A tavasz (és ezáltal remélhetőleg a jobb idő) közeledtével egyre több időt tudunk a szabadban tölteni és lehetőségünk nyílik felfedezni Budapest rejtett kincseit is. A belvárosból könnyen megközelíthető, Pasaréten található Napraforgó utcai kísérleti lakótelep ideális úti cél mindazoknak, akik egy csendes környezetben szeretnének sétálni és nem utolsósorban szemügyre vennék a magyar Bauhaus kiemelkedő alkotásait. Fotók: György Mária Bauhaus vagy modernizmus? Budapest számos kerülete büszkélkedhet gyönyörű múlt századi villákkal, az azonban, hogy egy egész utca azonos stílusú, egymáshoz tervezett épületeket sorakoztasson fel, teljesen egyedülálló. A Napraforgó utcai kísérleti lakótelep az 1930-as években Európában már népszerűvé vált Bauhaus-eszme magyarországi csúcsalkotása és kivitelezése nemzetközi szakmai körökben is elismerést nyert. A Bauhaus a közvélekedéssel ellentétben nem egy stílus, sokkal inkább egy jelenség vagy mozgalom, ami a 20. század jelentős részét irányította és szabad utat engedett a modernista stílus kibontakozásának.
Lakótelep létrehozása Az 1920-as évek végére nyilvánvalóvá vált, hogy Budapest lakásproblémáit csak nagyszabású, a korábbi gyakorlathoz viszonyítva radikálisan új elveken alapuló intézkedésekkel lehet megoldani. Az addig érvényes építési szabályzatok megváltoztatására és a lakásépítési programok központi szabályozására volt szükség, hogy elősegítsék a szociálisan rászoruló rétegek lakáshoz juttatását, és a középréteg számára a zöldövezetek megnyitását. Az eddigi érvényben lévő szabályzatok nem tették lehetővé az alacsonyabb jövedelműek számára a külterületeken való családi házas építkezést. Egyre inkább megmutatkoztak az egységes, telepszerű építés előnyei, mint például az alacsonyabb építési költség vagy az ésszerűbben megépíthető és racionálisabban működtethető a közművek, továbbá a célszerűbb telekkihasználás. (Pizág Anetta, Műemlékvédelmi Szemle, 1998/2 5-38) Ezen előnyöket és szükségleteket ismerte fel az új építészeti irányzat néhány élharcosa (Kaffka Péter, Kozma Lajos és Vágó László), akik a Napraforgó utcai lakótelep értelmi szerzői és megvalósításának kezdeményezői voltak.
A Pasaréti út és az Ördög-árok közelében fekszik egy kicsi, egyirányú utca. Alig több 150 méternél, két oldalán mégis a magyar építészet egyik legkülönösebb épületegyüttesét találjuk. Kísérleti lakótelepnek hívják, de bármelyik épületet elfogadnánk. A Bauhausnál talán csak az ékszerdoboz népszerűbb szó a budapesti ingatlanosok körében. Az egyik szimplán képtelenség, hiszen ki tudna egy ékszerdobozban lakni, a másik pedig egy fogalmi zavarra vezethető vissza, ami abból ered, hogy az ingatlanosok zömének fogalma sincs róla, hogy egyáltalán, mi is az a Bauhaus. A magyar Bauhaus építészet legjava: a Napraforgó utca Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest Az 1931-ben épült villatelep sajátos paradoxon kifejeződése. Míg a 19. század végének Arts&Crafts mozgalma a középkori, manufakturális gyártást kívánta visszahozni, addig a Bauhaus a tipizálást, az előre gyárthatóságot feltételezte. Mindkét mozgalom viszonylag szűkebb kör számára maradt elérhető, de hatásuk így is számottevő, sőt, forradalmi.
Miközben a Bauhaus követői épületeiknél az egyszerűségre és a funkcionalitásra törekedtek, pályatársaik minősítésében annál nagyobb kedvvel alkalmaztak barokkosan cirkalmas kifejezéseket. A garzonlakásokat "gyermekvállalást megakadályozó nemzetgyilkosságnak" minősítették, a szintén modern épületeket tervező Kozma Lajost a Nyugat hasábjain a "merkantil- és fináncburzsoázia reprezentatív művészeként" emlegették pusztán azért, mert a szociális szempontok érvényesítése helyett a számlát álló megrendelők igényeinek megfelelő épületeket tervezett. Persze a modern építészet ellenlábasainak is megvolt a maguk véleménye a világmegváltó ifjúságról. A modern építészetet "szovjetstílusúnak" és a "magyar lélektől idegennek" minősítették, a megvalósult házakat "korcs utánzatoknak" nevezték. Sőt, később maga Márai Sándor is tollat ragadott, hosszan ecsetelve, miként emlékeztetik a Bauhaus épületek "a vasúti állomások modern pisszoárjaira", melyek benne "a betegség képzetét keltik". A mintatelep házai (fotók: Válasz Online/Vörös Szabolcs) Azonban a Napraforgó utca esetében a kölcsönös utálat mellett az egymásrautaltság is megjelent.
Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Cím: 4400 Nyíregyháza, Dózsa György utca 25.
35-ös jelzésű autóbuszvonal Történeti adatok Státusz: aktív Üzemi adatok Jellege: időszakos vonal Település: Szombathely Üzemeltető: Volánbusz Zrt. Járművek: Ikarus 280, ARC 187, Rába Premier 291, Credo BN 12 Végállomások Induló állomás: Minerva lakópark Érkező állomás: Olad, autóbusz-forduló Útvonaladatok I→É É→I Vonalhossz (km): 10, 3 9, 4 Megállóhelyek (db): 26 22 Menetidő (perc): 34 32 Járatadatok Üzemidő: tanévben tanszünetben hétfő: nem közlekedik nem közlekedik kedd: nem közlekedik nem közlekedik szerda: nem közlekedik nem közlekedik csütörtök: nem közlekedik nem közlekedik péntek: nem közlekedik nem közlekedik szombat: 5. Szombathely váci mihály utac.com. 00–22. 15 5. 15 vasárnap: 5. 15 Menetszám: tanévben tanszünetben hétfő: nem közlekedik nem közlekedik kedd: nem közlekedik nem közlekedik szerda: nem közlekedik nem közlekedik csütörtök: nem közlekedik nem közlekedik péntek: nem közlekedik nem közlekedik szombat: 27+27 27+27 vasárnap: 27+27 27+27 Kapcsolódó vonalak Vonalcsalád: 30Y, 3A, 5, 25 Hálózat: Szombathely tömegközlekedése Autóbuszok: Szombathely autóbuszvonal-hálózata A szombathelyi 35-ös jelzésű autóbusz a Minerva lakópark és az Olad, autóbusz-forduló megállóhelyek között közlekedik.