Az "Eb a titka mindennek" című kutyás film szerintem nem való mindenkinek. Mi a párommal néztük, de egyikőnkre sem volt nagy hatással, sőt elsőre nem is akartuk végignézni. Csak azután vettünk erőt magunkon, hogy mások szerint viszont nagyon jó, aranyos, kedves, stb. Kinek ajánlom? Igazán kicsi gyerekeknek, akiket nem zavarnak a súlyos logikai bukfencek és irreális szituációk, amikből a készítők humoros helyzeteket próbáltak összehozni. Szerintem felnőtt fejjel ez a film élvezhetetlen, de lehet, hogy csak én néztem túl sok, sokkal jobb kutyás filmet, ezért nem tudom a középszerűeket értékelni. Jöjjön tehát a történet: Adott egy árvaház csak lányoknak, ahol két kislány nagyon jó barátságba kerül és állandóan együtt játszanak a környező mezőn. Egyik nap egy kiskutya kerül hozzájuk egy véletlen folytán, de a kutyát tilos lenne az árvaházba bevinniük. Ez őket nem érdekli és becsempészik a házba. A helyzetet bonyolítja, hogy hamarosan mindkettőjüket örökbe akarják fogadni, szerencsére egy házaspárhoz kerülnének, viszont az új otthonukba sem vihetnek kutyát.
Eb a titka mindennek Két árvaházi testvér, Laura és Matt megmentenek egy magára maradt kiskutyát. Elhatározzák, hogy megtartják, de ezt nehéz titokban tartani az árvaházban. A helyzet csak bonyolódik, amikor kiderül, hogy örökbe fogadják őket. Titokban magukkal viszik New Yorkba, ahol nemcsak a beilleszkedéssel, hanem a titkos kutyatartás számtalan bonyodalmával kell megküzdeniük. Kezdődhet a kaland, egy idegen világban, ahol Gesztenye, a kiskutya megmutatja mi is az igazi bátorság.
Véleményem szerint a legnagyobb gondot talán a rendkívül népszerű zacskós etetés okozhatja. Ezzel párhuzamosan szeretném említeni a cukorlepény csomagolását is. Az ilyen etetések után vödörszámra dobáljuk ki a használt zacskómaradványokat. Gyakran előfordul, hogy a kijárókból lógnak ki a szétforgácsolt nejlondarabok, eltömik a röpnyílást. A méhek belekapaszkodnak, cibálják-vonszolják, végül hatalmas erőfeszítéssel magasba emelkednek velük, és hordják szét a szélrózsa minden irányába. Ilyenkor tele a méhészet környezete ezekkel a foszlányokkal (2. kép). A szél is hordja, és érdekességképpen megemlítem, hogy már madárfészekben is láttam ilyen maradványokat felhasználva. Kicsit talán mérsékeltebben, de ugyanebbe a kategóriába sorolnám még a kerettakaró fóliákat és a szűkítőpárnákat is. Megint csak sokan elintézik egy egyszerű vállrándítással. Akkor most egy jó erős nagyítóval próbáljunk meg az ügy végére járni, hogy mi ezekkel a legnagyobb baj. A mikroműanyagok! Egyre többet foglalkoznak vele, kutatják, hihetetlen tanulmányok készülnek róla, hogy mennyire káros a jelenlétük, és mégsem vesszük komolyan.
A baj csak az, hogy "a mesés kincset" Kamasuka (John Fujioka), a második világháború óta ottfelejtett szamuráj őrzi. 15. Shrek (2001) Shrek, a zöld óriás mindaddig vígan éldegélt mocsarában, míg egy napon elfoglalták otthonát a hajléktalan mesefigurák. Történt ugyanis, hogy a gonosz Farquaad nagyúr éktelen dühében elzavarta a környékről a három kismalacot, Hófehérkét és a törpéit, Csipkerózsikát és mindenkit, aki valaha is számított a mesebizniszben. Shrek, hogy visszakapja meghitten bűzlő lápját, elindul, hogy felelősségre vonja a helyi kényurat. Üzletet kötnek: ha Shrek szállítja neki a környék legnépszerűbb királylányát, a kiűzöttek hazatérhetnek. A helyzet azért nem ilyen egyszerű, mert a lobbanékony sárkány is kedvét lelné a bombázó hercegnőben. 10 híres gyerekszínész, akiknek elegük lett a rivaldafényből és inkább eltűntek a filmiparból "Családi vígjátékok" toplistánkból kihagytuk kedvencedet? Írd meg nekünk hozzászólásban, vagy Facebook oldalunkon kommentben, hogy melyik filmmel, vagy filmekkel bővítenéd a "családi vígjátékok" című albumunkat!
