Kínai Vakcina Védettség

Wednesday, 29-May-24 00:29:13 UTC

Az Egyesült Arab Emirátusok közlése szerint az általuk hónapokkal ezelőtt elvégzett klinikai vizsgálatok előzetes adatai szerint a Sinopharm-vakcina hatékonysága 86 százalékos lehet. Azt azonban érdemes figyelembe venni a hatékonyság latolgatásakor, hogy a III. fázisú klinikai vizsgálatokban résztvevő 60 évesek, vagy 60 évnél idősebbek aránya elenyésző - ahogy az OGYÉI is kitér rá, egy százalék alatti - volt. Ami azt jelenti, hogy jelenleg nagyon kevés adat áll rendelkezésre arról, esetükben hogyan alakul a hatékonyság, és milyen fokú védettséget szerezhetnek az oltással. (Emiatt Kínában jellemzően a 18-59 éveseket oltják vele. ) Hatékony-e a Sinopharm-vakcina az új mutációk ellen? Egyelőre arról sincs hivatalos vizsgálati eredmény, hogy az oltás használata óta - Kínában már a nyáron bevetették sürgősségi oltóprogram keretében - felbukkant új koronavírus-variánsok ellen mennyire hatékonyan véd ez a kínai vakcina. Például a becslések szerint 50 százalékkal fertőzőképesebb B. BAON - Operatív Törzs: a kínai vakcinával is kezdődik az oltás, nagy lépést tehetünk a védettség felé (videó). 1. 7-es, úgynevezett brit változat, az elsőként Japánban és Brazíliában azonosított P. 1 variáns, vagy a B.

Baon - Operatív Törzs: A Kínai Vakcinával Is Kezdődik Az Oltás, Nagy Lépést Tehetünk A Védettség Felé (Videó)

Hozzátette. hogy ehhez jól jönne egy reprezentatív szerológiai vizsgálat. Rusvai Miklós elmondta, csak az inaktivált vakcinákat érinti a harmadik dózis kérdése. Az itthon is használt, inaktivált technológiával készült, kullancs-encephalitis elleni oltásból is három dózist kell felvenni a teljes hatékonyság eléréséhez, ezért ez nem újdonság. Duda Ernő immunológust is megkereste a lap a kínai vakcina kérdésében, aki elsőként leszögezte, hogy különböző az emberek immunrendszere, nem szabad azt várni, hogy bármelyik vakcina ugyanolyan immunválaszt fog kiváltani mindenkinél. Előfordulhat, hogy két dózis után sem termel magas ellenanyagszintet, sőt akad olyan is, akinek egyáltalán nem termelt. De ez ritka esetben fordul elő, mindenesetre nem szabad meglepődni ezen sem - mondta a lapnak. Duda Ernő szerint a második adag után talán érdemes antitestet mérni az embereknél. Hogy szükség van-e ezek fényében az oltási protokoll megváltoztatására a Sinopharm-vakcinával, illetve tervben van-e a második dózist követő, reprezentatív, antitestszintet mérő teszt elvégzése azok körében, akik kínai vakcinát kaptak még nem érkezett hivatalos állásfoglalás.

Ezért kellett a harmadik dózis is. Nem automatikusan kell minden kínai vakcinával oltakozónak, hanem e le kell ellenőriznie az antitestszintjét, és csak az orvosa javaslatára kérhető az újabb oltás. Fontos, hogy a harmadik oltás egyelőre néhány száz embert érint a több millió beoltottból az Emírségekben. Rusvai Miklós, az Állatorvostudományi Egyetem nyugalmazott professzora már januárban említette egy ATV-nek adott interjúban, hogy a kínai vakcinának a hátránya, hogy három adagban kell beadni azt. Az Index most megkérte a professzort, hogy magyarázza el, szerinte miért kell három dózist beadni az oltóanyagból, miközben a kormányzati kommunikáció kettőről szól. ﷯Rusvai Miklós / Fotó: TV2 Kínában a párhuzamos klinikai vizsgálatok során egyes csoportoknak kettő, másoknak három dózist adtak. Jobb hatékonyságot mértek három dózis után, ám a két adag után elért szintet is megfelelőnek tartották, ezért az eredeti előiratban is meghagyták a két adagot – fejtette ki a Rusvai a lapnak, aki elképzelhetőnek tartja, hogy hazánkban is be kell majd adni azoknak az embereknek a harmadik oltást, akiknél nem lakul ki a kívánt mértékű védettség.