Erzsébet királyné szobra Telefonon nincs kommunikáció, és azért se kelljen hívogatnom senkit, hogy ugyan nézze már át a levélszemeteit (vevők 50%-nál ott kötnek ki email-jeim), nem beszélve arról, hogy élő e-mail-címet adjon meg a Vaterának! Kérem licitálás előtt érdeklődjön, hogy a tétel biztosan meg van-e, mert ha esetleg hiányzik, a Vatera nem enged csak semleges értékelést adni. Ha nem válaszolnék a kérdésre akkor a tételt keresem, kérem ilyenkor se licitáljon! Értesítésem után - amelyben az érvényben lévő postai tarifa alapján adom meg a postaköltséget - 7 munkanapon belül szíveskedjen az utalást rendezni. Ellenkező esetben a tételt újraindítom. kaalmaan_item_3013003_ szobor, osztrák, habsburg, hires külföldi, királyi család
A látványos külsőségek és az óriási sajtóvisszhang ellenére azonban az ügy meglehetősen nehezen haladt előre: már a helyszínválasztás során komoly viták adódtak. Bár korabeli lapok sokáig tényként kezelték, hogy a leendő szobor a budavári Szent György téren, esetleg a Várhegy valamelyik Pest felé eső lejtőjén kaphat helyet, az elképzelés végül csak terv maradt. A Sisi-szobor pavilonja a háború előtt (Fotó: Fortepan) Költözések sorozata Erzsébet királyné szobra tehát már azelőtt többször költözött, mielőtt elkészült volna, az avatás dátuma azonban még nagyon messze volt. Az első, sikertelen pályázatot ugyanis még négy hasonló követte, míg végül csak az ötödik, 1920-ra lezárult pályázat lett sikeres. Zala György szobrász és Hikisch Rezső műépítész közös terve, amire meg is kötötték a szerződést, az alkotás 1924-re készült el. A felavatásra azonban további 8 évet kellett várni, pénzügyi gondok miatt ugyanis a terv a napirendről ideiglenesen lekerült, a szobor pedig raktárba került, és ott is maradt 1932-ig.
Ügyelek rá és őrizem. " Végezetül a Szózat következett, mellyel az ünnepély a ligetben véget ért. Ezután megnyitották a liget kapuit és a nagyközönség is közelebbről szemlélhette meg a szobrot. Az azóta eltelt százhúsz év alatt a szobrot körülvevő ligetből pár fa hirdeti azt a lelkesedést és a királyné iránt való tiszteletet, melyet elődeink éreztek. A szobor háborítatlanul átvészelte a XX. század viszontagságait, háborúit, szobordöntögetéseit. Csendesen meghúzódva a vadgesztenyefák árnyékában várta a hagyományok, a legenda újraéledését. Száz évvel a szoborállítás után községünk újra nagy ünnepre készült. Az eredeti forgatókönyvhöz hasonlóan misével, zászlós felvonulással és ünnepélyes szónoklatokkal emlékezett meg Erzsébet királynéról, és a szobrot állító elődeinkről. Új fákat ültettünk, kis ligetet alakítottunk ki pihenőhelyekkel, s talán így felhívjuk egy kicsit az erre utazók figyelmét Magyarország első és egyik legszebb Erzsébet emlékművére. Iskolánk, a környező településekhez hasonlóan szerette volna, ha nevet kap.
Mellékes információ, a szobornak létezik egy 30cm-el alacsonyabb változata, melyet Szeged asszonyai készíttettek, a budai Várban akkor még létező Erzsébet Múzeumnak. A szobor ma is megvan, az MNG tulajdona. Források: Korabeli sajtó -
De ha csak arra gondolok, hogy a szállítási idő is megnövekedhet, mivel Ukrajnán keresztül a továbbiakban nem tud szállítani az orosz fél, hogy amíg ez a háború tart, számolnunk kell nehézségekkel. – Pótolhatóak esetleg ezek az alkatrészek alternatív forrásból? – Szerencsére sok olyan alkatrész van, amelyeket eredetileg sem az oroszok gyártottak. Elég sok ilyen elem van. Japán, német, spanyol egységek vannak, például. Azt gondolom, hogy nem várható nagyobb probléma. Ahol gond lehet, azok a kifejezetten ennek a járműnek tervezett és gyártott alkatrészek, ezeket Oroszországban készítik. De itt is lehetséges utángyártott alkatrészeket keresni vagy gyártatni. Ez viszont nem egyszerű. A gyártáshoz szükséges tervek megszerzése, a speciális szerszámok elkészítése, ha még önmagában nem lenne nagy feladat, mivel tömegközlekedési eszközről van szó, a biztonsági ellenőrzések, az így gyártott alkatrészek engedélyeztetése nagy kihívás. – Akkor mégsem akkora a baj. De mégis, mennyi üzemképes kocsi alatt kerül veszélybe az üzemeltetés?
