chevron_right Szellemi termék vagy vagyoni értékű jog? hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2020. 12. 12., 06:15 Frissítve: 2021. 01. 26., 14:39 Néha gyakorlott szakember számára is nehézséget jelent annak eldöntése, hogy egy számítógépes program megvásárlása vagyoni értékű jog vagy szellemi termék lesz-e. Vásárolt szoftver könyvelése | Császár Péter. Majd meg kell határozni, hogy elszámolható-e terv szerinti értékcsökkenés, és ha igen, akkor azt hány évre kell elosztani. Olvasói kérdésre Szolnoki Béla adószakértő, okleveles könyvvizsgáló válaszolt. A kérdés részletesen így hangzik: egy szoftvergyártó cég fejlesztése, például egy könyvelőprogram, saját előállítású szellemi termék, mivel ez a cég tulajdona. Amennyiben ezt eladja más könyvelő cégeknek, valójában nem a szellemi terméket, hanem annak használati jogát adja el. Jól gondolom? Ebben az esetben a vevőnél a szoftver használata vagyoni értékű jogként kell, hogy szerepeljen.
:))] csökkentett bekerülési értéket kell a hasznos élettartam ideje alatt amortizálni tv. szerint a szellemi termékre 50% écs. érvényesíthető. a vagyoni értékű jogoknál pedig a szá megfelelőt. Maradványérték attól függ, hogy mennyire használható, lehet 0 is. 2. A verziókövetés és programfrissítés amennyiben a rendeltetésszerű használtot tartja fönn és nem jár teljesítménybővüléssel, költségként - igénybevett szolgáltatásként - elszámolható. Üdv: Böbe validitas Hozzászólások: 3 Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:14 am Szerző: kati1012 » szer. SZ78573: Szellemi termékek terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása | Adófórum - Adózási és számviteli információk. 16, 2007 3:21 pm Böbe csak megerősiteni tudom az általad leírtakat. A 100 e ft alattit Te hogyan számolod el? kati1012 Hozzászólások: 0 Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:15 am Szerző: validitas » szer. 16, 2007 5:49 pm Szia Kati! Köszönöm. A 100 eFt alattit ha szellemi termék, akkor azonnalival, ha vagyoni értékű jog, akkor pedig a használati időre(ált. 3 év, de attól függ milyen szoftver), maradványérték, mert a szofrver gyorsan avul. Üdv: Böbe Vissza: Számvitel Ki van itt Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 0 vendég
A terven felüli értékcsökkenés elszámolt összege visszaírható, ha a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okai nem, illetve csak részben állnak fenn. A visszaírás összege nem haladhatja meg a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenés összegét. A szellemi termékek értéke a visszaírás után nem haladhatja meg a terv szerinti értékcsökkenés figyelembe vételével meghatározott nettó értéket. A terv szerinti értékcsökkenés elszámolását a visszaírásig az eredeti feltételekkel kell végezni. Amennyiben a vállalkozás terven felüli értékcsökkenést számol el a számviteli törvény lehetővé teszi, a terv szerinti értékcsökkenés módszerének megváltoztatását, természetesen a hátralévő hasznos élettartam alatt maximum a terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés elszámolása utáni nettó érték írható le. Szellemi termek értékcsökkenése . A vállalkozásoknak a Számviteli politikájuk keretében kell kidolgozniuk az eszközeik selejtezésére vonatkozó szabályokat, ezen belül célszerű kitérni a feleslegessé vált vagyontárgyak leértékelésére, azok hasznosítására vonatkozó feltételekre.
Mentés A kutatás-fejlesztési és innovációs folyamatok kiemelten fontosak a vállalatok versenyképességének növelésében. Ezen folyamatokat mind hazánkban, mind nemzetközi szinten különféle forrásokkal ösztönzik és a gazdaságfejlesztés középpontjában állnak. Az általános jogszabályi környezet ide vonatkozó aktuális rendelkezésein túl a számviteli és adójogszabályok is sajátos elemeket tartalmaznak a K+F tevékenység elszámolása, valamint a kapcsolódó adókedvezmények vonatkozásában. K+F kedvezmény kísérleti fejlesztésnél. Jelen bejegyzésemben a K+F tevékenység számviteli elszámolását taglalom. A számviteli törvény nevesíti a tudományos kutatás, kísérleti fejlesztés három alaptípusát: Alapkutatás: Az a kísérleti és elméleti munka, amelynek elsődleges célja új ismeretek megszerzése a jelenségek alapvető lényegéről és a megfigyelhető tényekről, bármiféle konkrét alkalmazási és felhasználási célkitűzés nélkül. Alkalmazott kutatás: Új ismeretek megszerzésére irányuló eredeti vizsgálat, amelyet elsődlegesen valamely konkrét gyakorlati cél érdekében végeznek.
