Amitől mégsem teljesen az Bellák Gábor szerint az a befejezettsége: minden nagyon pontosan van megfestve, és sokkal több van benne, mint az impresszionistáktól megszokott utalások. Szinyei csak keresztezi az impresszionizmust, de nem halad vele egy irányba. Csók István következett, akinek a késői korszakából származó Balatoni vitorlás c. képét Monet Impresszió, a felkelő nap festményévél hasonlítottunk össze, illetve Tél a tavaszban c. képét Gustave Caillebotte Behavazott háztetőivel. Csók télies tájáról Bellák Gábor azt mondta, hogy ez már teljes mértékben egy magyar impresszionista alkotás. Csók István: Tél a tavaszban, 1913, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Gustave Caillebotte: Behavazot tetők, 1878, Musée d'Orsay, Párizs Csendéleteknél is kerestünk párhuzamokat, egész pontosan abban, ahogyan a gyümölcsöket festették a francia és a magyar művészek. Létezik-e magyar impresszionizmus? – jegyzetek az előadásról. Csók István képe Bellák Gábor szerint túlságosan megrendezett Renoir festményéhez viszonyítva, túlzottan mesterkélt, ahhoz, hogy igazán impresszionista legyen, hiszen ez a rafinált kompozíció ellentétes a múló pillanat által keltett benyomással.
Első képei a múzeum faláról nyugodt szépségükben intenek felénk színeik derűjével, utóbbi művei a nemesen elmélyülő festő küzdelmének benyomását ébresztik. A kolorit üdítő változatai után megkezdi birkózását a színek egyszerűsítésével, a monumentális kompozícióval, a stilizálással, a természet szakadatlan tanulmányozásával, a mozgás és stílus problémáival. Ferenczy esztétikusa bizonnyal megkíséreli majd ennek a folytonos munkásságnak korszakokra való osztását. Ferenczy Károly – Wikiforrás. Nagybányai tájait, villogó cigányképeit, bibliai jeleneteit, monumentális Levétel a keresztről című vásznát, csendéleteit, akttanulmányait valóban sok külsőség választja el egymástól, de az átmenet alig észrevehető, időben pedig nem is határolható, mert a művész még legutóbb is festett tájakat, hol régebbi szerelméhez közeledik, viszont ugyanekkor alkotta új keresésektől teli aktjait is. Pályafutása minden küzdelme, szenvedése, sok munkában és tépelődésben eltöltött napja mellett is egységes, mint egy nagy regény. Nem irodalmi hasonlat ez, nem is való e sorok cifrázására, hanem tiszta igazság, őszinte vélemény.
Pierre-Auguste Renoir: Csendélet gyümölcsökkel, 1899 Csók István: Virágcsendélet, 1913 Az előadás vége felé még említés esett Kádár Gézáról, akinek a Nagybányai táj c. festménye igazi impresszionista tájkép Kádár Géza: Nagybányai táj, 1942 Bellák Gábor az előadást úgy zárta, hogy visszakanyarodott Monet-hoz, és a Tavirózsák ciklus gyönyörű képeit láttuk legutóbb a kivetítőn. Magyar impresszionista festők. Természetesen előtte még megválaszolta a címben is feltett kérdést, méghozzá egy határozott igennel: igen, létezik magyar impresszionizmus; más, mint a francia, és néhány évtizeddel később teljesedik ki itthon ez a stílus, de ez nem jelenti azt, hogy elkésett, sem azt, hogy kevésbé lennének az odasorolt festmények igazán impresszionista alkotások. Mindenképpen tartalmas egy óra volt, és Bellák Gábor előadói képességeinek köszönhetően, nagyon is élvezetes. Holnap lesz a következő, mindenképpen ajánlom!
Az ipmresszionista festőket a fény festőinek is szokás nevezni és nem véletlenül. Műveikben főszerepet kap a pillanatnyi benyomás megörökítése, a játékosság és a könnyed, már-már elnagyoltnak tűnő ecsethasználat. A stílus képviselői eleinte rengeteg kritikát kaptak, de ennek ellenére kitartottak. És milyen jól tették! Az impresszionizmus megjelenése Az impresszionizmus jellemzői a szabálytalan kompozíciók, látványos, kissé esetlegesnek tűnő, darabos ecsetkezelés, a tiszta színek használata, optikai keverés a vásznon, vázlatszerű hatás, kevésbé részletezett formák, az első ránézésre hányavetinek tűnő összkép. Épp a fentiek miatt érkezett rengeteg kritika az impresszionizmus első képviselői felé. Olyannyira, hogy maga az impresszionizmus elnevezés is Monet képe után gúnynévként ragadt rájuk, melyet aztán később büszkén vallottak a magukénak. Csoporttá szerveződésük is az elutasításnak volt köszönhető. A hivatalos párizsi Salon nem adott lehetőséget műveik bemutatására, így azt maguknak kellett megszervezniük.
