Puha almás szelet - FOTÓKKAL Hozzáadva: 25. 4. 2017 A piskótatészta gyümölccsel és tejszínhabbal véleményem szerint verhetetlen kombinációt alkot. Ez igaz a puha almás szeletre is, ahol a gyümölcsös réteg finom, édes alma, amit előtte puhára főztem. Hogy a főzőlé ne vesszen kárba, ezt is felhasználtam, és az almás léből készült a pudingt. A tetejét tejszínhabbal és csokoládéval díszítettem. Egyszerű mégis pompás sütemény, kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Házi levels tészta. RECEPT MEGJELENÍTÉSE Ellenállhatatlan Hókirálynő szelet Hozzáadva: 2. 5. 2018 Az ellenállhatatlan Hőkirálynő szelet tökéletes választás vendégvárónak, ünnepi édességnek, süteménynek. Ez többek között köszönhető a puha tésztának, a csokoládés és vaníliás krémnek, na meg a tejszínhabnak is. A tetejét a kókuszreszelék teszi még finomabbá, a teljes kompozíció pedig kicsiknek és nagyoknak is örömet okoz. A sütemény garantált siker, elrontani szinte lehetetlen. Az elkészítése kicsit időigényes, és sajnos a hűtőben is ajánlott legalább egy éjszakát pihennie, de megéri a fáradozást és a várakozást!
Tudtam hogy ezen változtatni fogok. Ahogy készítettem a gluténmentes leveles tésztát: Nekem nagyméretű késes aprítóm van, belefért egyszerre az egész hozzávaló. Előbb a gluténmentes lisztet, rá a sót, a hideg kockákra vágott vajat tettem, párszor magas fokozaton megjárattam a gépet, szép morzsásra keverte. Ezután belemérem a hideg vizet, újra pár másodpercig járatom, és kész is a tészta. Ha azt mondom hogy 2 percig tartott az összeállítás, lehet hogy sokat mondtam. Ezt követően, liszttel szórt gyúrólapon átgyúrom a tésztát, éppen csak annyit szórtam alá hogy ne ragadjon le. Nagyon jó állagú, jól kezelhető tészta lett. Egy nagy méretű téglalappá nyújtom, majd balról jobbra a közepéig hajtom, majd jobbról balra a tetejére, majd félbe. Lett egy négyzet alakú tészta tömböm. Sütőpapírba csomagolva hűtőbe teszem 30 percre. Ezután megismétlem a hajtogatást, újra csomagolva hűtőbe teszem 30 percre. Ízőrző: Tésztába tekert virsi házi "leveles" tésztából. Harmadikat ugyan így készítem, csak a végén nem félbe, hanem 3-ba hajtom. Újra hűtöm 30percig. Ezután fél cm vastagra nyújtom, keresztbe elvágom.
ÓÓh, hála Istennek gondoltam, kész, mehetünk haza. Ránézek, és döbbenten nézem, hogy ez sima leveles tészta! Meglehetősen mérges lettem, az eladó mit sem törődve a problémámmal lerázott, hogy nekik csak ez van... MOST! Ő is kezdte!.. Házi leveles tészta. Erre még mérgesebb lettem. Egyszerűen nem hittem el, hogy mi ez, mindenki összeesküdött ellenem? Csak ajánlani tudom az elkészítését, na persze csak akkor, ha be tudjuk szerezni a tésztát. :-) Hír tv kálmán olga műsora Ha én felnőtt volnék janikovszky eva braun Mit csinaljak ha szúr a szemem
1992 Honfoglalás- és államalapítás kori temetők Miskolcon. In: Rémiás T. (szerk. ): Régészeti tanulmányok Miskolc történetéből. Miskolc, 91–120. 1996 A Karosi honfoglalás kori temetők. Régészeti adatok a Felső-Tisza-vidék X. századi történetéhez. Miskolc. 1999 Emlékezzetek utatok kezdetére. Régészeti kalandozások a magyar honfoglalás és államalapítás korában. Budapest. 2001 Aranyszántás Balotán. Gazdag honfoglalás kori női sírok Kiskunhalas környékén. Budapest - Kiskunhalas. 2008 Honfoglalás- és államalapítás kori temetők Heves megyében. Budapest A honfoglalás kor kutatásának legújabb eredményei. Tanulmányok Kovács László 70. születésnapjára; szerk. Révész László, Wolf Mária; SZTE Régészeti Tanszék–MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoport–Martin Opitz, Szeged–Bp., 2013 (Monográfiák a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékéről) A magyar honfoglalás kora. A Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállítása; Magyar Nemzeti Múzeum, Bp., 2014 (megjelent angol nyelven is) Népek és kultúrák a Kárpát-medencében.
