Az Ad Astra szeptember 19-én érkezik a magyar mozikba, és most már magyar trailer is van hozzá. Brad Pitt az űrben keresi az apját Brad Pitt két izgalmas filmben is látható 2019-ben: Quentin Tarantino Volt egyszer egy Hollywood-ja mellett a James Gray (Z: Az elveszett város, Az éjszaka urai) rendezte Ad Astra - Út a csillagokba című misztikus sci-fiben. Utóbbi bemutatóját eredetileg idén januárra tervezte a gyártó 20th Century Fox, majd a stúdiót megvásárló Disney, az elhúzódó utómunkálatok miatt először május végére, aztán szeptemberre tolta a premiert. Az első előzetes alapján úgy tűnik, Gray nem hiába kért időt, és sikerült izgalmas filmet alkotnia. Az Ad Astrá-ban Brad Pitt egy űrhajós műszaki tisztet alakít, aki egy galaktikus utazás során próbálja megtudnni...
Talán jobb is ezeket kizárni magunkból, mondhatni használni a Malick-módszert. A legendás rendező a szintén Brad Pitt főszereplésével készült Az élet fáját több alkalommal megnézte elnémítva, és a végső vágásba is csak azokat a párbeszédeket tette be, melyeknél úgy érezte, hogy fel akarja hangosítani a tévét. Néhány esetben nem ártott volna, ha Gray is inkább a némaságra hagyatkozik, de ha úgy vesszük, hogy a film főhőse egy olyan lélek, aki évtizedeken át elnyomta magában az érzéseit, akkor ám legyen: hadd beszéljen. A film nyelvezetén, üzenetén érezhető a személyes indíttatás, így nagyívűsége és precizitása ellenére (mivel a készítők az űrutazás lehető legrealisztikusabb ábrázolására törekedtek) az Ad Astra mégis inkább egy introvertált utazásként fog lecsapódni. Egy olyan zarándoklatként, amit a hollywoodi elemeknek köszönhetően ugyan nem nehéz bejárni, de annál nehezebb befogadni. De nagyon érdemes. Az Ad Astra - Út a csillagokba (Ad Astra) szeptember 19-től látható a hazai mozik műsorán.
Annak idején valamiféle okból kihagytam ezt a filmet, de most, hogy többször is megnéztem itthon, kis képernyőn, már nagyon bánom és röstellem, hogy nem ültem be rá a moziba – legalább kétszer… James Gray sci-fibe oltott egzisztencialista drámája ugyanis káprázatos látványvilágú, filozofikus szerzői film, amely egy űrbéli utazás által az emberi lélek mélyére vezet minket, s bátran felteszi azokat a kérdéseket, melyek talán még sosem voltak annyira aktuálisak és égetőek, mint napjainkban. A nem túl távoli jövőben játszódó Ad Astra – Út a csillagokba ( Ad Astra, 2019) főhőse Roy McBride, a tapasztalt űrhajós és mérnöki tiszt, aki egy napon azt a feladatot kapja feletteseitől, hogy szelje át a galaxist, egész pontosan: hogy utazzon el a Naprendszer szélére, a Neptunuszra. Hogy miért? Mert olybá tűnik: húsz éve eltűntnek – és halottnak – hitt apja, aki anno egy forradalmian új űrkutatási projekt vezetőjeként idegen létformák kutatásának céljával indult útnak, nemcsak, hogy nem halott, de a földi életet, sőt talán az egész univerzumot is veszélyezteti.
Csillaghajó – egy külön társadalom? Amennyiben nagy nehezen eljutottunk addig, hogy emberekkel a fedélzetén el tud indulni egy űrbárka a hosszú útra, akkor merül fel a kérdés: ki lesz a döntéshozó? Ki és hogyan fogja koordinálni a létfenntartást, ki ügyel az emberek magatartására, és ki fogja a tengernyi egyéb ügyes-bajos dolgot intézni? Erre a kérdésre leginkább az utasok számától függően lehet kielégítő választ adni, de mi most a több száz (vagy ezer) fős állományt vesszük alapul. Egy ilyen méretű embercsoportot a Földön sem könnyű megfelelően kezelni, de az űrben, egy merőben új és eddig nem tapasztalt helyzetben valóban emberpróbáló feladat lesz. Mindenesetre a legnagyobb valószínűsége annak van, hogy a legénység inkább egy hagyományos törzsi társadalomra fog hasonlítani, mint az űrhajózásban eddig bevettnek számító katonai hierarchiára. A gyarmatosítóknak szigorú szabályok között kell élniük, amit lehet, hogy maguktól is képesek lesznek betartani, de akár politikai pártok is alakulhatnak, egy keménykezű vezető teljes körű fennhatósága alatt.
