Történelmi, animációs, háborús film A pozsonyi csata 907-ben a kora középkor legjelentősebb ütközete volt. A magyarság élet-halál harca, heroikus küzdelme, Árpád fejedelem vezérletével. A képlet egyszerű volt: ha győzünk megmaradunk, ha vereséget szenvedünk, eltűnünk a világból. A Keleti Frank Királyság döntő katonai csapást kívánt mérni a magyarokra, céljuk a magyarok teljes megsemmisítése volt. A túlerő többszörös. A film ennek a csatának állít emléket, bepillantást adva őseink mindennapi életébe, szokásaiba, hitvilágába... Író és rendező: Baltavári Tamás
/Szent István idején először, de akkor ugyanígy jártak csak a Vértes hegységben. /Árpád fejedelem két fiát vesztette és Ő maga is halálos sebet kapott és pár hét múlva meghalt – a hazáért. Eltemették tisztességgel titkos sírba őse, Atilla közelébe – a mai Nagykevély hegy rejtett völgyébe – nyugodjék örök békében! A 907 -es pozsonyi csata hivatalos tananyag AZ Egyesült Államok összhaderőnemi katonai akadémiáján, ismertebb nevén a West Point -on. Tehát minden amerikai hivatásos tiszt évtizedek óta vizsgázik belőle. Forrás: Pilinyi Gábor
900-911) – pontosabban a nevében kormányzó Hatto mainzi érsektől – a pápától és a német egyháztól is. Becslések szerint Ennsburgban 907 júniusában mintegy 100 000 katona gyűlt össze, akik Liutpolddal és Theotmár salzburgi érsekkel az élen hamarosan megindultak, hogy – a krónika szavai szerint – kiirtsák a magyarokat. A csatáról annak jelentősége ellenére kevés forrással rendelkezünk; csak német évkönyvek és a küzdelem során elesett előkelőségek nekrológjai alapján tudjuk valamelyest rekonstruálni az eseményeket. Az biztos, hogy Luitpold célja Pozsony – akkori nevén Brezalauspurc – bevétele volt, amit a Duna két partján előrenyomulva, csellel akart végrehajtani; a hadjárat későbbi szakaszában aztán valószínűleg a Dunántúl többi várát akarta elfoglalni. A bajorok igen ravasz módon támadtak a törzsszövetségre, hiszen hadaik gyülekezőjét a szokásos ennsburgi hadi mustra időpontjára tették, így a magyar kémek hosszú ideig nem gyanítottak ellenséges szándékot. A németek két hadoszlopa – az őrgróf serege északon, az érseké délen – június 17-én indult el az Enns folyó partján fekvő vártól, de a gyepűelve őrei erről csak 10 nappal később szerezhettek tudomást.
Mérföldkövek a cikk életútján Dátum(ok: tól/ig) Esemény Eredmény Vitaarchívum 1. 2007. szeptember 3. – 2009. január 17. (POV) Az egészet át kéne írni, mert elfogult fércmunka, és aki írta az egészet, annak halvány fogalma sincs a témáról! Pedig elég lenne elolvasni a honvédelmi minisztérium honlapját, a hivatalos álláspontról a Pozsonyi csatáról. Itt talál, bőven forrást... nem legenda... Szóval röhej, hogy történelmileg ilyen laikusok írhatnak a wikipediára, méghozzá aljas módon negatívan beállítva eme jeles történelmi eseményt. Írja át valaki, vagy én fogom. Mert a jelenlegi állapotba ez felér egy történelemhamisitásal. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Lopbisz ( vitalap | szerkesztései) 2011. február 28., 08:45 A hivatkozott link már nem elérhető. De utána nézek. – Rodrigó ⇔ 2015. július 5., 11:17 (CEST) [ válasz] Kiraktam a tatarozás sablont, a szócikk felülvizsgálata és átszerkesztése miatt. Megpróbálok gyorsan végezni:)– Kavics posta 2009. január 18., 23:07 (CET) [ válasz] Az első verziót kiraktam, a POV és tatarozás sablonokat levettem.