Kísérleti fejlesztés: A kutatásból és gyakorlati tapasztalatokból nyert, már létező tudásra támaszkodó, rendszeres munka, amelynek célja új anyagok, termékek és szerkezetek létrehozása, új eljárások, rendszerek és szolgáltatások bevezetése vagy a már létrehozottak vagy bevezetettek lényeges javítása. A fenti tevékenységtípusok elkülönítése során számos gyakorlati probléma merülhet fel. A számviteli elszámolásban rejlő sajátosságok miatt azonban szükséges ezeknek a területeknek az elkülönítése. Az alapkutatás összefüggések, struktúrák és tulajdonságok elemzését jelenti, amelyek alapján feltevéseket, elméleteket, törvényszerűségeket dolgoz ki, majd ellenőrzi és bizonyítja azokat. Ezeket az eredményeket általában nem értékesítik, hanem tudományos formában terjesztik. Ezekre az eredményekre épít az alkalmazott kutatás, amely az eredmények alkalmazási lehetőségeit, vagy új módszereket alakít ki egy előre meghatározott cél megvalósításához. A kísérleti fejlesztés pedig az alap- és alkalmazott kutatást követően az új termékek, prototípusok, valamint a megalkotott eljárások bevezetését foglalja magában.
Ettől a sajátos szabálytól eltekintve az esetek döntő hányadában nem indokolt, hogy a két értékcsökkenési leírás azonos legyen. Főleg azért nem, mert a számvitelben a fő szempont a várható használati időnek megfelelő leírás és a ciklus végén történő értékesítés piaci értékének figyelembe vétele. A számvitelben a leírási módszerek sokasága áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy az eszköz pótlásának fedezetét, az elavulását, a jövedelemtermelő képességét, és a gazdálkodás körülményeit figyelembe vehessük. A társasági adónál viszont mindig lineáris leírással dolgozunk, és az amortizáció összegének korlátozása a költségvetési bevételek biztosítását szolgálja. Ettől függetlenül egyes esetekben a társasági adóról szóló törvény szerint is érvényesíthető a számvitelben használt értékcsökkenési leírás. Ezek a következők: a számvitelről szóló törvény 80.
chevron_right közalkalmazotti jogviszony cimke (25 találat) Megszűnt közalkalmazotti jogviszony. A csökkentett végkielégítésről döntött az Ab Cikk Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény értelmében az egészségügyi dolgozók közalkalmazotti jogviszonya egészségügyi szolgálati jogviszonnyá alakult át. A sérelmezett rendelkezés alapján, ha az egészségügyi szolgálati munkaszerződés határidőben nem került megkötésre, az érintett közalkalmazotti jogviszonya 2021. március 1-jével megszűnt. Ebben az esetben az érintett – a szolgálati idő hosszától függően – csökkentett összegű (1, 2 vagy 3 havi) végkielégítésre jogosult. Ezt a rendelkezést támadták az Alkotmánybíróság (Ab) előtt. Az indítványról szóló döntést az alábbiakban ismertetjük. 2022. 03. 07. Közalkalmazotti jogviszony megszüntetése Kérdés 2021. 11. 23. Táppénz, gyed, gyes Nyugdíj: ők járnak jól, ha többletmunkát vállalnak A nyugellátás összegének kalkulálásakor fontos szerepe van a megszerzett szolgálati időnek. Függetlenül attól a ténytől, hogy valaki egyidejűleg két- vagy több biztosítási jogviszonnyal rendelkezik – nyugdíjjogosultság és nyugdíjmérték szempontjából az adott időszakra csak egyszeresen tud szolgálati időt szerezni.