Finom magyaros tejfölös karfiolleves, ennél jobb nem is kell! Ezt a karfiolleves receptemet, bármikor összedobhatod, 30 perc alatt elkészül, az íze remek és tele van sok zöldséggel, és fontos tápanyagokkal. Zöldséges karfiol lever de soleil. Ebédre, vacsorára is kitűnő választás, hiszen a sok zöldségtől igen laktató étel, és ettől lesz igazán tápláló és finom. Lehet bele tenni, akár burgonyát is, én most ezt kihagytam, vagy aki még ennél is laktatóbbat szeretne, akár szaggathat bele galuskát, készíthet grízgaluskát is. Én igazán, nyáron a sok zöldséges leveseket részesítem előnybe. 🙂 Kezdő háziasszonyoknak is ajánlom, mert roppant egyszerű elkészíteni… Zöldséges karfiolleves recept gluténmentes Hozzávalók: Leveshez: kb.
A sárgarépát, fehérrépát, karalábét és zellergumót megpucoljuk és kockára felvágjuk. Majd tegyük félre. A hagymát apróra vágjuk fel, és a fokhagymát nyomjuk át fokhagyma nyomón, vagy reszeljük le. Kókuszolajat hevítsünk fel, majd adjuk hozzá a kb. fele mennyiségű csíkokra vágott füstölt házi szalonnát és pirítsuk közepesre, majd mehet hozzá a hagyma, fokhagyma, paprika és végül a paradicsom is, melyet szintén kockára vágtunk fel. Ezt követően adjuk hozzá a zöldségeket, a karfiol kivételével, és pirítsuk tovább kb. 5 perc. Ezután húzzuk le a hőről és adjuk hozzá a pirospaprikát, keverjük el. Majd egy kis vízzel öntsük fel. Majd mehet vissza a hőre. Zöldséges karfiol leves. A hozzávalóknál lévő fűszerekkel ízesítsük. Hagyjuk főni így egy pár percig, kevergessük meg néha. Majd felöntjük, annyi vízzel, hogy éppen hogy ellepje. Amikor félig megfőtt a zöldség, hozzáadhatjuk a karfiolt. Amíg fő a leves, vágjuk fel a maradék füstölt szalonnát és pirítsuk meg, ha készen van, akkor szedjük tányérra. Tálalásnál a zöldséges karfiollevest tányérba merjük, meglocsoljuk tejföllel, és szórjuk meg apróra vágott petrezselyem zölddel.
Ezt a receptete az anyukámtól tanultam. Nem lehet és nem is tudok belőle keveset készíteni. Hozzávalók: egy nagy fej karfiol 1 fej vöröshagyma 2-3 gerezd fokhagyma 2 közepes méretű sárgarépa 1 kicsi fehérrépa 2 közepes méretű burgonya só bors ételízesítő 2 dl tejföl 1 púpos ek liszt egy marék rizs (gyors rizs) A sárgarépát, fehérrépát, fokhagymát karikákra vágom. Zöldséges karfiolleves, kézzel szaggatott petrezselymes grízes-galuskával - Szép ízek-Szepi Ági asztalánál. Egy kevés olajon a répát megpárolom (ez azért is fontos, mert a répa színe nagyon szépen fog majd ettől gyöngyözni a leves tetején), hozzáteszem a fehérrépát, a fokhagymát, az apró kockákra vágott burgonyát és a hagymát egészben. Pár perc múlva lehúzom a tűzről, majd hozzákeverem a lisztet és ráöntöm a tejfölt is, jól összekeverem. Ezután felengedem vízzel (amennyi levest szeretnék főzni), majd a tűzre visszatéve ételízesítővel, sóval, egész borssal ízesítem a levest. Ha már a zöldségek félig megfőttek, akkor a rózsáira szedett karfiolt is hozzáteszem a leveshez. Levesbetétként gyors rizst szoktam a levesbe főzni. Ezt azelőtt adom hozzá, mielőtt teljesen készen lenne a leves, kb: 10-15 percig főzöm még a rizzsel együtt.