Az út élményanyagából született többek közt A Kilimandzsáró hava, mely végül 1936 augusztusában jelent meg nyomtatásban az Esquire magazinban, és nem csupán Hemingway tartotta személyes kedvencének. A halálos ágyán az életével számot vető, és kritikus szemmel önvizsgálatot tartó író története nem csupán irigylésre méltó önkritika, de az egyik legcsodálatosabb, és legtökéletesebben történeti ívvel szerkesztett novella, nem csupán a Hemingway életműben, gondolatisága pedig olyan sűrű, hogy más íróknál vélhetően teljes regényt töltene meg. A nagy kétszívű folyón I-II. Hemingway mintegy Jack London regényei előtt tisztelegve vetette papírra talán legnépszerűbb Nick Adams-történetét, a két részre bontott A nagy kétszívű folyón -t, mely A mi időnkben című első válogatásában jelent meg. A rendkívül szálkás, feszesre húzott történetek látszólag egy magányos férfi horgászatáról, táborozásáról szólnak, másrészt szerelmes levelek a természethez, ugyanakkor a Hemingway által Jéghegy-elvnek nevezett jelenség talán legtökéletesebb képviselői, itt ugyanis a kérdés nem az, mi történik a novellában, hanem, hogy az miért történik.
A Kilimandzsáró 19710 láb magas, hóval borította hegy. Afrika legmagasabb pontja. Közel a nyugati csúcshoz egy leopárd megfagyott tetemére bukkantak. Senki sem tudta megmagyarázni, mit keresett a leopárd ilyen magasan…? Egy híres író és vadász sebesülten fekszik Afrikában. A vízilovak tömeges úszó vonulását akarta közelebbről lefényképezni, amikor megtörtént a tragikus baleset. Addig, amíg a betegszállító repülőgépre vár, emlékezetében leperegnek életének legfontosabb eseményei. A halál közelségében megérinti és megérti a leopárd rejtélyét, miért is fekszik több ezer méter magasban, megfagyva a Kilimandzsáró tetején. Az Éghez oly közel. Az Irodalmi Nobel-díjas Ernest Hemingway egyik legismertebb, szerelemről, halálról, tisztességről szóló különös hangulatú novellájának felhasználásával készült film olyan kivételes tehetségű színészek játékának ad teret, mint az Oscar-díjas Gregory Peck, Susan Hayward és az Oscar-díjra jelölt Ave Gardner. Amerikai filmklasszikus, 1952 A műsorszám megtekintése, 12 éven aluliak számára nem ajánlott!
A hobbivadász Macomber háromszor hibázik. Először: elfut a megsebesített oroszlán elől. Másodszor: nem érti, miért nem szabad a sebzett oroszlánt pusztulni hagyni. Harmadszor: arra kéri kísérőjét, Wilsont, a hivatásos vadászt, hogy hallgasson gyávaságáról. Ezeket "egyszerűen nem teheti meg az ember", gondolja Wilson. Másnap azonban fordulat következik, megvalósul Francis Macomber rövid boldogsága. Megtanulja a törvényt, habozás nélkül a sebesült kafferbivaly után megy a bozótba. A beteljesülés a halálát hozza, Macomber mégis elérte, amit elérhetett. Élete nagy pillanatában férfi volt. Hemingway-nek halála óta változatlan az értékelése: a 20. század egyik legnagyobb regényírója, és talán ő a legnagyobb novellistája. Könyvmolyképző Kiadó, 2007
Században számos újítás született, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy a zene létrejött, megosszák és értékeljék. A rádiós, televíziós és felvételi technológiai fejlődés lehetővé tette a nyilvánosság számára, hogy zenét hallgasson saját otthonuk kényelmében. Eleinte a hallgatók kedvelték a múlt zenéjét, például a klasszikus zenét. Később, amikor több zeneszerző használt új technikákat a zeneszerzésben és a technológia lehetővé tette, hogy ezek a művek több embert is elérhessenek, a közönség az új zene iránt érdeklődött. A zeneszerzők még sok kalapot viseltek; Karmesterek, előadók, tanárok stb. Sokszínűség a XX. Századi zeneben A XX. A zene története/A 20. század orosz zeneszerzői – Wikikönyvek. Században a világ különböző részeiről, például Latin-Amerikából is származtak a zeneszerzők. Ebben az időszakban sok női zeneszerző emelkedett. Természetesen még mindig voltak társadalmi és politikai problémák ebben az időszakban. Például az afrikai-amerikai zenészek nem engedték először fellépni, vagy első osztályú zenekarokat folytatni. Sok zeneszerző is kreatívan megfojtotta Hitler felemelkedése idején.
