Az exogén antigének azok a anyagok, amelyek a külső környezetből kerülnek be a testbe. Az olyan patogének, mint a baktériumok, vírusok, gombák és paraziták, exogén antigének példái. Emellett a kígyóméreg, a toxinok, a vörösvérsejt-antigének és a szérum antigének is exogén antigének. Az exogén antigének bejutása a lenyelés, a légzés, az injekciók vagy a sebek útján történhet. Az endogén antigének a szervezetben élő mikroorganizmusok metabolikus termékei. Az autoantigének a test azon összetevői, amelyeket az immunrendszer antigénként ismer fel. Az autoantigének felismerése autoimmun betegségeket okoz. A neoantigének az onkogén vírusokkal fertőzött sejtek felületén jelenlévő T-sejt antigének. Mi az antitest Az ellenanyag egy olyan glikoprotein, amelyet a vérben plazma sejtek termelnek egy adott antigénre adott válaszként. Az antitesteket immunglobulinoknak (Ig) is nevezik. Az antitest négy peptidláncból, két nehéz láncból és két könnyű láncból áll. A teljes molekula Y alakú. Az antigénkötő helyek a két könnyű lánc mindkét végénél vannak jelen.
Egészség 2022 Koronavírus teszt: Mi az antitest teszt? - Egészség Tartalom: Mik azok az antitestek? Mi az antitest teszt? Az antitest teszt jobb, mint a vírus teszt? Vegyek-e antitest-tesztet? Hogyan kaphatok antitest tesztet? Antitest teszt eredményei: Mit jelentenek? A pozitív antitest teszt azt jelenti, hogy immúnis vagyok a COVID-19-re? Tegyük fel, hogy el tudja fogni - és elterjeszti - a koronavírust Kiemelt szakértők: H. Benjamin Larman, Ph. D. Legalább kétféle teszt létezik a koronavírusra, egy vírusteszt és egy antitest teszt. A vírusteszt a koronavírus bizonyítékát keresi a légzőrendszerében. A pozitív vírusteszt azt jelenti, hogy SARS-CoV-2 van, a COVID-19-t okozó koronavírus típusa. A fertőzés tünetei lehetnek vagy nem. Egy másik fajta teszt olyan antitesteket keres, amelyek azt mutatják, hogy ki voltál téve a koronavírusnak, és hogy immunrendszere reagált rá. Ben Larman, a Johns Hopkins immunopatológiai kutatója segít többet megérteni az antitest tesztekről és azok felhasználásáról a COVID-19 járványban.
Az autoantitestek termelésének következtében kialakuló betegséget autoimmunbetegségnek nevezük. Az sejtek maganyaga ellen termelt ANA az autoimmun folyamat jelzője. Több autoimmunbetegséggel hozható összefüggésbe, de leggyakrabban a systemás lupus erythematosusban jelenik meg. Milyen mintára van szükség? A kar könyökhajlati vénájából veszik a vért. MEGJEGYZÉS: Ha valamilyen orvosi, laboratóriumi vizsgálattól fél, vérvételkor hajlamos a rosszullétre, vagy szorongás fogja el, ajánljuk, hogy felkészülésként olvassa el a következő írásokat: A vizsgálattal járó fájdalom leküzdése, Vérvétellel kapcsolatos tanácsok, Hogyan segítsünk a gyermekeknek az orvosi vizsgálatokon, és Hogyan segítsünk az időseknek az orvosi vizsgálatokon. A Mi történik a mintával? Rövid látogatás a laborban írás bepillantást nyújt a vér- és torokváladék minták előkészítési és feldolgozási folyamatába. A vizsgálatot a systemás lupus erythematodus (SLE) és a gyógyszer okozta lupus diagnosztizálására használják, de pozitív eredményt kaphatunk scleroderma, Sjögren syndroma, Raynaud syndroma, juvenilis idült arthritis, rheumatoid arthritis, antiphospholipid syndroma, autoimmun hepatitis és számos más autoimmun- és nem autoimmuntegségben.
