A Magyar Televízió Híradójának információi szerint a fővárosban két másik kórházban is okozott megbetegedéseket a vírus: a Szent János kórházban öt, a jahn Ferenc kórházban körülbelül húsz beteget ápolnak a már ismert tünetekkel. Az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetben is felmerült a calici vírus gyanúja, jelentette este az MTI. A calici vírusok családjába tartozó kórokozókról régóta tudni, hogy képesek állatokat - főként kisemlősöket, nyulakat, macskákat - megfertőzni, de hogy embereket is megbetegíthetnek, arra csak a 90-es évek elején derült fény. A calici vírus okozta megbetegedés gyors lefolyású, általában egy-két infúziós kezelés után enyhülnek a tünetek, a vírus megjelenése az őszi-téli hónapokat jellemzi. 41-re emelkedett a calici vírussal fertőzött betegek száma a SOTE-n - HáziPatika. Terjesztő tényezők: élelmiszer, ivóvíz, fürdővíz, széklet. A betegség általában orálisan, illetve a légutakon keresztül terjed, kisszámú vírus jelenléte is elég a tömeges fertőzéshez. Rendszeres tisztálkodással, gyakori szellőztetéssel, vitamindús étrenddel azonban lehet védekezni ellene.
A Hungast csoporthoz tartozó Elamen Zrt. közlése szerint nem a társaság által szolgáltatott ételek okozták Szombathelyen a calici vírus okozta fertőzést, amelyben egy hete több mint háromszáz diák, több pedagógus és néhány diák hozzátartozója is megbetegedet Képünk illusztráció © Fazekas István A közétkeztetéssel foglalkozó társaság az MTI-hez csütörtök este eljuttatott közleményében azt írta, hogy az illetékes szakhatóságokkal közreműködve a társaság is számos mintát vett az alapanyagokból, konyhai felületekről. Azokat a hatóságok és a társaság által külön megbízott akkreditált laboratóriumok is bevizsgálták - tették hozzá. "Az előzetes eredmények alapján patogén, tehát kórokozó baktériumot nem mutattak ki sem az ételmintákból, sem pedig a főzőkonyhai felületek törletmintáiból" - olvasható a Hungast csoport - Elamen Zrt. közleményében. Calici vírus okozta a megbetegedéseket a balatonszárszói táborban. Stánitz Éva megyei tiszti főorvos szerdán arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az elvégzett laboratóriumi vizsgálatok eredményei szerint calici vírus okozta a fertőzést, amelyben 338-an betegedtek meg.
A járványok túlnyomó része közös mosdót és konyhát használó közösségekben fordul elő. A kialakuló immunitás csak rövid ideig véd, ha egyszer már átestünk a betegségen, akkor is ismét megfertőződhetünk a vírus egy új változatával. Lappangási ideje mindössze 1-2 nap, klasszikus tünetei a sugárszerű hányás, az erős hasmenés, valamint az izomfájdalmakkal kísért has- és/vagy fejfájás. Mozaik: Calici vírus okozta a tömeges megbetegedést egy szegedi iskolában - NOL.hu. Egyes esetekben láz is felléphet. Ugyan a betegség relatív gyors lefolyású, és az esetek többségében a panaszok csupán két-három napig állnak fenn, ám ezek meglehetősen kellemetlenek. Agresszív vírus A calicivírust az 1970-es években fedezték fel. Rendkívül rezisztens, még nagy hőmérséklet-ingadozás mellett is képes hosszú ideig életben maradni – a klórtartalmú csapvízben például fél óráig –, és felületeken megtapadva akár 12 napig is fertőzhet. Ezért a továbbterjedés megakadályozásához a használati tárgyainkon – például a WC-ben, a fürdőszobában, az ajtókilincseken – naponta többször is fertőtleníteni kell háztartási (klórtartalmú) szerekkel.
Torokváladékmintát is küldtek tenyésztésre, valamint fokozott higiéniai intézkedéseket vezettek be. Látogatókat nem lehet fogadni most a kórházban. Az RTL Híradó úgy tudja: azokat, akiket megfertőzött a vírus, már jól vannak, két embernek vannak még tünetei. Ha nem lesz újabb megbetegedés, akár már hétfőn feloldhatják a tilalmat.
