Neves sportolók részvételével, bemutató vízilabda mérkőzéssel avatták fel a II. Kerületi Önkormányzat beruházásában épülő uszodát Pesthidegkúton szeptember 28-án. A Máriaremetei út 224. alatti uszodát a háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázóról, a nemzet sportolójáról, Gyarmati Dezsőről, a II. kerület díszpolgáráról nevezték el. Képgaléria nyílik A kerület polgármestere, Láng Zsolt a megnyitón tartott beszédében azt hangsúlyozta, hogy több évtizedes igény, sok éves tervezés és egy másfél éven át tartó, rengeteg kihívással járó építkezés eredményeként, közös erővel váltottak valóra egy álmot. - A Gyarmati Dezső Uszoda nemcsak sportlétesítmény, hanem az összefogás és a felelős önkormányzati munka jelképe is. A kormány, a Magyar Vízilabda Szövetség, az önkormányzat, magyar és külföldi nagy- és kisvállalatok, de mindenekelőtt az itt élő erős és összetartó közösség kitartásának és segítségének az eredménye - mutatott rá a polgármester, hozzátéve, hogy a városrész fejlesztései nem a látványberuházásokról, hanem az ott élők számára legfontosabb dolgokról szólnak, így a gyerekekről, az egészségről, a nyugodt mindennapokról, a minőségi szolgáltatásokról és a mozgás lehetőségéről.
Gyarmati Dezső később feleségül vette Bara Margit színésznőt, tőle született Terézia Eszter. Unokái Hesz Máté vízilabdázó és Szilágyi Liliána válogatott úszó, aki a tavalyi londoni olimpián a magyar küldöttség legfiatalabb versenyzőjeként 100 pillangón a 34. helyen végzett. (árpátalja)
Az egy éve elhunyt Benedek Tiborról nem könnyű beszélni, főleg ha az ember a fél életét a legendás pólóssal töltötte egy medencében. Játékostársainak, közeli ismerőseinek Tibor még mindig él, és valószínűleg mindig élni is fog. Szia, Szecska! Volna öt perced? Bankban vagyok, de ha fontos, van. De ne Benedek Tibiről beszéljünk, mert nekem nem jubileum a Tibi halálának az évfordulója. Én a Tibi születésnapját szoktam ünnepelni. Azt hiszem, ebben a röpke beszélgetésben minden benne van arról, ahogy Benedek Tibor játékostársai, edzői, közeli ismerősei viszonyulnak a történelem legnagyobb hatású vízilabdázója emlékéhez. Legnagyobb hatásút írtam, nem a legjobbat, mert például a tavaly májusban lebonyolított a Pólósok pólósa szavazáson – amely minden idők legjobb magyar vízilabdázójának személyét volt hivatott eldönteni – csak a negyedik helyen végzett, persze Faragó Tamás, Kásás Tamás és Gyarmati Dezső mögött, akik mögött végezni nemhogy szégyen lenne, hanem ellenkezőleg: dicsőség. Mert jobb pólósok talán voltak Tibinél – önmagát nem is tartotta tehetségesnek –, de olyanok, akik maradandóbb nyomot hagytak ezen a nyugodtan hungarikumnak nevezhető sportágon, aligha.
A Farkasréti temetőben örök nyugalomra helyezték szerdán az augusztus 18-án, 85 éves korában elhunyt Gyarmati Dezső háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázót, a Nemzet Sportolóját. A gyászszertartáson jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök is. Az állami sportvezetést Simicskó István államtitkár képviselte, ott voltak a Magyar Olimpiai Bizottság vezetői, Borkai Zsolt elnök és Szabó Bence főtitkár, valamint Tarlós István főpolgármester is. A legendás játékostól és szövetségi kapitánytól, akit több százan kísértek el utolsó útjára, a temető Makovecz termében családtagjainak jelenlétében vettek végső búcsút tisztelői, barátai, több más sportág olimpiai bajnokai, a múlt és a jelen kiváló vízilabdázói, egykori csapattársak és tanítványok, köztük az 1976-os olimpiai aranyérmes nemzeti együttes több játékosa is. Az olimpiai bajnoktársak nevében a 100. magyar ötkarikás aranyérmes birkózó, Hegedűs Csaba köszönt el, játékosai nevében ifj. Szivós István, míg az egykori játékostársak képviseletében a háromszoros olimpiai bajnok Kárpáti György búcsúzott tőle.
Nagyon ügyelt arra a sportvezetés, hogy mindenki csinálja azt, amihez ért. A Melbourne-be utazó magyar delegáció még itthon volt, amikor kitört a forradalom. Egyértelmű volt, hogy utaznak? Thury Gábor: A sportolók két edzőtáborban várták az indulást. Tatán és a Svábhegyen. Utóbbiban az úszók, a kajak-kenusok, a bokszolók, az öttusázók edzettek. Fölmerült Székely Évában, Papp Lászlóban és Benedek Gábor öttusázóban, hogy talán nem kellene kimenni. Két okból: egyrészt mindegyikük fiatal családos ember volt, másrészt e történelmi helyzetben úgy ítélték meg, hogy itthon a helyük. A sportvezetésben nem merült fel, hogy ne utazzanak, Nádori László, a Sporthivatal osztályvezetője intézte az utazást, a forradalmi napokban szerezte meg az útleveleket. Azt találták ki, hogy kimennek a csehszlovákiai, Prágától 30-40 km-re lévő Nimburg nevű táborba, és ott várják meg a fejleményeket. Végül onnan utaztak Melbourne-be. Tudták azt, hogy pontosan mi történik? Arday Attila: Nem mindannyian. Sok sportolótól hallottam, hogy ő nem politizált az ötvenes években, csak a sporttal foglalkozott.
Van, aki azt mondja az olimpiai bajnokok közül, hogy senki nem beszélne erről a meccsről, ha ez az ütés nincsen. Az ellenfél játékosai mit gondolnak erről ötven év távlatából? Arday Attila: A szovjetek természetesen mindenre másképp emlékeznek, sőt, a szovjet szót máris törölném. Itt grúzokról van szó, különböző nemzetiségekről. Õk sem mindannyian szovjetnek érezték magukat, ők sem mind voltak a rendszer barátai. Amire másképp emlékeznek, az az, hogy szerintük a magyarok provokálták ki ezt az ütést. Baráti viszonyban voltak a magyar játékosokkal, abban is maradtak ennek ellenére. Azt gondolják az egészről, hogy a magyarok akkor ott bosszút akartak állni 56-ért és a szovjet bevonulásért. Egy másik sportág, a foci. Thury Gábor: A focisták nem voltak ott az olimpián, és több közük volt a forradalomhoz. Egy külön könyvet lehetne írni arról, hogy mi történt Puskásékkal, illetve az utánpótlás-válogatottal. Túráztak a csapatok, a válogatott elment Dél-Amerikába, aztán ment a huzavona az MLSZ részéről, s eltiltatták őket a Nemzetközi Szövetséggel.