Emiatt az SLE-t (röviden lupust) ezzel az egy vizsgálattal nehéz egyértelműen diagnosztizá ANA vizsgálati eredmény számos más betegségben is pozitív eredményt adhat, ezért további vizsgálatok szükségesek az SLE diagnózisának elkészítéséhez. A kezelőorvos más vizsgálatokat is kérhet, amelyekkel - az általános ANA vizsgálattal, a mutatott tünetekkel és a kórtörténettel együtt - kizárhatja vagy megerősítheti az autoimmun betegség diagnózisát. Mivel az autoimmunbetegségeket általában nehéz diagnosztizálni, az ANA vizsgálat lehet az első, megbízható lépés az SLE és néhány más, többféle tünettel járó autoimmunbetegség felismerésében. A tünetek lehetnek enyhék, de súlyosak is, és magukban foglalják a fájdalmas és bedagadt izületeket, a megmagyarázhatatlan lázt, az extrém fáradékonyságot és piros kiütések megjelenését. A pozitív eredmény autoimmunbetegségre utal, de további specifikus vizsgálatok szükségesek a végleges diagnózis elkészítéséhez. Fontos tudni, hogy az ANA vizsgálat eredménye pozitív lehet azoknál is, akik nem szenvednek autoimmunbetegségben.
Két nő is mélyvénás trombózist kapott AstraZeneca oltás után, de jól vannak, lábadoznak a betegségből. A történtek ellenére egyikük sincs az oltóanyag ellen, csak azt szeretnék, hogy mindenki a számára megfelelő vakcinát kapjon. A 444 számolt be a történetekről. Egy 37 éves nő április 6-án kapott AstraZeneca oltást, négy nappal később fájni kezdett a dereka, zsibbadt és be is dagadt a lába. COVID-19: oltás után ezek a leggyakoribb panaszok - HáziPatika. A mentők bevitték egy budapesti kórházba, ahol megállapították, hogy vérrög alakult ki a lágyékán. A nő amúgy 15 éve szed fogamzásgátlót, eddig semmi baja nem volt tőle, furcsállta, hogy pont most az oltás után történt ez vele. Amúgy a nő zárójelentésébe bele se írták, hogy az oltás után jelentkezett a trombózis. Egy orvos telefonon mondta neki, hogy jelzik az itthoni és a nemzetközi hatóságok felé is az ügyet. A kórházban megismert egy másik nőt, akinél szintén ugyanaz a probléma volt, mint nála. Ő a szokásos oltás utáni tünetek után két nappal nyilallást érzett az egyik lábában, majd elment a háziorvosához, aki megállapította, hogy trombózisa van.
Az eredmények szerint a Pfizer-BioNTech oltását kapó emberek körülbelül 70 százalékának volt valamilyen reakciója az oltás helyén, beleértve a fájdalmat, az érzékenységet, a bőrpírt vagy a duzzanatot. Az AstraZeneca oltása után az emberek 60 százalékánál jelentkeztek ilyen helyi reakciók. Természetes, hogy az oltást követően jelentkeznek bizonyos panaszok. Most akkor kell félni az AstraZeneca vakcinájától? | 24.hu. Fotó: Getty Images Az egész testet érintő tünetek esetében viszont a Pfizer készítménye teljesített jobban: az első adag beadását követően az oltottak 14, a második után pedig 22 százalékánál jelentkezett például fejfájás, fáradtság vagy hidegrázás. Az AstraZenecával oltottak több mint harmada (34 százalék) számolt be ilyen panaszokról az első oltást követően, a vakcina második adagja kapcsán azonban a vizsgálat végéig (március 10) nem gyűlt össze kellő adat, így azokat a reakciókat nem publikálták. A leggyakoribb tünet, amit a válaszadók az oltás utáni napokban éreztek, a fejfájás, illetve a karban érzett fájdalom volt. Összességében a kutatásban részt vevők közül minden negyediknek (25 százalék) volt egész testet érintő, kétharmadnak (66 százalék) pedig helyi reakciója az oltást követően.
Nagyobb arányban tapasztaltak kellemetlen panaszokat a nők, az 55 év alattiak és azok, akik korábban már megfertőződtek. Tim Spector, a londoni King's College professzora elmondta: akárcsak a vírus, úgy a vakcinák hatására is sokféle reakció kialakulhat, többek között nemtől, kortól és egészségi állapottól is függően. Megnyugtatott ugyanakkor mindenkit, hogy a vakcina beadását követő reakciók "többnyire enyhék és rövid ideig tartanak", a két vizsgált oltás (a Pfizer-BioNTech és az AstraZeneca) pedig teljesen biztonságos.
2021. 11:33 Magyarországon is elérhetővé vált a tű nélkül beadható védőoltás influenza ellen Több európai országban már évek óta elérhető az az influenza elleni védőoltás, amit orrspray formájában lehet beadni a gyerekeknek, most már itthon is. A szezonális influenza évente 4–50 millió tünetes esettel jár Európában 2021. 19. 07:05 Figyelmeztet a virológus: Szputnyikra senki ne kérjen Janssent De AstraZeneca után se. Jakab Ferenc szerint más készítményt érdemes választani. 2021. 18. 14:03 Remek eredmény jött az AstraZeneca koronavírus elleni gyógyszeréről Az AstraZeneca két, hat hónapon át tartó klinikai teszt eredményét közölte, amiben a koronavírus elleni gyógyszerét tesztelték. Az eredmények biztatóak. 2021. 12. 14:20 Az Emmi szerint csak a harmadik oltásnál célszerű mást választani az AstraZeneca helyett Az első és a második dózisként ez a készítmény is kérhető. 2021. 10:32 Kásler: Az Astrazeneca második oltása után csökken az ellenanyag szint Ezért abból nem javasolt újabb oltást beadni.
Jakab professzor kifejezetten úgy vélekedett, hogy az AstraZeneca elleni kifogások nem szakmai jellegűek, hanem "gazdaságiak". Egyetértett ezzel Merkely professzor is. Ő arra is hivatkozott, hogy a trombózisos esetek amúgyis gyakoriak, ha tehát egy vakcinát hírbe akarnak hozni, ez a legalkalmasabb. Jakab Ferenc annak a gyanújának is hangot adott, hogy ha majd világszerte sok vakcinát lehet eladni, akkor hátrányba kerülnek azok a gyártók, akiknek a terméke erősebb hűtést igényel, lehetséges tehát, hogy nekik is érdekük rossz színben feltüntetni az oxfordi vakcinát. Merkely professzor még arra is tett egy tapintatos célzást, hogy a média is ott van amögött, ha pánikhangulat alakul ki. Ami az orvosi kérdéseket illeti, elhangzott, hogy a koronavírus brit variánsáról immár tudni lehet: nemcsak erősebben terjed, hanem komolyabb betegséget is okoz. Szekanecz professzor szóba hozta: gyerekeknél is előfordulhatnak súlyosabb – gyulladásos és autoimmun – tünetek. Ezért jó hír, hogy a Pfizer–BioNTech vakcina serdülőknél is jó eredményeket mutat, és hamarosan kezdődik a kipróbálás a 3–5, illetve az 5–11 évesek körében is.
Milyen gyakori a fejfájás, a hányinger, hány napig tartanak a mellékhatások, és miért nem oltják az AstraZeneca koronavírus vakcinával az időseket? Hogyan működik az AstraZeneca vakcina? Az AstraZeneca a Moderna a Pfizer vakcinájával ellentétben nem mRNS-vakcina, hanem vektorvakcina, aminek a lényege, hogy a koronavírus tüskefehérjéjét kódoló gént egy módosított, szaporodásra nem képes vírusba, azaz vektorvírusba ültetve juttatják be a szervezetünkbe. Az immunrendszerünk fellép a vektorvírus ellen, vagyis immunválaszt vált ki. Az AstraZeneca klinikai vizsgálatainak 3. fázisát 30 ezer főn végezték el, amik alapján az első dózis után 75% feletti védelmet ad, és ha az eső valamint a második adag közötti időtartamot 12 hétre emelik a koronavírus vakcina hatékonysága 82%-ra nő. Itthon 4 hét különbséggel fogják beadni a 2. adagot, hogy minél hamarabb megtörténjen a lakosság átoltottsága. Az AstraZeneca a Covid-19 okozta betegség továbbadásának megakadályozásában 67%-os hatékonyságú, a súlyos megbetegedés és a halálozás megakadályozásában 100%-os védelmet nyújt az első dózist követő 22. nap után.
További kérdés, mennyire hatásosak az oltások a vírusvariánsok ellen. Kétségkívül vannak különbségek, de virológusként Jakab Ferenc abból indul ki, hogy a koronavírus sokat emlegetett tüskefehérjéje, amely a vakcinák fő célpontja, nagy fehérje, és a sok alkotóeleme közül nem fog mindegyik megváltozni. A súlyos, életveszélyes eseteket a mai tudásunk szerint a vakcinák nagy mértékben megakadályozzák. A professzorok megerősítették azt is, hogy az mRNS alapú vakcinák, de a vektor alapúak is (mint az AstraZeneca vagy a Szputnyik V) gyorsan módosíthatóak, amikor az új variánsok miatt erre szükség lenne. Szekanecz Zoltán hozzátette: az influenzaoltáshoz hasonlóan a koronavírus esetében is elképzelhető, hogy a mindenkori variánsokhoz igazodó "koktélt" tartalmazzon az oltás. A sokat emlegetett nyájimmunitás elérését a professzorok lehetségesnek tartják, de a számolgatás részleteiben nem érdemes elveszni. Nem tudni például, Magyarországon hányan estek át a betegségen: a 700 ezer körüli szám alulbecslés, de csak sejteni lehet, mennyire.