Az általános szabály alól van azonban kivétel, akiknél lehetőség nyílik ún. kiegészítő szolgálati idő szerzésére. 2021. 02. Közalkalmazotti jogviszony Öregségi nyugdíj és a korhatár előtti ellátás melletti keresőtevékenység 2021-ben Minden év elején kiemelt az érdeklődés arra, hogy az öregségi nyugdíj és a korhatár előtti ellátás mellett milyen feltételek mellett lehet keresőtevékenységet folytatni. 2020. 12. 17. Közalkalmazotti jogviszony megszüntetése közös megegyezéssel Közalkalmazott rendkívüli lemondása tárgyában döntött a Kúria A perbeli esetben a felek egybehangzó szándékát bár két okirat tartalmazta, azok egyező tartalmára figyelemmel a felperes közalkalmazotti jogviszonya megszűnt. Kiegészítő szolgálati idő többletmunka esetén Rendszeresen visszatérő kérdés, hogy amennyiben valaki egyidejűleg két biztosítási jogviszonnyal rendelkezik és ezen jogviszonyokból származó keresetei után az előírt járulékokat megfizette, úgy abban az esetben a nyugdíj megállapításakor kétszeresen szerez-e szolgálati időt.
Ehelyett egyszerűen jobban kéne szerinte finanszírozni ezt a területet, ahelyett, hogy a versenyképesség jelszava mögé bújnának a fideszesek. Az LMP-s Ungár Péter arról beszélt, hogy bár nem meglepő, ha egy jobboldali kormány leépíti a közalkalmazotti jogviszonyt, de ha ezt egy olyan kormány teszi, amelynek a politikai legitimitása azon a 2008-as népszavazáson alapul, ami ennek a jobboldali politikának az elutasítása volt, az megmutatja, hogy ez a törvény mennyire kétszínű. A törvényalkotási bizottsági előterjesztőjét idézve Ungár felvetette, hogy a "versenyképesség, a változó piaci viszonyoknak való megfelelés" a hivatkozási alap a módosításra – ezek azonban szerinte olyan szavak, amelyeket Horváth Ágnes SZDSZ-es miniszterasszonytól hallhattunk volna annak idején. Ungár azt is hozzátette: ma Magyarországon az állam az egyik legrosszabb munkáltató, mert nem fordít arra pénzt, hogy például a közgyűjteményi dolgozók rendes béreket kapjanak. A fideszes L. Simon László volt államtitkár szerint nem igaz, hogy a kulturális intézményrendszer leépítése zajlana.
A bírói gyakorlat alapján a világos indokolás követelményének megfelel az az indokolás, amely megjelöli azt a tényt, körülményt, amelyre az intézkedést a munkáltató alapította, és abból – függetlenül attól, hogy azt összefoglalóan vagy részletezően határozta meg – megállapítható, miért nincs szükség a továbbiakban a munkavállaló munkájára (BH2001. 395. ) A fenti követelményeknek az alperes intézkedése eleget tett. A rendkívüli felmentésben összefoglalóan megfogalmazott indokok - így különösen az egyetem tekintélyének csorbítására alkalmas megnyilvánulások, a hallgatók emberi méltóságának, személyiségi jogának megsértése, valamint az oktatás minőségével kapcsolatos kifogások – részletes kifejtésére a bizottsági üléseken a panaszok szó szerinti ismertetésével sor került, így a felperes a vele szemben felmerült és kifogásolt magatartásokat már a rendkívüli felmentését megelőzően megismerte. A következetes ítélkezési gyakorlat szerint a jognyilatkozatokat tartalmuk szerint kell elbírálni függetlenül attól, hogy a nyilatkozattal élő fél a rendkívüli felmentés mely pontjára hivatkozik.
Alulfizetetten, kiszolgáltatott állapotban, a legnagyobb lelkesedéssel sem lehet hosszú ideig színvonalasan dolgozni" – írják a közleményben. A KKDSZ teljes írása itt olvasható el: Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 21. § (2) bekezdése szerint aki húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó öregségi nyugdíj korhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 naptári napra szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. A nyugdíjnövelés mértéke minden 30 nap után az öregségi nyugdíj 0, 5 százaléka. Ha a nyugdíjba vonulás bármilyen oknál fogva ennél az időpontnál, a felmentési idő leteltétől sürgősebb, közös megegyezés, végső soron a közalkalmazott lemondása jöhet számításba, ez utóbbi esetben azonban a két hónapos lemondási idővel számolnunk kell. Forrás: Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!