További változás, hogy az egyszelvényes éves Budapest bérleteket tetszőleges kezdő dátummal is meg lehet venni, a kisgyerekes bérletigazolványok érvényessége viszont 12 hónap helyett hat hónap lesz. A teljes árú bérletek januártól a bérletigazolvány helyett személyi igazolvánnyal vagy jogosítvánnyal is érvényesek lesznek, ezek azonosító számát kell majd a szelvényre ráírni. Ennyibe kerül a budapesti tömegközlekedés januártól - Napi.hu. Két napunk lesz rá, hogy bemutassuk a bérletet Korlátozást jelent, hogy az eseti jegyek (vonaljegy, gyűjtőjegy, metrószakaszjegy, átszállójegy) a tarifa- vagy évváltást követő egy évig használhatók fel januártól, így egy 2012-es jegyet 2013. december 31-éig lehet felhasználni. Eltörlik a helyszíni pótdíj utólagos rendezésének lehetőségét, így januártól nem lesz arra lehetőség, hogy két napon belül rendezzék a tartozást 50 százalékos engedménnyel, a bérletbemutatás lehetőségét pedig 8 naptári napról két munkanapra csökkentették, a díjmentes utazásra jogosult személyek viszont az eddigi évi 2 alkalom helyett bármennyiszer bemutathatják az utazásra jogosító dokumentumokat.
Húszmillió forintot kap a BKV Előre SC Húszmillió forint egyszeri, vissza nem térítendő támogatást szavazott meg a Fővárosi Közgyűlés a BKV Előre SC-nek. Az egyesület fő támogatója, a BKV idén a nehéz anyagi körülményei miatt 60 százalékkal csökkentette az éves támogatását. Az sportklub létszámleépítéssel és bevételnöveléssel próbálta pótolni a kiesett összeget, a hiány azonban az indítvány szerint a mindennapi működtetést, és az utánpótláskorú fiatalok edzését, versenyeztetését veszélyezteti. A BKV Előre 20 millió forint támogatást kért az utánpótlás-nevelési tevékenység finanszírozására, amelyet a képviselők 23 igen, 1 nem szavazattal, 6 tartózkodás mellett megszavaztak az általános tartalék terhére. Jóváhagyták a Siemens-szerződés módosítását Jóváhagyta a Fővárosi Közgyűlés a megállapodást a Siemensszel, amely a négyes metró szerelvényeinek késedelméből fakadó kár- és kötbérigényre vonatkozik. A főpolgármester szeptember végén jelentette be, hogy előzetesen megállapodott a társasággal, amelynek 70 millió eurós követelését sikerült 30 millió euróra lealkudni, emellett megállapodtak az ütemezésben, és rögzítették a szállítási véghatáridőt.
Továbbra is a korábban megszabott jegy- és bérletárak maradnak érvényben 2019-ben - derül ki a BKK listájából. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az előre megvett jegy ára 350 forint marad, a helyszínen, például a buszvezetőtől megvehető jegy egy százassal drágább, 450 forint. A havi bérletekért a természetes személyeknek 9500 forintot, a többieknek 10 500 forintot kell adniuk. A havi kutyabérlet ára pedig 5250 forint lesz. A hajójegy felnőtteknek 750 forint, a gyerekeknek 550 forint marad. A reptéri buszra (100E) 900 forintért lehet felszállni egy-egy alkalommal. A jegy- vagy bérlet nélkül utazóknak a helyszínen 8 ezer forintot kell fizetniük, amúgy pedig 16 ezer forint a büntetés. A teljes árlistát itt lehet megnézni.
