Ha fémszerkezetű polcrendszerről beszélünk, akkor szinte mindig a már több évtizede jól bevált Salgó rendszerek jutnak sokak eszébe, ami talán nem is véletlen. Kiváló tervezés, strapabíró anyagok és hosszan tartó minőség. A salgó polc lábak kiváló teherbírással rendelkeznek, így több szintes polcrendszert is könnyedén képesek hatékonyan megtámasztani. A salgó polcok univerzális alkalmazhatóságuk tagadhatatlan, ezért érdemes kiaknázni a bennük rejlő lehetőségeket. Webáruházunkat azért hoztuk létre, hogy mindenki megtalálhassa azokat a salgó alkatrészeket, amelyekre szüksége van az ideális polcrendszer megvalósításához. Az egyes elemek sokfélesége biztosítja, hogy minden elképzelés kivitelezhető legyen salgó polcokkal. A salgó polc lábak és egyéb elemek kiválasztásakor egyedi jellegzetességeikre is ajánlatos figyelmet fordítani. Ez azért fontos, mert így mindenki saját igényeihez szabhatja majd a kész polcrendszert raktárában, üzletében. A polcrendszer szilárdságát csavaros kötések biztosítják, terhelhetősége pedig akár 250 kg is lehet szintenként.
Salgó állványok, raktári és irattári polcrendszerek, múzeumi vitrinek széles választékát kínáljuk. Díjtalan helyszíni felmérés az ország egész területén!
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Elfogadom
2018-ban is volt egy kísérlet a kutak engedélyeztetési kötelezettségének enyhítésére – Fotó: pixabay 2018. júliusában megszavazta az Országgyűlés: nem kell engedélyeztetni, sem bejelenteni a 80 méternél sekélyebb, és csupán a házi vízigényt kielégítő kutakat. További részletek az akkori törvénymódosítás tervezetből: gazdasági célú vízkivétel esetében és hideg és termálkarszt készletek térségében mélységtől és vízmennyiségtől függetlenül maradt volna az engedélyeztetési kötelezettség, de lett volna lehetőség arra, hogy a korábban engedély nélkül létesített kutak utólagos fennmaradási engedélyt kapjanak bírság kiszabása nélkül. Az érintett tulajdonosoknak 10 évük lett volna arra a tervezet szerint, hogy legalizálják a kutakat. A törvénymódosítás célja: az állampolgárokat sújtó felesleges adminisztratív terhek csökkentése és az ellenőrzés hatékonyságának növelése. 2018. augusztusában az Országgyűlés által elfogadott előbb részletezett törvénymódosítási javaslatot az Alkotmánybíróság elutasította.
Mentesülni lehet a bírság megfizetése alól bizonyos esetekben Fontos módosítás ezen túl, hogy mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az, aki engedély nélkül létesített kút esetében 2023. december 31-ig benyújtja a vízjogi fennmaradási engedélyezés iránti kérelmét az illetékes hatósághoz és azt kútvízmérő órával felszereli. Ez azokra a kutakra érvényes, amelyeket "Az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról" szóló 2020. évi XXXI. törvény hatálybalépését megelőzően, tehát 2020. július 1. előtt létesítettek. A törvénymódosítás teljes szövege itt érhető el. Milyen út vezetett idáig? A törvénymódosítással kapcsolatban számos aggály merült fel, többek között a WWF Magyarország is kifejette véleményét az ügy kapcsán. A szervezet szerint a módosítás elfogadása a vízkészletek túlhasználatát tenné lehetővéés tovább rontana az aszályhelyzeten. Számos elképzelés volt az utóbbi években arra vonatkozóan, hogy a mezőgazdasági és a házi vízigényt kiszolgáló kutak engedélyezési eljárása gördülékenyebb legyen, és ezáltal csökkenjen az illegális kútfúrások miatti környezeti kockázat.
(XII. 29. ) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) szerint. Fontos, hogy a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. 23. ) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM rendelet) szerint tervdokumentációt csak olyan tervező készítheti, aki a Magyar Mérnöki Kamara erre följogosító szakterületi tervezői jogosultságával rendelkezik. A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelemnek tartalmazni kell a BM rendelet által előírt adatokat. A kérelemhez csatolni kell a tervdokumentációt és a tervező mérnöki jogosultságát igazoló igazolásokat a BM rendelet szerint. A fennmaradási engedélyezési eljárás során szakértőként be kell vonni az illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóságot annak megállapítására, hogy a kút nem veszélyeztet karszt- vagy rétegvíz készletet. Az eljárás illetéke 5000 Ft, melyet illetékbélyegben kell leróni. Csak a szakhatósági hozzájárulás, valamint a szakértői vélemény esetén adhat ki a jegyző fennmaradási engedélyt!
Milyen engedélyt ad ki a jegyző? A kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges. Abban az esetben, ha a vízkivételt biztosító kút vízjogi engedély nélkül került megépítésre, vagy attól eltérően került megvalósításra, fennmaradási engedélyt kell kérni. Tekintettel arra, hogy a Vgtv. nem tesz különbséget a vízkivételt biztosító kutak között, így ezek utólagos engedélyezésének hatásköre megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező jegyző, illetve a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező fővárosi, és a kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok (a továbbiakban: katasztrófavédelmi igazgatóság) között. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22. ) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm.
A 2020. évi 125. sz. Magyar Közlönyben megjelent törvénymódosítás szerint mentesül a vízgazdálkodási bírság kiszabása alól az, aki 2023. december 31-ig kezdeményezi az engedély nélkül létesített kút fennmaradási engedélyezési eljárását. A módosítás július elsejétől lép hatályba. Legutóbb 2018-ban módosították a vízgazdálkodási törvényt, akkor 2020 december 31-ig adtak haladékot a fúrt kutak tulajdonosainak a bírság alóli felmentést biztosító vízjogi fennmaradási engedély beszerzésére. A módosító paragrafus szerint: "A Vgtv. [a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény] 29. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(7) Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Vgtv. mód3. ) hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2023. december 31-ig kérelmezi. "
A korábban létesített, engedéllyel nem rendelkező kutak legalizására az első fontosabb intézkedést 2016-ban vezette be a kormányzat: a vízgazdálkodási törvény akkori módosítása elrendelte, hogy a korábban engedély nélkül létesített kutakra engedélyt kell kérni. Az engedélyeztetési kötelezettség melletti érv a hazai vízbázis védelme volt. Ez jelentős költséget jelent a kutakat napi szinten, vezetékes víz helyett használókra éppúgy, mint a kutakból öntöző gazdákra. Az eljárás lefolytatása mellett az illegális kút tulajdonosa bírságra is számíthat a módosítás értelmében. A NAK ugyanebben az évben kezdeményezte azt a törvénymódosítást, miszerint az illegálisan kialakított kutak engedélyeztetése lehessen bírságmentes. A bírság akár 1 millió forintig is terjedhetett volna, a Kamara kezdeményezésére azonban haladékot kaphattak a tulajdonosok. 2017. augusztusában jelentette be Lázár János, hogy ingyenessé válik a kútfúrásra vonatkozó engedélyeztetési eljárás. Ez a javaslat a 80 méternél sekélyebb, házi vízigényt kiszolgáló kutakra lett volna érvényes, illetve ott, ahol nincs érvényben tiltás vagy kiemelt vízvédelmi feladat – ez az ország területének 88%-ára tette érvényessé a szabályt.
HIRDETMÉNY Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Jegyzője, mint elsőfokú építéshatóság hatáskörében eljárva a Budapest XIV. kerület, Komócsy utca 24/B sz. alatti, 31319/2 hrsz-ú ingatlanra vonatkozóan fennmaradási és egyben használatbavételi engedélyt adtam valamint építésügyi bírságot szabtam ki az EPHAT/400814-29/2019 számú határozatommal. Megállapítottam, hogy az eljárásban több mint ötven ügyfél érintett, ezért hirdetményi úton tartok kapcsolatot az ügyfelekkel. Értesítendő ügyfelek: Budapest XIV. kerület, Komócsy u. 24/A. szám alatti, 31319/3 hrsz-ú ingatlan tulajdonosai és rendelkezni jogosultjai Budapest XIV. kerület, Szugló u. 93-95. szám alatti, 31307 hrsz-ú ingatlan tulajdonosai és rendelkezni jogosultjai A hirdetmény teljes szövegét IDE KATTINTVA olvashatja.