Vaníliapaszta helyett használhatunk vaníliarudat. S jön az utolsó mozzanat. Leteszünk egy tésztalapot, majd a krémet még forrón rákenjük, ismét jön egy tészta, rá a krém, majd ezt ismételjük. Tapasztalatok szerint egy lapra egy merőkanálnyi kerül. A süteményt tésztalappal zárjuk le. Vaníliakrémes sült palacsinta | Nosalty. Hagyjuk szobahőmérsékleten kihűlni, ekkor kezd el puhulni. A hatlapos – Fotó: Keszey Ágnes Csak ezután tegyük hűtőbe. Várjunk a felvágásával, hiszen a hatlapos másnap igazán finom! Kövérné Kalmár Mónika kínálja a hatlapost Fotó: Keszey Ágnes Összeállította: Keszey Ágnes
40 perc alatt megsütjük. Hűlni hagyjuk és utána szeleteljük.
A tésztára vigyázni kell mert hamar sül. Kategória: Sütemények, édességek receptjei A hatlapos krémes elkészítési módja, hozzávalói és a sütéshez/főzéshez hasznos tanácsok. Ha ez a recept tetszett, az alábbiakat is ajánljuk figyelmedbe:
A Telescopium csillagkép HR 6819 jelű rendszere 2020-ban került a hírek élére, amikor a csillagászok bejelentették, hogy fekete lyuk található benne. A Földtől csak ezer fényévre lévő égitest volt az eddig azonosított fekete lyukak közül a legközelebbi. A felfedezést tevő kutatócsoport akkor azt írta, a fekete lyuk léte szükséges volt, hogy értelme legyen a rendszer két csillaga mozgásának, ami arra utalt, hogy egymás körül kering a fekete lyuk és az egyik csillag, a másik csillag tágabb pályán mozog. A tudósok most azt írták, tévedtek, a fekete lyuk nem létezik. Fehér Út 1 — Fehér Törpe – Wikipédia. Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) csillagásza, Dietrich Baade, a tanulmány társszerzője azt mondta, korábban csak egy fényfoltot észleltek, amely két csillagra utaló jegyeket tartalmazott. Mivel mindkét csillag fényessége és kora hasonló, a tömegük is hasonló lenne és nagy sebességgel keringenének egymás körül. "Mivel csak azt a csillagot láttuk, amely körül nagy sebességgel keringett valamilyen nagy tömegű égitest, amit nem láttunk, feltételeztük, hogy ez a láthatatlan óriás egy harmadik objektum, nevezetesen egy fekete lyuk" - mondta Baade.
Először sikerült kimutatni és láthatóvá tenni egy fekete lyuk közvetlen közelében a mágneses mezőket - közölte szerdán a bonni Max Planck Rádiócsillagászati Intézet. A fekete lyukról készített első felvételeket 2019-ben mutatták be. Ezeken a Szűz csillagképben lévő Messier 87 óriás galaxis közepén található objektum látható, amelyet egy vöröses-narancsos akkréciós korong vesz körbe. Először sikerült láthatóvá tenni egy fekete lyuk körül a mágneses mezőket | Paraméter. A gigantikus objektum pontosabb megismeréséhez jutott egy lépéssel közelebb a mágneses mezők kimutatásával a bonni intézet. "Ez nagyon fontos, mivel ezáltal jobban megérthetjük, hogyan keletkeznek egy fekete lyuk környezetében a fényes szerkezetek" - mondta Anton Zensus, az intézet vezetője. A szükséges adatok az Event Horizon rádióteleszkóp-hálózattól (EHT)származnak. Az EHT nemzetközi projektje keretében készültek el a tudományos világszenzációnak számító 2019-es felvételek, a szakértők azóta folytatták az adatok értékelését és ez alapján sikerült elkészíteni az első képet a mágneses mező eloszlásáról, amely az M87 középpontjában lévő fekete lyuk úgynevezett árnyéka körül fényes gyűrűként látható.
Kategória: IQ100+ 2021-11-04 15:04 757 olvasó Egy friss vizsgálat szerint az ilyen összeolvadások nyomán az elmúlt 2, 5 milliárd évben jelentősen több nehézelem jött létre, mint a neutroncsillagok és fekete lyukak ütközésekor. A legtöbb vasnál könnyebb elem csillagok magjában keletkezik. A magban a hidrogénatomok először héliumatomokká fuzionálnak, majd ahogy elfogy a hidrogén, egyre nehezebb elemek jönnek létre, egészen a vasig. Az ennél nehezebb elemek, az arany, a platina és a többi keletkezése azonban ennél is nagyobb energiát igényel. Honnan jött a víz a Földre? – Meglepő feltevés ad új választ a kérdésre | csillagaszat.hu. Az MIT és a New Hampshire-i Egyetem kutatóinak új vizsgálata szerint abból a két forrásból, amit egy ideje már a nehézelemek keletkezése mögött sejtenek, az egyik sokkal "bőkezűbb", mint a másik. Az Astrophysical Journal Letters oldalain közzé tett tanulmány szerzői szerint az elmúlt 2, 5 milliárd évben sokkal több nehézelem keletkezett neutroncsillagok összeolvadásakor, mint neutroncsillagok és fekete lyukak egyesülése nyomán. A kérdéses tanulmány az első, amely összeveti a két folyamatot ilyen szempontból, és eredményei azt sugallják, hogy a ma létező nehézelemek elsődleges forrásai ütköző neutroncsillagok.
Zack Nelson gyötréstesztje felel a fizikai jelenségért. A félmilliós Apple tablet ezúttal is hajlik, de most is törik? Hirdetés Kétségtelenül bivalyerős hardver szokott süvíteni az iPad Pro táblagépek vékony házában, ám egy dolog a sebesség, másik a tartósság, és elég komoly aggodalomra adott okot tavaly az a pillanat, amikor Zack Nelson kínzókamrájában a méregdrága Apple óriáskijelző egy mozdulattal ketté, a kijelző pedig szilánkosra tört. A 2021-es, 12, 9"-es iPad Pro legfőbb újdonsága márpedig az extrém nagy fényerőre képes, 2048 x 2732 pixeles mini-LED LCD kijelző, és igazán jó lenne, ha az Apple fejlesztése kicsit jobban bírná a külső erőhatásokat. Az iPad Pro 12. 9 (2021) tesztasztalunkon – Bog ezt a tabletet nem gyötörte meg [+] Maga az edzett védőüveg a szokásos módon, a Mohs-skála hatos keménységű vésőjétől karcolódik meg Mr. Nelson friss videóján, a hetestől mélyebben, megfelelve az iparági sztenderdnek. Teljesen felesleges, de azért érdekes, hogy négy öngyújtó lángjával a képernyő négy pontját hevítve fekete foltok keletkeznek.
A vasnál nehezebb elemek létrejöttének kozmikus körülményei meglehetősen rejtélyesek. A világegyetemben előforduló nehéz elemek, mint amilyen például az ezüst, az arany vagy a platina, rendkívül ritkának számítanak, ami arra utal, hogy keletkezési körülményeik is az univerzum kivételes jelenségei közé tartozhatnak – írja az Origo. Egy különleges kozmikus "aranykeltető" nyomára bukkantak Az univerzumot felépítő természetes elemek keletkezése alapvetően kettős eredetre vezethető vissza. Az ősrobbanás utáni fiatal és forró világegyetemben jött létre az univerzum "alapanyaga", a hidrogén, a hélium, majd a lítium. A csillagfejlődés során a csillagmagokban zajló termonukleáris fúzió a hidrogénnél és a héliumnál nehezebb elemeket is létrehozott ugyan, de a periódusos rendszer szerinti 26-os rendszámú vasnál nehezebb elemek kialakulásához már olyan fizikai feltételek szükségesek, amelyek csak rendkívüli körülmények között, szupernóva-robbanáskor jönnek létre. Az asztrofizikusoknak sokáig az volt az álláspontja, hogy a periódusos rendszer vasnál nehezebb elemei, egészen az uránig bezárólag, kizárólag szupernóva-robbanás eredményeként keletkezhettek, és szóródhattak szét a térben.