Aminthogy ezennel trónvesztettnek, kirekesztettnek és száműzöttnek a nemzet nevében nyilváníttatik. Elfogták a királyt A kiegyezés utáni évtizedek véreskezű zsarnokból jóságos Ferenc Jóskává szelídítették az uralkodót, a végső szakításhoz "külső kényszer vezetett". Az első világháború után a Habsburg IV. Károly Magyarországon is felfüggesztette királyi jogainak gyakorlását, ám 1921 tavaszán úgy döntött, visszatér. Március 26-án, váratlanul tűnt fel az országban, majd felszólította Horthy Miklós kormányzót, hogy adja át neki a hatalmat. Mivel azonban a szomszédos országok, és a nagyhatalmak is világossá tették, nem hajlandók elfogadni a Habsburg-restaurációt, Horthyéknak sikerült lebeszélniük a visszatérésről. Októberben ismét próbálkozott, ezúttal fegyverrel: 1921. október 23-án a fővárosnál sikerült megállítani, a királyi párt őrizetbe vették, majd az ország végleges elhagyására kényszerítették és Madeira szigetére száműzték. Két héttel később pedig – a nagyhatalmak nyomására – a nemzetgyűlés törvénybe foglalta a Habsburg-ház újabb, egyben utolsó trónfosztását.
Az I. világháboró végén szétesett Osztrák-Magyar Monarchia utolsó uralkodója, IV. Károly volt magyar király 1921 folyamán kétszer próbálta meg visszaszerezni hatalmát Magyarországon. A két puccsot a kormányzóhoz hű erők leverték, majd IV. Károlyt és Zita királynét az antant Madeira szigetére száműzte. A volt Osztrák-Magyar Monarchia önállóvá lett államai – Magyarország szomszédai – azonban a magyar legitimista erők további mozgolódásai miatt követelték a trónfosztást. Végül a nagyhatalmak nyomására a nemzetgyűlés 1921. november 6-án elfogadta a Habsburg-ház trónfosztását kimondó törvényt, de a királyság intézményét fenntartotta Magyarországon. Az kimondta: `A nemzet a királyság ősi államformáját változatlanul fenntartja, de a királyi szék betöltését későbbi időre halasztja…` (Károly egyébként azért is a magyar trón visszafoglalását, kísérelte meg, mert Ausztriában akkorra már nemcsak a Habsburg-házat detronizálták, hanem a köztársasági államformát is törvénybe iktatták. ) Magyarországon ekkor történt meg a Habsburg-ház negyedik trónfosztása: 1620-ban Bethlen Gábor, 1707-ben Rákóczi Ferenc, 1849-ben a szabadságharc idején mondták már ki a detronizációt.
Ő ugyanis az Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB) elnökeként a Habsburg-ház trónforsztását szorgalmazta. Trónvesztettnek, kirekesztettnek nyiváníttatik Április 12-én megszövegezte a Függetlenségi Nyilatkozatot, de arra sem az OHB, sem az országgyűlés támogatását nem sikerült megszereznie. Ezért hát saját töretlen népszerűségét kihasználva a nyilvánossághoz fordult – írja a. Április 14-én ugyanis nyílt ülést tartottak Debrecenben a Nagytemplomban, ahol a megjelent tömeg hatására a képviselők már nem mertek Kossuth indítványával szembefordulni. Az országgyűlés közfelkiáltással fogadta el a Habsburg-ház trónfosztásáról és a függetlenség kikiáltásáról szóló javaslatot, majd Kossuthot kormányzó-elnökké választotta. Magát a Függetlenségi Nyilatkozatot öt nappal később adták ki. Hosszú, de érdemes végigolvasni az első két cikkelyt: "1. Magyarország a vele törvényesen egyesült Erdéllyel és hozzá tartozó minden részekkel és tartományokkal egyetemben szabad, önálló és független európai státusnak nyilváníttatik, s ezen egész státus területi egysége feloszthatatlannak s épsége sérthetetlennek kijelentetik.
Andrássy Gyula, Lehár Antal). Az ő kíséretükben indult el Buda felé. Horthy Miklós és gróf Bethlen István – ekkor már ő volt a miniszterelnök – először tárgyalni próbált az uralkodóval, ám a király nem mondott le terveiről. Október 22-23-án a budaörsi csatában IV. Károly és a legitimisták (akik elismerték a Habsburgok trónigényét) csapatai vereséget szenvedtek. A felkelők Horthy közbenjárásának köszönhetően amnesztiában részesültek, IV. Károlyt azonban november 6-án (a XLVII. törvénycikk értelmében [6]) megfosztották trónjától és Madeira szigetére száműzték. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] A negyedik trónfosztásról bővebben ld: Salamon Konrád: Magyar történelem 1914-1990 További információk [ szerkesztés] 1921. november 6. | A Habsburg-ház utolsó trónfosztása,