Az elektronikus aláírást az egész EU-ban kötelező elfogadni, de tapasztalataink szerint az AVDH-t inkább csak itthon érdemes használni. Egy hagyományos e-szignónál ugyanis a hitelesítő (például a dokumentumot elfogadó hivatal) azt tudja ellenőrizni, hogy ki írta alá az iratot (a példánál maradva a dokumentum beküldőjét személy szerint). Hogyan adhatok elektronikus aláírást google űrlapokhoz?. Az AVDH e-szignója esetében azonban a NISZ az aláíró, és hitelesítésnél azt mondja meg az állami cég, hogy melyik ügyfélkapus fiókhoz tartozik az aláírás. Ha a magyar jogszabályokat nem ismerő államba küldünk egy dokumentumot, jó eséllyel így nem fogják elfogadni (bár az uniós államoknak elvileg ez nem okozhat problémát). Ettől még azonban itthon nagyon hasznos eljárás lehet, egy biztosítónál a káresemény bejelentése vagy éppen egy új SZÉP-kártya igénylése sokat egyszerűsödik, ráadásul a visszaélés esélye is elhanyagolható. Van azonban az AVDH-nak egy nagyon furcsa sajátossága: a köztisztviselők nem használhatják hivatalosan (csak magánemberként, a saját ügyeik intézésére).
A magyar államnak azonban több olyan szolgáltatása is van, amely segíthet, és már-már érthetetlen, hogy ezeket miért nem reklámozza széles körben: 2016-tól az új e-személyik mellé ingyenesen kérhető az elektronikus aláírás szolgáltatása. Ellenőrizni lehet online az elektronikus aláírásokat a kormányzati portálon – vagyis ha például valaki kap egy így aláírt dokumentumot, akkor meg tud győződni annak hitelességéről. Ám az igazán innovatív az, hogy minden ügyfélkapuval rendelkező állampolgár alá is írhat elektronikusan dokumentumokat. Magyarországon megszokhattuk, hogy az állami adminisztráció számos eleme digitálisan zajlik, a cégbeszámolók leadása és nyilvántartása világviszonylatban is az elsők között vált elektronikussá, ahogy az adóbevallások digitalizásában is jól állunk. Az is megszokott ma már, hogy építési engedélyeket vagy éppen a bírósági peres ügyeket digitálisan intézzük. Ezek olyannyira nem hétköznapi dolgok adott esetben még a tőlünk nyugatra fekvő országokban sem, hogy Németországban például a mai napig faxolják a peres iratokat.
Ha bármilyen további kérdésed van, szólj.
Az informatikai rendszer szombati összeomlás után az online részvétel csekély volt, a voksolók zöme személyesen jelent meg a sátrakban. Szombaton indul az előválasztás, közben Szeged politikus-simogatóvá változott – Szegedi hírek | Szeged365. A kezdeti esős idő ellenére, az előzetes várakozásokat messze felülmúló számban, 66 955 ember szavazott Magyarország első országos előválasztásának első teljesen napján – írja közleményében az Országos Előválasztási Bizottság (OEVB). A nap pontos adataiból kiderül, hogy a személyes részvétel jóval erősebb volt, a sátrakban 62 313 fő jelent meg, míg interneten keresztül 4642 fő adta le a szavazatát. Hétfőn így összesen 66 955 állampolgár voksolt arra, hogy kik legyenek a 2022-es választás képviselőjelöltjei, és hogy ki legyen Orbán Viktor miniszterelnök ellenfele. A miniszterelnök-jelöltek nevei az alábbi sorrendben szerepelnek a szavazólapon: Karácsony Gergely (MSZP–Párbeszéd és LMP) Márky-Zay Péter (Mindenki Magyarországa Mozgalom) Fekete-Győr András (Momentum) Dobrev Klára (Demokratikus Koalíció) Jakab Péter (Jobbik) Még 8 napon át lehet voksolni Mint arról korábban beszámoltunk, az előválasztás első fordulója az első napon megakadt, miután az informatikai rendszer összeomlott.