Március 11-én tragikus hirtelenséggel elhunyt Révész László László – közölte Facebook-oldalán a Magyar Képzőművészeti Egyetem. Révész László László Munkácsy-díjas festőművész 1977-től 1981-ig tanult a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, majd Angliában, Rómában, Portóban, New Yorkban, Bécsben és Budapesten dolgozott. 2009-től a festő tanszék osztályvezető mestere, docense volt. Révész László László világpolgár volt, akinek végtelenül kifinomult, szofisztikáltan humoros karneváli képeiben találkoztak környezetünk alakjai különböző, valós emberi realitásokként, miközben megdöbbentették, és egzisztenciálisan átalakították egymást. Révész László László művészete és individuális oktatói programja meghatározta az egyetem szellemi és alkotói profilját. Igazi mesterként alkotott és tanított, kiváló művészek kerültek ki az osztályáról az elmúlt években. Az elmúlás és a végtelen paradoxonja, hogy több rajzot, festményt, videót, performansz-t és installációt már nem fog többé készíteni, és tanítani sem fog többé, de a ránk hagyott művészeti és oktatási programja elpusztíthatatlan, mert a hatása örökké megmarad – írták.
Sosem csináltam még ilyen jellegű "dupla" kiállítást. A témáját Stanislaw Lem: Álmatlanság című könyvének egyik novellája, a Non Serviam ihlette. Az 1971-ben megjelent regény egy humorral megírt tudományos-fantasztikus mű, amely nagyon leegyszerűsítve arról szól, hogy mi történik egy mesterségesen teremtett világban. A festményeim főszereplői is mesterséges lények, ún. perszonidák, akik egyszer csak rájönnek, valójában kreálva vannak. A Non Serviam részben látható, a nyolcvanas években készült munkáim pedig a felszámolt raktáramból kerültek elő: sok képemre nem is emlékeztem. Miután lediplomáztam (MKE-festő szak, 1981., MOME-animáció szak 1985. – a szerk. ), volt egy "kisiklásom". Az akkori festményeim teljesen eltértek az addigi kollázsos, robusztus munkáimtól. Révész László László: Páncélosok, 100 x 70, olaj vászon, 1985 Elkezdtem mágikus realisztikus, Gulácsyt idéző képeket festeni, amelyeket nem lehetett akkoriban kiállítani: túlságosan szexinek találták őket, például a páncélos lovagok kardja között, nyitott, vörös köntösben előlibbenő meztelen nőt.
Nem dadogásból, hanem egy László László nevű, regényes életű XX. század eleji szélhámos iránti tiszteletadásból, aki volt géplakatos-segéd, katonaszökevény, betörő, festőművész és legfőképpen spiritiszta csaló, aki nagy feltűnést keltő szellemidézéseket tartott, majd miután lebukott, részletesen leírta, milyen trükkökkel tévesztette meg a halottakkal társalogni vágyókat. Az ektoplazmát például libazsíros vattából csinálta. Révész László László 2009 óta volt a Képzőművészeti Egyetem tanára. Nyitókép: Fotó: Adrienndorsanszki / Wikimedia Commons – Forrás: Index
Mindegyik egy ismerős film vagy forgatókönyv kimerevített képének természetét idézi, az előzmény vagy a folytatás a nézőre bízva szabadon formálható. Azonban ellentmondás feszül a képiség és tartalma között: Révész festményein nem mechanikus valóság-, hanem emlék vagy inkább víziószerűen megnyilvánuló belső képrögzítés történik. Látszatrealizmus, ami érezhetően több egy szimpla történet vizualizálásánál. Valóság és a látszat határára helyezhetők képei, amelyek a tudat mélyéről feltörő homályos képzetek kibontakozásának felelhetnek meg. Nem szürrealista, mivel lényege nem az automatizmus, de a montázs-szerű kompozíciók gyakorisága az asszociációk szabad áramlásáról árulkodnak, melyek különös összefüggéseket teremtenek. A töredékesség, a fény-árnyék kontrasztok sejtelmessége és e képek mindegyikére jellemző sötét színek, valamint az általuk generált melankólia egyszerre keltheti az ismerős és ismeretlen, a bensőséges és az ijesztő érzését. Ezeknek az ambivalenciáknak a párosítása miatt a kísértetiesség freud-i definíciója kívánkozik ide.
Művek közgyűjteményekben: Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár, Kortárs Művészeti Múzeum/Ludwig Múzeum, Budapest, Lentos Museum, Linz, Austria, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest.