2013 óta a Párbeszéd női társelnöke.
Mozsár műhely - a szerelem poklai – fordította: Szabó Magda Mariana: Földes Eszter Chamilly márki: Almási Sándor Novícia: Klopfer Alexandra Tér: Vörös Róbert Ruha: Vetlényi Alma Fény-hang: Fazekas László, Pintér Krisztina A rendező munkatársa: Klopfer Alexandra Az eredeti mű alapján írta, rendezte Vörös Róbert A világirodalom számtalan titkos zárványt mondhat magáénak: álnéven író, az ismeretlenség homályába burkolózó szerzőket, női szerepeket magukra öltő férfi írók egész sorát "jegyzi". Megannyi álszerző kitalált életrajz mögé bújva írta remekműveit. Tarczy-nap 2017 - Tarczy Lajos Általános Iskola. Mariana Alcoforado portugál apáca életrajza máig vitatott eredetű, világirodalmi sikere vitathatatlan. Mariana Alcoforado 1640-ben született Bejában, és már fiatalon a klarissza apácarendbe vonult. Huszonöt évesen találkozott a későbbi Chamilly márkival. A férfi 1665 és 1667 között sok időt töltött Beja környékén, és Mariana bátyján keresztül került kapcsolatba a családdal. A két fiatal hamarosan szerelmi viszonyba bonyolódott egymással, ami nem maradt sokáig titokban, és nagy botrányt kavart.
Szerző neve / Name of the Author Eredeti cím / Original title of the work
- Papírhajtogatás. Szervező Cser László. - Fonalgrafikai foglalkozás. Szervező Szabó Tiborné, Szűcs Veronika.
- Koszorúzás a Tarczy-szobornál – Venczel Csaba igazgató és a diákönkormányzat vezetői: Kiss Kata Bernadett 8. e, Kovács Virág 7. a. Majd Ógyalla küldöttsége koszorúzott: Deme László igazgató, Pál Gábor igazgatóhelyettes és Bašternák Attila, Fejes Bettina, Molnár Nikolett 6. osztályos tanulók. SZILASI Ildikó Hermina életrajza / Biography of Hermina Ildikó SZILASI (1983) – B. Sz.. - Végül az eredményhirdetés következett. Venczel Csaba igazgató átadta az októberben, novemberben és a Tarczy-napon rendezett versenyek okleveleit. (A helyezést elért tanulók neve a honlap Eredményeink rovatában olvasható. ) Kaprinayné Megyeri Zsuzsanna
Rólunk Csapatunk Szabó Tímea A Párbeszéd Magyarországért társelnöke, frakcióvezetője 1976-ban született Budapesten. A Szegedi Tudományegyetem kommunikáció szakán végzett, majd a Harvard Egyetem jogi karán tanult. Öt évig újságíróként brit és amerikai hírügynökségeknek tudósított Magyarországról. Az ENSZ megbízásából fegyveres konfliktusmegelőzési stratégiákról, illetve sérülékeny csoportok védelméről folytatott kutatásokat. Egy ideig a Harvard megbízásából az ENSZ afganisztáni missziójával dolgozott együtt Kabulban. 2004-től közel négy évig koordinálta a Menekült Programot a Magyar Helsinki Bizottságnál. A 2009-es európai parlamenti választáson az LMP és a Humanista Párt közös listájának vezetője. 2010 és 2013 között az LMP országos képviselője és frakcióvezető-helyettese. Szabó Tímea | Párbeszéd Magyarországért. 2014 és 2018 között a Párbeszéd független országgyűlési képviselője. 2018 óta Budapest 10-es választókerületének (Óbuda-Békásmegyer) megválasztott országgyűlési képviselője, majd később a Párbeszéd parlamenti frakciójának vezetője.
A NAVÁ-ra nyolc év alatt fordított összeg törtrészéből alakul meg az év második felében a kulturális minisztériumhoz tartozó Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA). A magyar kultúrkincs valamennyi alkotását digitális formában rögzítenék és egy központi felületen tennék elérhetővé. Az Országgyűlés hétfőn fogadta el a filmtörvény és a múzeumi törvény módosítását, így a Magyar Nemzeti Filmarchívum átalakulásával létrejöhet a MaNDA, teljes nevén Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet, jelentette be szerdán Budapesten Szőcs Géza, a Nemzetierőforrás-minisztérium (Nefmi) kultúráért felelős államtitkára. A központi internetes felület béta-verziója 2011 második félévében készül el, mondta Lovas Lajos, a Nefmi Digitális Archívum Főosztályának vezetője, aki a főigazgatói pályázat kiírásáig miniszteri biztosként irányítja a MaNDÁ-t. A következő félévben létrehoznak egy központi nyilvános felületet, amin keresztül elérhetővé teszik a különböző adatbázisokat. Ehhez fejlesztenek vagy vásárolnak egy metaadat-keresőt.
A MaNDA a rendszer kialakításakor szorosan együttműködött partnerintézményeivel, az ő tapasztalataik és véleményeik is beépítésre kerültek a fejlesztésbe. 64 ezer leltári tétel a filmtárban A Magyar Kormány 2011 nyarán hívta életre a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézetet (MaNDA), az 1957-ben alapított Magyar Nemzeti Filmarchívum utódjaként. A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet az ország egyetlen filmes közgyűjteménye. Működésének fő célja, hogy a magyar és egyetemes filmkultúra tárgyi, írásos és egyéb dokumentumainak gyűjtésével, megőrzésével, felújításával és archiválásával, valamint kutatási tevékenységgel hozzájáruljon a magyar filmkultúra fejlődéséhez. Filmgyűjteményünkben mintegy 64 ezer leltári tétel szerepel. A magyar filmállomány felújítása, restaurálása és digitalizálása 1989 óta folyamatosan és tervszerűen zajlik. Könyvtáruk az ország egyetlen filmes szakkönyvtára, plakáttáruk 26 ezer plakátot, fotótáruk pedig több mint 350 ezer fotót őriz. A MaNDA feladata az eddig zártan, szétszórtan működő digitális archívumok rendszerének összekapcsolása, hogy e gyűjteményi tételek ne csupán archívumok mélyén őrzött láthatatlan és hallhatatlan, így a közönség számára nem létező értékek legyenek, hanem az érdeklődők számára tudást, szórakozást jelentő mindennapi kincsekké váljanak.
A gyűjtemény persze folyamatosan bővülne az új alkotásokkal, ezek rögzítése és archiválása ugyancsak a MANDA feladata. Ahogy az is, hogy a nemzeti kultúrkincseket elérhetővé és újra felhasználhatóvá tegye az uniós digitális könyvtáron, az Europeanán keresztül, amelynek 14 millió dokumentumkorpuszában jelenleg mindössze kilenc ezreléknyi a magyar mű. Lovas Lajos főosztályvezető ismertette az archívum megvalósításának főbb operatív lépéseit. Miután elkészül a nemzeti kulturális digitális kataszter, megtörténik a már meglévő adatbázisok metaadat-sztenderdjeinek és nyilvántartó rendszereinek egységesítése. Ezután a többmillió dokumentumos nemzeti digitális gyűjtemények központi, nyilvános felületének létrehozása következik, amelyen intelligens kereső működik majd. A MANDA adatainak az Europeanába történő feltöltése mellett szükséges teendő még a közgyűjtemények, az egyházi és magángyűjtemények dokumentumainak digitalizálása, MANDA-ba való integrálása. Fontos lépés a határon túli magyar vonatkozású digitális gyűjtemények, alkotások integrációja is, amelyre kétoldalú megállapodások megkötése után kerülhet sor.
A lapot Pethő Sándor Hegedűs Gyulával alapította 1938. augusztus 25-én, miután több munkatársával együtt kilépett az 1920 óta működő (általa és Milotay István által alapított) Magyarság című lapból, melyet ekkor a laptulajdonos nemzetiszocialista lappá nyilvánított. Ahogy a Magyarság, úgy a Magyar Nemzet is jobboldali, mégis legfőképpen náciellenes lap volt, ennél fogva sokszínű szellemiséget képviselt és legfontosabb fóruma lett a náci befolyást ellenzőknek. A politikai napilap első számában Pethő Sándor alapító főszerkesztő nagyívű indító vezércikkében vázolta a lap vállalt küldetését: "Annak az Európának hangja vagyunk, amely befogadott bennünket és elfogadta áldozatainkat, hogy elismerje értük polgár- és életjogunkat és senki mással nem pótolható szerepünket és hivatásgondolatunkat a Dunamedencében. Annak az Európának viszhangja vagyunk, amelytől kaptuk a keresztet, hogy e jelben mindig győzedelmeskedni tudjunk balsorsunk fölött s hogy elviselhessük embertelen megpróbáltatásaink súlyát.
Az újság egyébként ez idő tájt is leginkább az értelmiség lapjának számított, külpolitikai és kulturális hírek és publicisztikák közlésében számított elsősorban jelentősnek. Szellemiségbeli folytonosságot mutat a lap történetében, hogy 1973-tól az alapító Pethő Sándor fia, Pethő Tibor lett a lap főszerkesztője közel tíz éven át, aki később, 1990-től egészen 1996-ban bekövetkezett haláláig szintén vezetője volt a lapnak. Jelentős sajtótörténeti esemény volt Illyés Gyula 1977-es karácsonyi cikke az addig tabutémának számító erdélyi magyarság ügyéről. 1987-ben a Magyar Nemzet elsőként és egyedüliként készített interjút (az egyébként akkoriban épp a Hazafias Népfront főtitkáraként is ismert) Pozsgay Imrével a Lakiteleki találkozóval és a Magyar Demokrata Fórum megalakulásával kapcsolatban. A Magyar Nemzet vezető szerepet vállalt 1988-1989-ben a rendszerváltás ügyében is. Közvetlenül a rendszerváltás utáni időkben a Magyar Nemzet számított talán a leghitelesebb lapnak, ám nem sokkal később két jelentős problémával kellett szembesülnie.