Expresszionizmus. Leegyszerűsödési folyamat egyszerű harmóniákkal. E két irányzatot próbálja közös nevezőre hozni. Prokofjevvel együtt mindenekelőtt a szimfonikus zene területén a szovjet-orosz nemzeti stílus kialakítói közé tartozik. 14 szimfóniája közül legnevezetesebbek az V. szimfónia és a X. szimfónia. Operái: Az orr és Lady Macbeth. 20 szazadi zeneszerzok. Dal az erdőről c. kantátájáért 1950-ben Sztálin-díjat kapott. Jelentős még kamarazenei, kórus- és zongoraművek terén. Filmzenéket és tömegdalokat is komponált. ◄--- Előző lap: A dodekafónia ---► Következő lap: A magyar zene története Jegyzetek Szerkesztés
2020: 160 év a születés óta 2021: 110 év a halál óta Gustav Mahler Portréfotója / magángyűjtemény "minden, ami nem tökéletes a legkisebb részletig, elpusztul., "- Gustav Mahler miközben karrierje nagy része a 19. században volt, Mahler az első ötben szerepel, mivel a 20. századi kompozíciós technikák úttörője volt. Mahler mindössze négyéves korában kezdett el énekelni és komponálni a harmonikán, majd 15 évesen belépett a bécsi konzervatóriumba. 20. századi zeneszerzők - Üss a vakondra. Annak ellenére, hogy az iskolában komponált, a diploma megszerzése után a karmesteri karriert választotta. a bécsi Udvari Opera zenei igazgatójaként tevékenykedett, a New York-i Metropolitan Opera és Filharmonikus Zenekar vezetője volt. 1902-ben feleségül vette Alma Maria Schindler zeneszerzőt és zenészt., Mahler kompozíciói inkább szimfonikusak, mint operaiak voltak. Karrierje során 10 érzelmileg töltött szimfóniát komponált. Munkája a romantika mozgalmára jellemző. halála után évtizedekkel Mahler munkásságát nagyra becsülték progresszív hangneme miatt, Arnold Schoenberg és Benjamin Britten zeneszerzőket befolyásolva.
2017 2018-ig látja, évfordulók, egy a nagyok közül a 20 század klasszikus zene, a centenáriumi Debussy a halál, a 150 éve annak, hogy Arturo Toscanini születését. Ezek a fontos évfordulók közelednek, miért ne nézzük meg a ázad öt legbefolyásosabb zeneszerzőjének és karmesterének profilját. Claude Debussy (1862. augusztus 22. – 1918. március 25. ) a 20. század egyik legnagyobb zeneszerzőjének tartott francia zeneszerző., 2017: 155 év a születés óta 2018: 100 év a halál óta Claude Debussy, c. 1908 (b/w fotó), Nadar, (Gaspard Felix Tournachon) (1820-1910) / magángyűjtemény "a zene a jegyzetek közötti tér. "- Claude Debussy A francia zene egyik vezető alakja, a zenei impresszionizmus alapítója, egyedülállóan strukturált kompozícióiról, nem hagyományos skáláiról és tonális struktúráiról ismert., fiatal korától tehetséges, Debussy csak 11 éves volt, amikor a Párizsi Konzervatóriumba ment. Itt kezdettől fogva kísérletezni kezdett, néha kortársai és tanárai megdöbbenésére. Zene, eszközök és innovációk a 20. században. Debussy inspirációi az orosz zeneszerzőktől, jávai gamelántól Richard Wagnerig terjedtek.
Az Egyesült Államok és a nem-nyugati kultúrák befolyást gyakoroltak. A zeneszerzők ihlette más zenei műfajok (pl. Pop) és más kontinensek (pl. Ázsia) inspirációját. A múlt zenei és zeneszerzői iránti érdeklődés is újult meg. A meglévő technológiák javultak és új találmányokat, például hangfelvételeket és számítógépeket készítettek. Egyes kompozíciós technikákat és szabályokat megváltoztattak vagy elutasítottak. A szerzők kreatívabb szabadságot kaptak. A múltban nem széles körben használt zenei témák hangot adtak. Ebben az időszakban az ütőszakasz nőtt, és a korábban nem használt hangszereket a zeneszerzők használják. Hozzáadták a noisemakers, így a 20. századi zene hangszíne gazdagabb és érdekesebb. A harmóniák disszonánsabbá váltak és új akkordszerkezeteket használtunk. A zeneszerzők kevésbé érdekeltek a tonalitásban; mások teljesen elvetették. A ritmusok kibővültek és a dallamok szélesebb léptekkel rendelkeztek, a zenét kiszámíthatatlanná tette. Innovációk és változások a 20. században A XX.