Az EMMI 2020. március 15-én kiadott közleménye szerint -"az egészségügyi dolgozók élet- és egészségvédelmére, különös tekintettel az idősebb kollégákra "– az EMMI arra utasította valamennyi ellátó intézmény vezetőjét, hogy 2020. március 16-tól úgy szervezzék át az egészségügyi tevékenységüket, hogy a 65 év feletti egészségügyi dolgozók ne találkozzanak közvetlenül a betegekkel, és kollégáikkal is csak telefonon konzultáljanak. Nyugdíj vagy jövedelemkiegészítés. A MOK korábbi, igen hasznos javaslatának megfogalmazása szerint a 65 év feletti egészségügyi dolgozókra" a járvány lezajlását követően továbbra is nagy szüksége lesz a magyar egészségügyi rendszernek. " Az utasítás megjelenését követő napokban kollegiális információk érkeztek arról, hogy - 45 évi szolgálat után most én is átéltem munkaviszonyom felmondásának korántsem felemelő élményét –több fővárosi közfinanszírozott intézményben (pl. MHEK, Heim Pál kórház, III. ker. Szakrendelő, IV. Szakrendelő), valamint magán egészségügyi szolgáltatónál elbocsátások történtek az érintett korosztályba tartozó orvosok körében.
Beküldte adminmosz - 2013, március 18 - 17:23 A kormány legutóbbi ülésén döntött a nyugdíjas egészségügyi dolgozók kompenzációjáról. A döntés értelmében a nyugdíj mellett továbbfoglalkoztatott egészségügyi dolgozókat a munkáltatójuk illetmény-kiegészítésben részesítheti annak érdekében, hogy az alkalmazottat ne érje anyagi veszteség annak ellenére, hogy a nyugdíjtörvény egy korábbi módosítása alapján 2013. július 1-tõl megszûnik a nyugdíj és a bér együttes folyósítása. Közlemény. A közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló kormányhatározat intézkedéseinek megfelelően az egészségügyi ágazatban is kérelmezniük kellett a további foglalkoztatásukat az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött közalkalmazottaknak. Az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkárságára több mint 2700 kérelem érkezett. Ezek közül több mint 2000 esetben az alkalmazott maga is kérte továbbfoglalkoztatását, míg a többi kérelemnél az álláshely megtartását kérte a munkáltató. Magyar Orvosi Kamara - 2. Jogszerű-e a 65 éven feletti orvosok elbocsátása?. A mostani döntés értelmében az az egészségügyi dolgozó, akinek továbbfoglalkoztatását a kormány támogatja, külön engedélyezési eljárás nélkül jogosult lehet a jövedelem-kiegészítésre.
(Ez évente többször visszatérő további adminisztratív pluszterhet ró a JKR minden közreműködőjére. ) A nők kedvezményes nyugdíjában részesülők tekintetében ráadásul az éves keretösszeg kereseti korlátozása is érvényesült tavaly június 30-ig (ha az érintett egészségügyi dolgozó hölgy illetménye meghaladta a minimálbér 18-szorosát, az annak elérését követő hónaptól az adott év végéig a munkáltató már nem igényelhette meg és nem fizethette ki a közalkalmazott részére a jövedelemkiegészítést). Fotó: Pixabay A nyugdíjas orvost, ápolót a közalkalmazotti jogviszonya miatt annak fennállása idejére szüneteltetett nyugdíja újrafolyósítása esetén a nyugdíja szüneteltetést megelőző összegének az időközi nyugdíjemelések mértékével megemelt összege illeti meg, és természetesen megilleti a nyugdíj melletti munkavégzés révén 2020. június 30-ig szerzett évenkénti illetménye 1/2400-ad részével megegyező mértékű nyugdíjnövelés is. (2020. július 1-jétől a nyugdíj melletti kereset minden jogviszonyban járulékmentessé vált, így nem jogosít nyugdíjemelésre. )
A közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elveknek az egészségügyi dolgozók vonatkozásában történő érvényesítéséről és végrehajtásáról szóló 124/2013. (IV. 26. ) Korm. rendelet alapján a költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltató támogatást igényelhet a jövedelemkiegészítésre jogosult egészségügyi dolgozójára tekintettel. A szabályozás célja a közalkalmazotti jogviszonyban vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban álló, már megállapított pénzellátással rendelkező egészségügyi dolgozók jövedelmének kiegészítése, tekintettel arra, hogy 2013. július 1-jétől a pénzellátások a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/C. §-a, valamint a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11 §. (1) bekezdése alapján szüneteltetésre kerülnek, amennyiben a foglalkoztatott továbbra is jogviszonyban áll. Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV.