címen egyfajta gondolatébresztő eszmefuttatást vázolt fel a zenitjén éppen túljutó Kádár-rendszerről, tulajdonképpen a rendszer hanyatlásának kezdőpontjától.
Rákosi Mátyás kommunista pártvezető 1956. júliusi menesztése után került napirendre az újratemetésük. Készítette: Bartal Ferenc Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-792290 Fájlnév: ICC: Nem található