Észrevette ezt a farkas, megkérdezte: - Mit eszel, róka komám? - Éhes vagyok, megeszem saját magamat. - Adj nekem is. - Miért adnék? Én eszem magamat, edd te is magadat. Szót fogadott a farkas, felharapta a saját hasát, de bele is pusztult. A ravasz róka pedig megette a farkast. Megette a farkast, lefeküdt pihenni. Másnap jó erőre kapott, és megpróbált kijutni a veremből. Első nekirugaszkodásra nem sikerült, de másodszorra már ügyesebb volt. Finnugor népek meséi/Udmurt mesék/A csalafinta róka – Wikikönyvek. A róka egyenest az országútra tart. Egyszer csak látja, hogy egy gazdag bojár közeledik, háromlovas szánon. A lovak nyakában csilingelnek a csengők. A róka bevárja a szánt. Odaér a szán a róka közelébe, és a kocsis megpillantja a rókát. Kérdi a bojárt: - Egy keshedt róka ténfereg itt. Elfogjam? - Menj és fogd el, aztán hozd ide a trojkára. A kocsis leszállt, üldözőbe vette a rókát. De hiába üldözte, csak nem érte utol. Most már leszállt a bojár is, és ketten kergették a ravasz rókát. A róka egyre tovább és tovább csalogatta a bojárt meg a kocsist, majd nagy sebesen visszafutott a szánhoz, felugrott rá, mancsába ragadta az ostort, gyeplőt, és hajrá, elvágtatott.
A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből. Seneca (Kr. e. 54 - Kr. Varsó felé... – Wikiforrás. u. 39) római szónok és író, a mai Spanyolország területén (Cordoba) született. A lelki nyugalomról [ szerkesztés] (Bollók János fordítása) Tudnunk kell tehát: nem környezetünk hibája, amitől szenvedünk, hanem a miénk. Mert az erény, bármennyire homályban van is, soha nem marad rejtve, hanem jeleket bocsát ki magából, és aki csak méltó rá, felismeri nyomairól. Tudd meg: válságos időben is van lehetősége a bölcsnek arra, hogy nyíltan megmutatkozzék, és virágzó, tehetős államban is úrrá válhat az arcátlanság és gyűlölség és ezer más bénító vétek. Így hát attól függően, hogy milyen az állam, mennyire engedi a sors, bontsuk ki vagy vonjuk be vitorláinkat, de mindig cselekedjünk, és ne álljunk kábán, a félelemtől lenyűgözötten. Sőt, az igazán férfi, aki ha mindenünnen veszély fenyegeti, ha fegyverek és láncok csörögnek is körülötte, akkor sem ejt csorbát erényén, és el sem titkolja azt: a magunk megóvása ugyanis nem azonos önmagunk eltemetésével.
Ezen egy nap megyünk fáért az erdőre, Más nap a malomba, onnan a mezőre, Vásárra nyargalunk Váradra s Budára. Igy víg lesz életünk, s megjő lovunk ára. " "Hová mégy, mond a férj, e fáradt lovakon, Holott nem voltak még sem fűn, sem abrakon? Már látom, mind addig kínzod szegényeket, Míg a kutyák velök nem töltik bélöket. Megnyerte a pert a román politikus, aki a lovak nyelvének nevezte a magyart : hungary. " Káromló szókra is haragjában fakadt, S olyat rúg az ágyon, hogy mindjárt leszakadt. Kató a két kancán mind addig nyargala, Hogy eltört a tojás, s a kotlós meghala. Lehet reménységgel sorsunkat enyhítni, De egy szalmaszálon nem kell várt építni.
s fejünk felett surrog és csivog a fecskefészkektől sötét eresz! Így lesz-e? Így! Mert egyszer béke lesz. Ó, tarts ki addig lélek, védekezz!
A balkézről való feleség már régen elmúlott, a takácsot elhagyogatták az asszonyok. De hát nem lehetséges-e, hogy a hűtlen macska újra visszatér a régi házhoz? Parka uram a hordó alakú várra mutatott: - Ott vannak a foglyok, katona.
Mindenki ugyanúgy őrizetben van, és azok is meg vannak bilincselve, akik másokat bilincselnek [... ] Inkább Democritust utánozzuk, mint Heraclitust: ez utóbbi ugyanis, valahányszor megjelent a nyilvánosság előtt, zokogott, az előbbi kacagott; ez nyomorúságnak, az bohóságnak látta mindazt, amit művelnek. Mindennek kisebb jelentőséget kell tehát tulajdonítanunk, és mindent könnyű szívvel viselnünk; az emberhez illőbb nevetni, mint siránkozni az életen. S vedd hozzá: az emberi nemnek is jobb szolgálatot tesz, aki nevet rajta, mint aki bánkódik miatta, az ugyanis meghagy neki némi jó reményt, ez viszont ostoba módon siratja, mivel nem reméli, hogy rendbe hozható. [azokról, akik mások gyásza láttán udvariasságból sírnak].. a más véleményétől való függés oly mélyen gyökeret vert bennünk, hogy a legőszintébb dolog, a fájdalom is színleléssé válik. További idézetek tőle [ szerkesztés] Késő a takarékosság, amikor már fogytán a vagyon. Nem az a szegény, akinek kevés a vagyona, hanem az, aki többet kíván.