Elizabeth Gaskell az utóbbi években reneszánszát éli. Ehhez minden bizonnyal hozzájárultak a műveiből készített igényes BBC-filmsorozatok is, és az a friss, modern, a ma emberét is megszólító hang, amivel az emberi érzelmek, indulatok és szenvedélyek világát képes megeleveníteni írásaiban, így egyik legjobb regényében, az Észak és délben is. Észak-... bővebben Utolsó ismert ár: A termék nincs raktáron, azonban Könyvkereső csoportunk igény esetén megkezdi felkutatását, melynek eredményéről értesítést küldünk. Bármely változás esetén Ön a friss információk birtokában dönthet megrendelése véglegesítéséről. Igénylés leadása 5% 2 000 Ft 1 900 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 190 pont Események H K Sz Cs P V 28 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 29 30 31 3
Az elismerést ugyancsak megszolgálta: Szer... Phillis Mintha még most is látnám a kopár, szürke fák alig zsendülő ágai alatt, melyek napról napra sötétebb színt öltöttek. Széles karimájú kala... Észak és dél Margaret Hale, egy dél-angliai lelkész lánya, éli a maga nyugodt, biztonságos és kiszámítható életét. Hirtelen azonban minden megváltozik... idegen Cranford Oxford University Press, 2008 The provincial town of Cranford is a community of delightful simplicity and innocence. Yet its values were already old-fashioned and unde... Raktáron 7 pont 1 - 2 munkanap e-Könyv Gaskell, Elizabeth North and South Penguin Books Ltd (UK), 1996 As relevant now as when it was first published, Elizabeth Gaskell's North and South skilfully weaves a compelling love story into a clash... Beszállítói készleten 12 pont 5 - 10 munkanap Penguin Books Ltd (UK), 2012 'How am I to dress up in my finery, and go off and away to smart parties, after the sorrow I have seen today? ' Elizabeth Gaskell's compas... 14 pont 11 pont 1 órán belül North and South is a novel by Elizabeth Gaskell, first published in book form in 1855 originally appeared as a twenty-two-part weekly ser... Egy orvos, akit üldöznek a nők Digi-Book Magyarország Kiadó Kft., 2018 "Házasságszédelgő".
Elizabeth Gaskell Észak és Dél (Elizabeth Gaskell) Nyelv: Magyar >>> Letöltés | Olvassa el itt <<< Elizabeth Gaskell az utóbbi években reneszánszát éli. Ehhez minden bizonnyal hozzájárultak a műveiből készített igényes BBC-filmsorozatok is, és az a friss, modern, a ma emberét is megszólító hang, amivel az emberi érzelmek, indulatok és szenvedélyek világát képes megeleveníteni írásaiban, így egyik legjobb regényében, az Észak és délben is. Észak- és Dél-Anglia világa között aligha tátongott akkora szakadék, mint a 19. században. A délangol vidékek háborítatlan békéjében a puritán helstone-i lelkészlak ember és természet mesevilága volt. Itt cseperedett hölggyé Margaret Hale, a hajdan csillogó életről álmodott egykori szépség és a szerény, lelkiismeretes, ám gyámoltalan lelkész leányaként. Mások gondozására, s így közmegbecsülésre épülő életük egy csapásra semmivé lesz, amikor az apa lelkiismereti okokból föladja hivatalát. Költözni kényszerülnek, s a lombzúgásos, madárfüttyös vidéki életből meg sem állnak a füstös-kormos, arctalan munkástömegekben hullámzó északi iparvárosig, Miltonig.
Hogyan tanulja meg levetkőzni előítéleteit, s elfogadni az északi élet farkastörvényeit, a munka parancsát, és nem utolsósorban a halál szigorát. Meglátja-e a kíméletlen iparváros rejtett szépségeit, és megtalálja-e az utat, amelyen a különös, idegen, de mégis figyelemre méltó textilgyárosig, John Thorntonig eljuthat? Megtalálja-e az egyetlen átjárót Észak és Dél között: a szerelem hídját? Gaskell Észak és dél
Észak-Anglia az ipar és a technikai forradalom zajos világa, amelyben a tőke és munka játssza a főszerepet. De hogyan boldogul ebben az embertelen világban a szépreményű, idealista lelkészleány? Hogyan tanulja meg levetkőzni előítéleteit, s elfogadni az északi élet farkastörvényeit, a munka parancsát, és nem utolsósorban a halál szigorát. Meglátja-e a kíméletlen iparváros rejtett szépségeit, és megtalálja-e az utat, amelyen a különös, idegen, de mégis figyelemre méltó textilgyárosig, John Thorntonig eljuthat? Az egyetlen átjárót Észak és Dél között: a szerelem hídját?