Nagyon érdekes dolog: mi, méhészek vagyunk az elsők, akik a méheinken keresztül láthatjuk, milyen rossz hatással van az élővilágra a sok mű-anyag, mekkora károkat tud okozni a környezetszennyezés. Kezdhetnénk akár a vegyszerekkel. Hosszasan lehetne beszélni róluk, de most csak egy méhészeket is érintő gondolat erejéig foglalkoznék velük. Itt van például a gyomirtók esete. Rengetegen használják, istenítik, nélkülözhetetlennek tartják, annak ellenére, hogy számtalan kutatás és tanulmány bizonyította már a környezetre, a talajra és nem utolsósorban az emberi szervezetre gyakorolt káros hatásukat. Meglepődve tapasztalom, hogy nagyon sok méhész is használja ezeket. Lefújja a kaptárak környékét, és ha már úgyis a kezében van, akkor egyúttal az udvar, illetve az utcafront nemkívánatos zöldjeivel is végez. Tudom, hogy sokan egyszerűen csak megrántják a vállukat: no, és akkor mi van? – gondolják magukban… Van, akinek az udvar sem elég, és egyszerűen lefújja a telke végében lévő csatornapartot is (1. kép).
Nagyon körülményes ezeknek a felszereléseknek a fertőtlenítése. Az ilyen kaptár felületét szétverhetik a harkályok vagy a tyúkok. A méhek mellett megrágja a hangya, az egér vagy akár a borz is. A szél leviszi a tetejét, a tetőre óvatlanul rátett forró füstölő belesüllyed, ráadásul még nagyon gyúlékony is. Ha a kaptárvassal véletlenül jobban megfeszítjük a kereteket, már el is reccsen a kaptár. Szállítása is nagy kockázatot rejt, nehézkes. Mennyi gond! De nem is ez a legnagyobb baj. Ahogy az idő halad, porlik-mállik, a méhek és a szél a morzsalékot széthordják a környezetben. A következő a műanyag keret esete. Ez is látszólag számos előnyt rejt a hagyományos keretekkel szemben, de vajon mennyire jó a méhcsaládnak? Szintén mi lesz vele, ha a méhész felhagy a szakmával, és esetleg nem tudja őket eladni? Nyúlós esetén környezetvédelmi okokból el sem lehet tüzelni ezeket a kereteket. Mellesleg ki az, aki ácsorogna a mérgező füstje fölött? Ahogy a hétköznapi életünkben, úgy a méhészetben is rengeteg műanyag eszközt használunk.
S az egykori dicsőséget úgy élheti és éli meg a mai korban is minden olyan magyar vagy kultúránk más anyanyelvű ismerője, aki figyelmesen elolvasta az Egri csillagokat, hogy ez a győzelem valamelyik őse által az övé is. Hóvári János Dobó István eszes és bátor katonaként védte a várat, s méltán lett egri hős. Gárdonyit nem nagyon érdekelte Dobó István 1552 előtti élete, de az azt követő sem. Írói fantázia, ahogyan Dobó megjelent könyvében 1533-ban a Mecsekben. Az azonban már Károlyi Árpád 1879-ben megjelent forrásközlésének hatása, hogy a mecseki cigányasszony Dobó István életmadarait látván, a huszadikkal előrevetítteti a hős bebörtönzését, 1569-1572 közötti politikai kálváriáját. Egri csillagok dobó esküje film. Gárdonyi nem akart Dobó István életrajzot írni, s nem is írt. De a könyve alcímében megadott – Bornemissza Gergely élete – ígéret sem teljes: torzó. Gergelyt illetően a jósoló cigányasszony a következőt mondja: "Két csillag száll fel az égre. Egyik a börtönből (ez Dobóra vonatkozik). Másik a tengerparton… Ragyognak örökké…" Bornemissza Gergely 1554-ben török fogságba került.
Dobó tovább beszélt: - Meg kell esküdnünk egymásnak az örök Isten szent nevével ezekre a pontokra... Egy ív papirost vett fel az asztalról, és olvasta: - Először: akármiféle levél jön ezentúl a töröktől, el nem fogadjuk, hanem a község előtt olvasatlanul megégetjük. - Így legyen! - hangzott a teremben. - Elfogadjuk! - Másodszor: mihelyt a török megszállja a várat, senki neki ki ne üvöltsön; bármit kiáltoznának is be, arra semminemű felelet ne hangozzék: se jó, se rossz. - Elfogadjuk! Az egri csillagokban hanyadik oldalon van a várvédők esküje?. - Harmadszor: a várban a megszállás után semmiféle beszélgető csoportosulás se kint, se bent ne legyen. Se ketten, se hárman ne suttogjanak. - Negyedszer: az altisztek a hadnagyok tudta nélkül, a hadnagyok a két kapitány intézkedése nélkül a csapatokon nem rendelkeznek. Egy érdes hang szólalt meg Fügedy mellett: - Valamit ide szeretnék betoldani. A szóló Hegedüs volt, Serédynek a hadnagya. Az arca ki volt vörösödve. - Halljuk - szóltak az asztalnál. - Azt ajánlom, hogy a két kapitány viszont a hadnagyokkal mindig egy értelemben intézkedjen, valahányszor úgy fordul a sor, hogy akár a védelemben, akár más fontos intézkedésben a hadnagyok közül csak egy is tanácskozást kíván.