"A magyar kódexirodalom stílusát sokszínűsége mellett is egységesen gótikus nak nevezi SZABÓ ZOLTÁN. A mindent kifejteni, megmagyarázni akaró részletezés hasonlít a gótika szerkesztési technikájára: "Oh tündöklő szép piros rózsák, oh gyenyerűségös illatozó fejér liliomok és szeplő nélkül való violák, azaz szentséges és szeplő nélkül való lelkök [... ] lássatok engömet tiviskhez [= tövisekhez] hasonlottat, és véssétök attü [=a ti] szívetökbe, hogy mely igön hamar és hertelen megfonnyad és elesik az verág kit itt ez velág elragad. " (Nagyszombati kódex) " A gótikus stílus jellemző eleme a képes beszéd, mely gyakran érzelmi túlfűtöttséggel párosul. A gótikus stílus főbb jellemzői: gótikus ruházat Goth ruhák. Ennek kifejezőeszközei a túlzások, választékos jelzők stb. A halmozás és az ismétlések ritmusossá teszik a prózai szöveget is. Ezt a gótikában gyakori módszert additív (az alkotóelemeket egymás mellé helyező) technikának nevezzük. A kódexek jellegzetes származékai a túlképzések ( magasztosság, szorgalmatosság stb. ), az alkotóelemek egymáshoz toldását nem korlátozza szigorú szerkesztési elv.
A gótikus stílus jellemzői az építészetben és a képzőművész by Viktória Heé
Taft, organza, bársony, brokát, selyem, bőr, vinil - ezek a hagyományosan gótikus ruhák készítéséhez használt szövetek. A gótikus rajongók nem térhetnek el preferenciáiktól, még üzleti öltözködést sem. A fekete ruhadarab, a fekete ceruza szoknya vagy a nadrág üzleti öltönynek tekinthető a gótikus stílusban. Külső ruhadarabként a gótikus stílus hosszú fekete kabátot vagy esőkabátot feltételez. A cipők készen állnak - magas sarkú cipő, csizmás csizmák, csizmák csizmákon. A gótikus Lolita stílus egyre népszerűbb. A kép legfőbb jellemzői - ártatlanság, gyermekiasság. A gótikus lolita alakú lányok olyan szomorú, néha még sötét babáknak is tűnnek. Ruházat Gothic lolita - fekete "baba" ruha, díszesen csipkével díszített, szalagok, fűzők, drapériák. Gótikus festészet és szobrászat II. rész | Sulinet Hírmagazin. Cipők, amelyek hangsúlyozzák a gótikus lolita - nehéz cipő, cipő és cipő törékenységét. Esküvői ruhák a gótikus stílusban - ellentétben a klasszikus fehér ruhákkal. Egy ilyen kép lehetővé teszi a hagyományoktól való eltérést, az esküvői ceremónia diverzifikálását, és bemutatja az egyéniségét.
Ez az eredetileg fekvő formátumú táblakép, amelyet baloldalán megcsonkítottak, a "József kételyei" jelenet egy részletét ábrázolja, és egy nagyobb Mária-0ltárhoz tartozhatott. A kép baloldalán még Szent József és egy angyal alakja volt látható, erre utal a szárny részlete, egy nimbusz töredékei, a piros drapéria, valamint Szent Józsefnek a bal alsó sarokban látható attribútumai: a botra fűzött, fonott szalmakalap és a víztartó hordócska. Magyar nyelv | Sulinet Tudásbázis. A jelenet magyarázatát olyan, a középkorban széles körben ismert ún, apokrif szövegekben találjuk, amelyek Mária életének az evangéliumok által homályban hagyott eseményeit színezték ki. llyen jelenetek ábrázolása az 1400 körüli évek művészetében éledt fel újra, a Mária és Krisztus életének emberi vonásait hangsúlyozó nézetek elterjedésével. Az ábrázolás a II. származó görög Protoevangélium Jacobi apokrif szövegére vezethető vissza: a hazatérő Józsefben Mária terhessége láttán kételyek támadtak, amelyeket az álmában megjelenő angyal eloszlat. A fonással való foglalatoskodás Mária életének más jeleneteiben is előfordul, szorgalmának, erényének szimbóluma.
Nem véletlen, hogy mindkét Madonna és a gyermek Jézus keze is hiányzik, hiszen a szobroknak csak törzsét faragták egy fatömbből, a kiálló részeket külön fából készítették, és csak csapolással rögzítették, így ezek az idők folyamán könnyen leválhattak. Szent Dorottya Barkáról, 1410-1420 Míg a XIV. század szobrai közül alig néhányat ismerünk, a XV. századból jóval több maradt ránk. A barkai (Borka) Szent Dorottya (1410-20) és a podolini (Podolinec) Szent Katalin (1420-30) figurája valószínűleg elptusztult oltárhoz tartozott. Mindkét női szent a nagyarországi "lágy" stílus kiemelkedő alkotása, akárcsak a "Szép Madonnák" közé sorolható második toporci Madonna (1420-30). A "szép" kifejezést nem a művészettörténetírás használta először. A XIV-XV. század fordulójának teológiai irodalma Mária testi és lelki szépségének harmóniáját hangsúlyozta. A bűnbeesés almája ugyancsak fontos teológiai jelentés hordozója. Az ún. "Szép Madonnák" a középeurópai művészetben 1400 körül először kőszobrok formájában jelennek meg.
Teraszairól Teraszairól lélegzetelállító látkép tárul elénk, a sokszínű fővárost felülről szemlélhetjük, de itt is érdemes felfelé nézni: érdekesség, hogy a neoromán stílusú építészeti műremek tornyai a hét magyar honfoglaló vezért szimbolizálják. Fotó: Magyar Turisztikai Ügynökség Az 1867-es kiegyezés után Budapest elképesztő ütemben kezdett fejlődni, a mai utcákon járva nagyrészt ennek a periódusnak az építészeti emlékeivel találkozhatunk: az alapvetően neogótikus stílusjegyeket magán viselő Országház, a neoreneszánsz stílusú, a kultúra szentélyeként működő Operaház, vagy a szintén neoreneszánsz Szent István-bazilika. Az 5 legszebb szecessziós épület nyomában Budapesten. Fotó: Magyar Turisztikai Ügynökség Ha Budapest, akkor nem szabad megfeledkezni a szecesszióról sem. Akár egész napos városnézést is szervezhetünk a 19–20. század fordulóján létrejött művészeti stílus építészeti gyöngyszemei köré, olyan sok kincsre bukkanhatunk. Ha valahol érdemes a nyakunkat tornáztatnunk, azok a szecessziós épületek, olyan sok megcsodálni való részlet van rajtuk.
Szecessziós Épületek - Budapest Térkép BUDAPEST SZECESSZIÓS ÉPÜLETEI Felvételeket készítette: Puha Titusz, Papp Sándor Lakóház Villa Egyházi ép. Középület ÜzletBérház Iskola Nem szec. ÖSSZESEN:1483 HELY Program ecessziós Magazin SZERZŐI JOG A oldalon található szöveg, valamint a szerzőink, fotósaink összes fényképe, saját tulajdonukat képezik, a Szecessziós Magazin projekt része, szerzői jogvédelem alatt állnak, felhasználásuk, közlésük csak irásbeli engedélyünkkel történhet. Kapcsolat: Kerület választás: 01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 KÖZP. Gyere velem, csavarogjunk Budapesten! – 5 szecessziós csoda. KERÜLETSZÍN ÉPÜLET LISTA ÉPÜLET KERESÉS KÉPES KERESÉS (címre rend. ) KÉPES KERESÉS (évre rend. )
A fővárosban számos középület hirdeti a századforduló formabontó törekvéseit. Érdemes felfelé és - ahol lehetőségünk nyílik rá, belül is - körbenézni a Gresham Palotánál, a Vakok Intézeténél, az Állatkertben, a Liszt Ferenc Akadémián, a Nemzeti Bank szomszédságában álló Postatakarékpénztárnál vagy az Iparművészeti Múzeumban, megállni a városligeti fasor református templománál, és megcsodálni kerámiadíszes főbejáratát. Vidéki csodák A szecesszió nemcsak Budapesten hódított teret: említésre méltó Szegeden a Reök-palota, Kecskeméten a Cifrapalota, Pécsett vagy Debrecenben is találkozhatunk ilyen stílusú épületekkel. A szenzációs szecesszió nyomában: Budapest cirádás épületei | The Budapester. De nem csak ezért érdemes más városokba is ellátogatni, a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed például számos programjával, kiállításával, kézműves műhelyével akár többnapos elfoglaltságot is adhat a látogatónak. Díszes-színes cserepekkel kirakott háztetői már messziről hívogatnak, a Zsolnay család gyára köré épült parkban pedig akár piknikezhet is a sok látnivalótól elfáradt turista.
Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest Nehéz volna megmondani, hogy pontosan mi jellemez egy szecessziós épületet, hiszen a szó teljesen más építészeti elemeket takar Brüsszelben és Bécsben, Prágában és Budapesten. Mégis, van egy közös formanyelv, amelyet könnyen felismerünk és megszeretünk. Bemutatunk nektek néhány gyönyörű épületet kívülről-belülről. Az Árkay Aladár építész tervei alapján 1913-ban fölépült templom magán viseli a lechneri 'magyaros' stílus, valamint a német, a skandináv és az amerikai art nouveau jegyeit. A főbejáratot geometrikus mintákkal díszített kerámialapok szegélyezik. A templomban ezer fő foglalhat helyet az istentiszteletek alatt. A művészien kivitelezett üvegablakok Róth Miksa alkotásai, a belsőépítészet és a berendezés többi része az építész tehetségét dicséri. A szertartások idején látogatható. A Magyar Királyi Földtani Intézet 1869-ben jött létre. A jelenlegi épület 1896 és 1899 között készült el a Stefánia úton a magyar szecessziós építészet iskolateremtő építésze, az éppen száz éve elhunyt Lechner Ödön tervei szerint.
A magyarországi szecessziós építészet az Osztrák–Magyar Monarchia részét képező Magyar Királyságban a 19-20. század fordulóján meghatározó, a szecessziós művészethez kötődő, elsősorban magyar építészek által művelt, többféle művészeti és stílusirányzatból összeálló épített örökséget jelenti. A magyarországi építészetben a szecesszió jegyei az 1890-es években tűntek fel először, és a századfordulós fénykort követően az 1910-es évek végére, voltaképp az első világháborúval korszaka lezártnak tekinthető. Lechner Ödön Lechner Ödön építész, a magyar stílusú szecesszió úttörője. Saját művészi alkata keleties, romantikus, színes ornamentikájú, de fegyelmezetten komponált épületeket eredményezett. E stílus leglátványosabb eredményei Pártossal közösen a kecskeméti Városháza, az Iparművészeti Múzeum, továbbá a Magyar Állami Földtani Intézet és a Hold utcai Postatakarékpénztár. Ez utóbbi a századforduló magyaros ízlésének legjellegzetesebb példája, mégis, újszerűségét mutatja, hogy Lechner ezután több állami megbízást nem kapott, mesteriskoláját sem engedélyezték, s követőinek alkotásai is csak redukálva valósulhattak meg.
A szecessziónak is megvan a maga mélyre nyúló története. Kialakulásának idejét nagyjából Pest, Buda és Óbuda összeolvadása (1873) utáni időszakra tehetjük, amikor is a dualizmusban az Osztrák-Magyar Monarchia kulturális és gazdasági központja hivatalosan is két otthont kapott magának. Ekkor kezdődött a jól ismert, a mai város arculatának kialakulása. Kezdetben főként Ybl Miklós és társai által képviselt eklektikus stílus kezdte alakítani a "budapesti feelinget". Olyan épületeket köszönhetünk nekik, mint a Parlament, a Várkert Bazár, a Jánoshegyi Erzsébet-kilátó, vagy éppen a Magyar Állami Opera épülete. Azonban, az eklektika historizáló, a múltba visszanyúló hatásaival párhuzamban kezdett megjelenni – egyfajta csendes, de forradalmi válaszként – a szecesszió népi és magyar kulturális hagyományokra építő izgalmas szín- és formavilágú egyvelege. "Az építészet a kor térbeli akarata. " Ludwig Mies Van Der Rohe A szecesszió sajátossága, hogy – Budapest világvárossá avanzsálódásával párhuzamosan (a századforduló idején) – a stílusirányzat is fokozatosan kezdett teret nyerni magának.
Az épület innovatív megoldásaival, a vasbeton formálásával, üvegtetős átriumával a korszak legmodernebb áruháza volt. A tetőn kis 'sétányt' alakítottak ki, amelyet télen korcsolyapályaként használtak. Az áruházban jelenleg könyváruház üzemel. Látogatható. József nádor kezdeményezésére Európában az elsők között nálunk jött létre a vakok oktatását célul kitűző intézmény 1825-ben. A mai Ajtósi Dürer soron álló épület 1899–1904 között készült el Baumgarten Sándor és Herczegh Zsigmond tervei szerint. Az iskolaépítés specialistáinak számító építészek a korszakban több száz oktatási épületet terveztek meg egyedi és mintatervek alapján egyaránt. (A szomszédos Teleki Blanka Gimnázium szintén az ő terveik alapján épült fel. ) Az épületen egyaránt megfigyelhető a távol-keleti építészet és a magyaros szecesszió hatása. Az esténként koncerteknek otthont adó Nádor Terem megőrizte eredeti bútorzatát és dekorációját. Hatalmas üvegablakát Róth Miksa tanítványa, Zsellér Imre készítette 1930-ban. Az ország legnagyobb ólomüveg ablakán többek között az alapító József nádor alakja is megfigyelhető.