A szaglás fontos a macskák számára a táplálkozáshoz, mivel az eldugult orr az élelmiszer elutasítását jelenti, valamint a szájbeli fájdalmas elváltozások további okai lehetnek annak, hogy nem eszik a macska. Hogyan terjed az FCV? Az FCV az alábbi utakon terjed: Közvetlenül a macskák között Azzal, hogy az emberek a macskákat simogatják, és nem mossák meg a kezüket A fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében rendszeresen tisztítani kell a fertőzött macskával naponta érintkező tárgyakat, például az élelmiszeres tálakat, a ketreceket és a keféket. Lehetséges, hogy a kölyökmacskám FCV-nek van kitéve, amikor érintkezik más macskákkal? A kölyökmacska akkor is megfertőződhet a vírussal, amikor olyan macskákkal érintkezik, amelyek egészségesnek tűnnek. Azon állatok, amelyeken nem látható semmilyen betegség, valójában továbbra is hordozók lehetnek, beleértve a macska kalicivírust. Ez az egészséges hordozó kockázatot jelenthet a közösség többi tagja számára, különösen a kölyökmacskák számára.
Az elmúlt napok vizsgálatai alapján kiderült, hogy a calicivírusnak egy ritka, alig ismert változata okozott tömeges fertőzést a káptalanfüredi gyerektáborban. Mivel a vírus csak emberről emberre terjed, biztos, hogy nem fertőző ételtől lettek rosszul a gyerekek. A legvalószínűbb, hogy egy vírushordozó gyerek a wc-kilincsen, vagy terítéskor a tányérokat megfogva terjesztette el a kórokozót. A calicivírusok (ejtsd: kalicivírusok) norovírus elnevezésű nemzetségének egy ritka, egyelőre még alig ismert altípusát azonosította a Pécsi Gastroenterális Vírusok Nemzeti Referencia Laboratóriuma a káptalanfüredi táborban történt múlt heti járvány kórokozójaként. "A calicivírusok nagyon nagy fertőzőképességűek: elég tíz darab vírusnak bejutnia a szervezetbe, és kialakulnak a hasmenéses-hányásos tünetek. Ugyanehhez szalmonella baktérium esetén százezeres baktériumszám szükséges. Csupán egy milliliter calicivírussal fertőzött hasmenéses széklettel tízmillió magyart meg lehetne fertőzni " - mondja dr. Berencsi György virológus, az Országos Epidemiológiai Központ tudományos tanácsadója.
"A történelem sokféleképpen ismétli önmagát – írta Örkény István Tóték című drámájának bemutatása alkalmából. – Ha egy népet beletörődni tanít meg a sors, persze nehéz bűnösnek bélyegezni azt, aki a végkimerülésig folytatja a beletörődést. Még nehezebb elítélni éppen ezt a tűzoltót, hiszen eljön a perc, amikor azt mondja: nincs tovább – és maga zúdítja le a sziklát a völgybe. Igaz, a percet nem jól választotta meg: lázadása már hiábavaló, elkésett, esztelen. De ebben is miért ő a hibás? Vannak boldog népek: ők a jókor lázadók. Mi a nem jókor lázadók fajtája vagyunk…" A Tóték Örkény István egyik legismertebb műve. Eredetileg filmforgatókönyvnek készült " Pókék, majd Csend legyen! " címmel. Először a Kortárs című folyóirat augusztusi száma közölte 1966-ban. Könyvként először 1967-ben, a Nászutasok a légypapíron című kötetben jelent meg. Örkény István: Tóték (elemzés) – Oldal 3 a 3-ből – Jegyzetek. Szintén 1967-ben Örkény átdolgozta a kisregényt drámává, amelyet aztán nagy sikerrel játszottak a színházak. Az ősbemutató a Thália Színházban volt 1967. február 7-én.
Mikóné felvétel közben egy külön üzenetet küld anyjának, amelyet az majd a műsor sugárzása, tehát Mikóné távozása után lát majd. A kisregényben Örkény a halál tervezhetetlenségével a rendezés, a szerkesztés manipulált voltát állítja szembe, ezzel megkérdőjelezve a filmes, televíziós objektivitás tényét. A korabeli recepció elismerte a regény esztétikai értékeit, az abszurd humor bravúros teljesítményeit, de igyekezett hallgatni arról az érzékelhető társadalmi és ezen keresztül politikai kritikáról, amelyet Örkény beleszőtt a regény soraiba. Mai távlatból erősebben érezhető a műnek ez, a korabeli magyarországi élet elviselhetetlenségét is érzékeltető vonulata. A "Rózsakiállítás"-ból színpadi előadás is készült Horkai István rendezésében 1990-ben, a kisregényt sok nyelvre lefordították és megjelentették. Irodalom Simon Zoltán, A félelmet részvétté oldani Örkény István "Rózsakiállítás", Alföld, 1978/3. Örkény istván tóték dráma tartalom. Berkes Erzsébet, Örkény István: Rózsakiállítás, Kortárs, 1978/5. Szabó B. István, A groteszk magyarsága és humanizmusa, Új Írás, 1983/8.
A Tót család három tagja sajátos drámai viszonyban áll egymással. A feleség, Mariska egyfolytában fia kegyetlen körülményeire gondolva buzdítja, kényszeríti Tótot, hogy kiszolgálja az Őrnagy kívánságait. Irodalom ∙ Örkény István: Tóték. Ő és lánya, Ágika teremtik meg az egyensúlyvesztett helyzet alapját, hiszen amikor Tótnak még volna néhány autonóm kísérlete, a nők ezt folyamatosan felszámolják. Tót Lajos tűzoltóparancsnok ugyanolyan autokratikus személyiség, mint az Őrnagy: a konfliktus fő vonala kettejük között bontakozik ki, és vezet a végső tragédiához. Noha a darab dramaturgiájában az Őrnagy alakja válik ellenszenvesebbé (részben az általa használt nyelvezet, részben a színészi játék lehetőségei miatt), valójában mindketten ugyanolyan negatív tulajdonságokat hordanak magukban, s ezért nem a jó és a rossz küzdelme látható a színpadon, hanem egy groteszk világ különböző szereplőinek értelmetlen vetélkedése. Küzdelmük értelmetlenségét visszamenőleg is aláhúzza, hogy a második felvonás elején a Postás meghozza a tábori lapot, amelyből kiderül, hogy Tóték fia elesett a fronton, de sajátosan torz világnézeti megfontolásból nem adja át, inkább összetépi azt.
Az unatkozó őrnagy azt találja ki, hogy az egész család gyártson dobozokat. Tóték éjjel-nappal dobozokat gyártanak, hogy a vendég kedvében járjanak. Lassan elérkezik a búcsú napja, ám az őrnagy mégsem utazik el. Tót Lajos ekkor lázad fel végképp, és a dobozkészítéshez használt késsel négy egyforma darabra vágja az őrnagyot. Örkény drámájában a valós és abszurd vonásokat hozza közel egymáshoz úgy, hogy az egyik szinte észrevétlenül megy át a másikba. A dráma kezdeti szituációja teljesen reális, a helyzet képtelenségét az fokozza, hogy már a mű elején megtudjuk, a fiú, Tót Gyula zászlós halott, a család áldozatvállalása tehát teljesen értelmetlen. A történet ugyan konkrét térben és időben játszódik, de általánosabb értelemmel bír, nemcsak a háborús időket jeleníti meg. Az író az őrnagy és Tóték viszonyában hatalom és áldozat viszonyát vizsgálja. Varró őrnagy nem érzi magát felsőbbrendű embernek, mintha maga is áldozat volna. Örkény István: Tóték | televizio.sk. Elesett, eltorzult, beteg ember. Úgy gondolja, a munka még akkor is megoldja az emberi problémákat, ha értelmetlen.
Az első bemutató 1967. február 27-én volt a Thália Színházban: az Őrnagyot ekkor – akárcsak a dráma alapján készült filmben, 1969-ben ( Isten hozta Őrnagy úr, rendezte: Fábri Zoltán) – Latinovits Zoltán játszotta. A darabot több nyelvre lefordították, és a világ számos országában játszották – sok előadásban erősen aktualizált felhangokkal –, s mivel az önkényuralomnak való kiszolgáltatottság minden földrészen ismerős szituáció, mindenhol nagy sikert aratott.