2022 szeptemberére 40 qubites szimulátor fejlesztését tervezi, és a pénzügy, valamint a gyógyszerkutatás terén kíván közös kutatás-fejlesztést indítani ügyfeleivel a kvantumalkalmazások használata terén. Vivek Mahajan, a Fujitsu Limited technológiai vezérigazgató-helyettese elmondta: "Új korszak küszöbén állunk a számítástechnikában. A számítógépes technológiák terén felhalmozott több évtizedes szakértelmét kamatoztatva a Fujitsu sikeresen kifejlesztette a világ leggyorsabb kvantumszimulátorát. Korábban ezt a szaktudást a RIKEN partnereként a Fugaku szuperszámítógép fejlesztésére hasznosítottuk, amely már két éve őrzi első helyét a leggyorsabb rendszerek között. Az új kvantumszimulátorral támogatni kívánjuk ügyfeleinket a kvantumalkalmazások gyorsabb fejlesztésében, hogy a társadalom előtt álló különféle problémák megoldásával hozzájáruljunk a fenntartható világ megteremtéséhez. " Az új 36 qubites szimulátor világelső feldolgozási sebességet nyújt A Fujitsu párhuzamos, elosztott kvantumszimulátort hozott létre egy 64 PRIMEHPC FX 700 node-ból álló klaszteren.
A világon elsőként Indiában, Dzsahángír mogul (Nagy Akbar fia) idején szaporították fogságban a gepárdot, amelyből a 19. századra csak néhány száz egyed maradt. A faj nagyjából a 20. század közepén tűnt el a szubkontinensről a vadászat következtében.
Ha további hasonló cikkeket szeretne olvasni A világ leggyorsabb állatai és sebességük, javasoljuk, hogy lépjen be Vadon élő állatok kategóriánkba.
A vándorsólyom, a világ leggyorsabb élőlénye Magyarországon fokozottan védett fajnak számít, amelynek 500 ezer forint. az eszmei értéke.
Gyors ütést mér bármire Az óriás pálmaszalamandra Ez a közép-amerikai kétéltű képes a legerősebb izomerő-kifejtésre az állatok birodalmában - a nyelvét használva. Az óriás pálmaszalamandra több mint 18 000 watt/kg-nyi izomerőt képes kibocsátani, amikor hihetetlen sebességgel kiölti nyelvét, hogy elkapja a gyorsan mozgó rovarokat. Egyes fajoknak testhosszuk 80%-át kitevő nyelvük van. Nyelvöltésben a leggyorsabb A vándorsólyom A világszerte megtalálható vándorsólyom rendkívül hatékony vadász, és egyike a Föld leggyorsabb teremtményeinek. Repülési sebessége elérheti a 322 km/órás sebességet is, amikor el akar kapni egy másik madarat. A sólyom elég nagy ahhoz, hogy prédái varjak, szarkák, dolmányos varjak vagy csókák legyenek. Egyike a leggyorsabb állatoknak Az Anna kolibri Mint a legtöbb kolibri, az Anna kolibri is hihetetlenül gyorsan másodpercenként 50-szer tudja szárnyait csapkodni. Ez olyan gyors, hogy az emberi szem nem is képes megkülönböztetni az egyes csapásokat. Ezt kicsi testméretük, gyors szívverésük és magas tetshőmérsékletük teszi lehetővé.
Ami az agilitást, a sebességet és a kecsességet illeti, a világ leggyorsabb állatai a legjobbak közül a legjobbak - a szárazföldön, a levegőben és a vízben. Testüket, szárnyaikat, uszonyaikat és lábaikat az evolúció úgy tervezte, hogy kiválóan teljesítsenek környezetükben, és megadják nekik azt az előnyt, amelyre szükségük van a túléléshez, a zsákmány vadászatához, és könnyedén és ügyesen mozoghatnak. A sebesség gyakran a túlélés kérdése a vadonban. A világ leggyorsabb állatai közül sok vadász vagy zsákmány. Vagy túlélés céljából zsákmányt kell kapniuk, vagy menekülniük kell a ragadozók elől. Míg a világ leggyorsabb organizmusai számos funkciótól függenek, hogy elérjék hihetetlen maximális sebességüket, ezek közül a legjelentősebb az izom - konkrétan a "gyorsan rángatózó" rostok néven ismert izomrostok. A leggyorsabb állatoknak gyorsan megrándul az izma, és a teljesítéshez nem szükséges oxigén. A gyorsan rángatózó izmok anaerob módon működnek, és az adenozin-trifoszfát vagy az ATP (a test üzemanyaga) révén gyorsan égnek, hogy rövid erőszakot hozzanak létre.