RÁJUK LEHET SZAVAZNI: ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐJELÖLTEK AZ 1-ES ÉS 2-ES VÁLASZTÓKERÜLETBEN Csongrád-Csanád megyében négy választókerület van, ezek közül Szeged az 1-es és 2-es körzetbe tartozik, az előbbi ciklusok óta bal-, az utóbbi pedig jobboldali győzelmet hozva az országgyűlési választásokon. A 2-es egyébként magában foglalja a Homokhátságot is. Az 1-esben az MSZP-Momentum-Párbeszéd-LMP-MMM támogatta Szabó Sándor meccsel a DK-Jobbik patronált Binszky Józseffel, A 2-esben pedig meglepetésre két Momentum-jelölt is van, a Kárász utcai wannabe-napvitorlákkal kampányoló Mihálik Edvin (Momentum-MSZP-Párbeszéd) és a szinte semmiből előkerülő, szintén Momentum (és MMM) támogatta Tóth Szabolcs. Előválasztási jelöltek Zala megye 1. választókerületében – Tiéd a Város Egyesület. Harmadikként a Jobbik és DK támogatta Tóth Péter száll be a ringbe. A voksolást online vagy személyesen lehet megtenni, ITT és ITT. POLITIKUS-SIMOGATÓ, MINDEN SARKON Hetek óta politikusoktól hemzseg Szeged belvárosa, a két leginkább közkedvelt placc a Klauzál tér és a Kárász utca találkozása, illetve a Mars Téri Piac bejárata.
Mind a négynek mások az előnyei és a hátrányai. Az utolsó két helyezett egyértelműnek tűnik. A három sorrend helyezésszámainak összege alapján a sorrend: Jobbik (6) DK (6, 5) Momentum (8) MSZP-Párbeszéd (9, 5) Új Világ (15) LMP (18) A táblázatból nem derül ki, és a Jobbikot erősíti, hogy a 2. és 3. Közös ellenzéki jelöltek és program a 2022-es parlamenti választásokra | Momentum Mozgalom. szempontban jelentősen vezet a második helyezettel szemben, míg a DK, a Momentum és az MSZP-Párbeszéd ugyanitt holtversenyben vagy ahhoz közeli helyzetben van. Mindenesetre érdekes lesz, hogy mi a hasznosabb: a sok jelölt (DK) vagy a sok támogatás (Jobbik). A kérdés eldöntése a választókra vár. Jegyzetek Kapcsolódó lapok Az előválasztás jelöltjei folyamatosan frissülő nyilvántartás az előválasztás jelöltjeiről választókerületenként Előválasztás 2021/Egyéni jelöltek: kézzel írt nyilvántartás az előválasztás jelöltjeiről Előválasztás 2021: az előválasztás menetrendje, lebonyolító szervezetek, az Összefogás megállapodásai
A miniszterelnök-jelöltségre egyelőre öten jelentkeztek be az ellenzéki előválasztásra. Legutóbb Karácsony Gergely, akit az MSZP, az LMP és a Párbeszéd is támogat. A DK színeiben Dobrev Klára indul, a Jobbik Jakab Pétert, a Mindenki Magyarországa Mozgalom Márki-Zay Pétert, a Momentum pedig Fekete-Győr Andrást indítja. A 106 egyéni körzetben is gyűlnek az egyelőre még nem hivatalos jelöltek, akik közül a információi szerint jópáran visszaléphetnek még másik jelölt javára a nyár végéig, amikor el kell majd kezdeni az aláírásgyűjtést a hivatalos jelöltté váláshoz. Arról, hogy pillanatnyilag hogy állnak a pártok indulókkal, a friss összeállítást készített. Ebből kiderül, hogy a budapesti körzetekben sok jelölt van már, de vidéken még számos körzetben nincs embere a pártok többségének. (Kiemelt képünk illusztráció a 2019-es főpolgármester-jelölti ellenzéki előválasztás szavazólapjával)
RÁJUK LEHET SZAVAZNI: MINISZTERELNÖK-JELÖLTEK Az opcionális miniszterelnök-jelöltek az alábbiak: Dobrev Klára, DK Fekete-Győr András, Momentum, Jakab Péter, Jobbik, Karácsony Gergely, Párbeszéd-MSZP-LMP, Márki-Zay Péter, Mindenki Magyarországa Mozgalom, Új Világ Néppárt. Hogy közülük ki az esélyesebb, nehéz megsaccolni. Az MSZP-közeli Publicus Intézet augusztus végi felmérése szerint Karácsony 34 százalékkal vezet, a második Dobrev 31 százalékkal, Jakab pedig 23 százalékkal kapta meg a harmadik helyet. Ezzel szemben a DK-közeli IDEA Intézet csütörtökön közzé tett mérésében arra a meglepő eredményre jutott, hogy igencsak rezeg a léc Karácsony Gergely második fordulós szereplése kapcsán, a főpolgármester szerintük a harmadik helyért van csatában Márki-Zay Péterrel. Az öt jelölt közül Fekete-Győr András az, akinek a kutatások rendre kellemetlenül alacsonynak mérik a támogatottságát, a Publicus nyári kutatás a szerint a politikus helyzete annyira drámai, hogy a Momentum-szavazóknak is csak a 7 százaléka szavazna rá.
A sorrend jól mutatja Jakab Péter törekvését, hogy minél több támogatást szerezzen a többi párttól még azon az áron is, hogy kevesebb jelöltet indít. A Momentum és az LMP támogatók híján erősen lemarad az előző sorrendhez képest. A támogatásoknál az MMM-et is figyelembe vettük, hiszen a ő véleményük is erősíti egy jelölt esélyeit. A kapott és adott támogatások száma alapján Jobbik (28) Momentum (14) DK (9) és MSZP-Párbeszéd (9) Új Világ (5) LMP (-51) Ha egy párt kevesebb támogatásért kap többet a többiektől, akkor a többiek elismerik, hogy ő az erősebb az előválasztáson. A kettő különbsége alapján a Jobbik fölényesen vezet, az LMP pedig nagyon lemaradt. A középső négy helyezett között nem nagy a különbség. Választókerületenkénti esélyszámok összegét meg sem próbáltunk keresni. Ez majd az előválasztás után lesz érdekes, a fideszes jelölt, a 2018-as eredmény és a győztes eddigi választási szerepléseinek ismeretében. A fenti három mérőszám alapján az első négy helyezett között nehéz sorrendet megállapítani.
Kölcsönösen a lejárató kampányok befejezésére szólította fel egymást Dobrev Klára és Márki-Zay Péter. A két jelölt között egyre élesebb közlemény- és szócsata alakul ki. Bár a korábban Karácsony Gergelyt támogató ellenzéki pártok jelezték, hogy nem támogatják egyik jelöltet sem a második fordulóban, a Párbeszéd és az MSZP több vezető politikusa is beállt Dobrev vagy Márki-Zay mögé – így telt az előválasztás második fordulójának harmadik napja. Eddig 163 ezernél is többen adták le a voksukat az előválasztás második fordulójában, csak hétfőn közel 85 ezren. Ez a részvétel rekordnak számít, ennyien csak az előválasztás első fordulójában, szeptember 25-én szombaton járultak az urnához – számolt be az Előválasztási Bizottság a Facebookon. A korábban Karácsonyt támogató ellenzéki pártok hivatalosan nem, ismert politikusaik mégis jelöltet választottak Karácsony Gergely múlt pénteki visszalépése után arra kérte a korábban rá szavazókat, hogy az előválasztás második fordulójában támogassák Márki-Zay Pétert.